mi a kotta?

Díszeléadás

  • mi a kotta
  • 2019. november 17.

Zene

„Május 6. Reggelre az idő kitisztulván, a cs. k. csapatok a pesti gyakorlótérre kivonultak s az oda 10 órakor érkezett Császár Ő Felsége előtt elléptettek. A csapatok ezután összpontosított állást foglaltak, nagyobb tűzbeni gyakorlatokat hajtottak végre, melyeknek végét nagyszerű tüzérségi tüzelés jelölé, az összes ütegek csatavonalba állván. Ő Felsége e hadgyakorlatok fölött legmagasabb megelégedését kifejezni méltóztatott; az ünnepély díszét Albrecht Főherceg s a többi itt lévő Főhercegek Ő Fenségeik jelenlétén kivül leginkább az emelte, hogy Császárné Ő Felsége lóháton volt jelen a csapatszemlénél. Délutáni 3 órakor az ágostai és helvét hitvallásúak küldöttségeit fogadta Ő Felsége magánaudiencián. Ezután a budapesti szépművészetkedvelők pompásan díszített albumot nyújtottak át Ő Felségeiknek; az átnyújtó küldöttséget műegyesületi elnök gróf Andrássy Manó és választmányi elnök báró Prónay Gábor vezette. Ez utóbbinak Ő Felségéhez intézett magyar beszédére Ő Felsége szintén magyarul nehány kegyes szóval válaszolt s az album művészeit magának egyenként bemutattatni méltóztatott. 4 órakor udvari ebéd, este a pesti magyar színházban diszeléadás volt, melyről laptestvérünk a Vasárnapi Újság színügyi rovata bővebben szólott.”

Így számolt be 1857-ben a kormányzat félhivatalosa Ferenc József és ifjú neje magyarországi körútjának legsűrűbb pest-budai napjáról. A csupán futtában említett esti előadás egy különleges opera, egy „alkalmi díszmű” bemutatója volt: az Erzsébeté, amelyet Erkel Ferenc és a két Doppler fivér, Ferenc és Károly kalákában komponált. A Sissi tiszteletére szerzett háromfelvonásos opera középső, erkeli részét szombat este koncertszerű formában vehetjük magunkhoz; a címszerepet, vagy­is a majdani Szent Erzsébet szólamát Kolonits Klára énekli majd (Erkel Színház, október 19., fél nyolc).

Erkel mellett persze Liszt Ferencet is emlegetnünk illik, hiszen születésének esedékes 208. évfordulóját is koncertek sora köszönti, melyek közül itt most mégis legyen elegendő mindössze a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarának hangversenyét hirdetni (Zeneakadémia, október 22., fél nyolc). A Vajda Gergely által el- és levezényelendő programot ugyanis Liszt utolsó szimfonikus költeménye, A bölcsőtől a sírig nyitja majd, hogy aztán a koncert egy másik magyar világpolgár és zseni, Ligeti György Csellóversenyével záruljon.

És végül említsük a két világnagyságot, akik e napokban hozzánk érkeznek majd, hogy külön-külön nyilvános audiencián fogadják a művészetük előtt hódolni vágyókat. Előbb jövő kedden a tenor Juan Diego Flórez (képünkön) áriaestje vár reánk: igaz, nem az eredetileg tervezett helyszínen, az Arénában, ám ennek – ha a szervezők tán nem is – a szerencsés jelenlévők bizonnyal örülni fognak (Erkel Színház, október 22., fél nyolc). Csütörtökön azután az egészen másfajta muzsikusalkatú, csodálatos zongorista, Jevgenyij Koroljov szólóestje ígérkezik: Rameau, Händel, Domenico Scarlatti, no meg természetesen Bach billentyűs darabjaival (Zeneakadémia, október 24., fél nyolc).

 

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.