Design: Mi az ábra? (Pesti programfüzetek)

  • Szõnyei György
  • 2005. február 24.

Zene

Most már három, centire azonos méretû, ingyenes mûsorajánló újságból választhatunk kulturális programokat magunknak. Hogy konkurensek esetében a méretazonosság vagy az eltérõ formák a hasznosabbak - nehezen eldönthetõ. A Pesti Est volt az elsõ, amely a díjmentes reklámkiadványok sikere nyomán "kapcsolt" (1993), hirdetési bevételekbõl fedezte a költségeit, és háttérbe szorította az évtizedek óta árusított Pesti Mûsort.

A vállalkozás nagyon bejött, kávéházat nyitottak, vidéki mutációkat hoztak létre, szponzorálnak fontos kulturális eseményeket, még az In-kal Security is vigyáz rájuk. Az Est FM Rádió és a jól dekorált Citro‘n Picasso gépkocsikra épített taxivállalkozás nem sikerült, de az újság egyre vastagabb lett. A tördelõk és a mûvészeti tervezõk a sok információt nehezen préselték az oldalakba, és azon az alapon, hogy a 90-es évek tipográfiai trendje szinte minden szövegelhelyezési megoldást felmenteni látszott a szakmai és esztétikai megítélés alól, számukra ez a rendezetlenség legalitását jelentette. Az émelyítõen túláradó, apró betûs, fiatalosnak mondott, zilált grafikai megoldások szinte olvashatatlanná tették a lapot. Népszerûségük és alternatív kiadványi jellegzetességeik révén tipográfiai divatot teremtettek (közben "rászabadították" a képzetlen, gátlástalan tervezõket a feltörekvõ folyóiratokra), de a szorgosan öszszegyûjtött kulturális események tömegét népszerûsítve egy utcai hirdetésekkel, plakátokkal teleragasztott falfelület látványává züllesztették a programmagazint.

Nagytakarítás

A két új mûsorújság, az Exit és a Flyerz láthatóan a tipográfiai nagytakarítás igényével indult 2004-ben. Megjelenésük igazolta, hogy a formai kérdések következetes átgondolása kellõ lendületet jelenthet a rajtnál a piacért folytatott versengésben. A Flyerz tízezer példánnyal többet nyomtat, mint a százharmincezres Pesti Est, az Exit nem közli, pedig a hirdetõknek biztosan nem mindegy. Hogy a Pesti Est és a konkurens Exit szerkesztõségének címe ugyanaz, nyilván véletlen.

A Pesti Est fejléce az évek során olyan közismertté vált, mint a napilapoké. A 90-es évek végén egy lekerekített sarkú, puha élû betûkorrekcióval reagáltak Neville Brody "Blur" típusának nehezen megkerülhetõ hatására, de mára visszaálltak a Tooth Gábor Andor tervezte fekete-fehér eredetihez. Az Exit viszont minden héten más színû logót használ. A Flyerz felirata zöld, sárga, és kiadványonként a szöveg mögötti háttérsáv színét variálják meg. Az Exit-logót egy éppen divatos piktogramfigurával kapcsolták össze, a kijáratot jelzõ futó alakkal. Mellesleg a Hiperkarma együttes is ezt az emberkét használja arcula-tában. Exit néven hirdeti magát az újvidéki nyári rockfesztivál és egy csomó honlap is - nem baj.

Az Exit elszántan kitart a motívum mellett, a fejezetcímek és a különbözõ rovatok megjelenítésekor is a figurában rejlõ formai poénokra épít. A legsikeresebbek a Web, a Sport és az Interjú vátozatok, bár túl aprók ahhoz, hogy értelme és haszna lenne a poénoknak. Az Exit az oldalak szélén színekkel is jelzi a rovatokat. Hasznos ötlet, de csak sok forgatás után memorizálható. Az apróhirdetéseikben retrós látványt idéznek a figura-tárgy kombinációk - egy ideig még biztosan aktuálisak lesznek. A horoszkóp-táblázatban kifejezetten szellemes megoldást láthatunk az ikrek, rák, oroszlán jegyeknél. A szomszéd oldalon Hegedûs Márton képregénye grafikailag hiteles fazont szerepeltet (Tex és Mex), de a szövegbuborékokban használt betûtípus fölös-legesen emlékeztet a kézírásra, ha egyébként géppel készült.

Három és fél centi

Hogyha a Pesti Mûsor negyven oldalon részletezi a színházi eseményeket, akkor az Exit egy vasúti menetrend tárgyszerûségével nyújtott ötoldalas információja jól mutatja a két lap közötti lévõ szerkesztési különbségeket. A Pesti Est szintén öt oldalon, "kötelességtudóan" darálja le ugyanezt. Az operaház egyhavi mûsorát három és fél centiméter magas, hat centiméter széles hasábban, de a Nemzeti Színház sem kap hét centinél nagyobb helyet. A Flyerz egyáltalá-ban nem foglalkozik a színházzal. A fejlécen trend- és programmagazinként ajánlják magukat, célcsoportjuk nem keresgél eszelõs arc-kifejezéssel este hét körül parkolóhelyet egy színháznál.

A Flyerz-borítókat könnyed szabadsággal tervezik, mivel nem sok közük van a beltartalomhoz. Némelyik fotó annyira jó, hogy nagyot csalódnék, ha nem külföldi "szerzemény" lenne. A 2004/29. szám elején, egy kecske a testére húzott úszóövvel remek parafrázisa Robert Rauschenberg híres 1959-es pop-art plasztikájának, ahol ezt a szituációt egy autógumival láthatjuk, vagy a 2005/42. számban Jeff Koonst idézõ hátakt-Barbie-t átkaroló rózsaszín párducos felvétel sem akármi Valentin-napra. A címlapokat tervezõ mûvészek nevét nem közlik - elég snassz. A Flyerz a bulvárlapokat, trendmagazinokat olvasó fiataloké. A divatos egyszerûséggel tördelt lapban a címekhez alkalmazott betûfajta inkább a napilapokba való, de színesben, a fényes papíron jól mutatja, hogy nem szükséges megvadultan variálni a típusokat, ha fiataloknak tervezünk. A Flyerz leglátványosabb rovata a Divat. Ha a Valentin-napra ajánlott szívmintás fehérnemût (7000 Ft) és piros spagettipántos pamuttopot (3500 Ft) megvásároló csajok még a Mozi oldalon ajánlott Luther címû filmre is eltopognak, a Flyerz jól végezte a dolgát.

Szõnyei György

Figyelmébe ajánljuk

A kutya mellett

A filmművészetben a Baran című, egyszerre realista és költői remekmű (Madzsid Madzsidi) jóvoltából csodálkozhatott rá a világ először az iráni afgán menekültek sorsára.

Iszony

Kegyetlen, utálatos film Veronika Franz és Severin Fiala legújabb munkája (ők a felelősek a 2014-es, hasonlóan bársonyos Jó éjt, anyu! című horrorért).

Elvis gyémánt félkrajcárja

  • - turcsányi -

Van a Hülye Járások Minisztériumának egy vígjátéki alosztálya, ott írták elő, hogy ha valaki el akarja kerülni a helyzetkomikumok – művészileg nyilván szerfelett alantas – eszköztárának használatát, hősét úgy kell járatnia (lehetőleg a medence partján), hogy a mozgása végig magán hordozza a szerepét.

Saját magány

A Comédie-Française évszázadok óta egyre bővülő, immár többezresre duzzadt repertoárjából most a klasszicista szerző modern köntösbe bújt, Guy Cassiers rendezésében újragondolt változatát hozták el Budapestre – pár hónappal a premier után.

Az én bilincsei

A Losoncról származó Koós Gábor (1986) a Képzőművészeti Egyetem grafikaszakán végzett, és még tanulmányai idején monumentális, több mint két méter magas munkáival lett ismert.

Kihaltunk volna

Ez az átfogó nőtörténeti mű nem Hatsepszut, az egyiptomi fáraónő, vagy Endehuanna, a sumér költőnő, és még csak nem is a vadászó férfi, gyűjtögető nő meséjével kezdődik, hanem egy mára kihalt, hüvelykujjnyi, rovarevő, tojásrakó, pocokszerű lénytől indulunk el, amely még a dinoszauruszok lába mellett osonva vadászott.