mi a kotta?

Díszeléadás

  • mi a kotta
  • 2019. november 17.

Zene

„Május 6. Reggelre az idő kitisztulván, a cs. k. csapatok a pesti gyakorlótérre kivonultak s az oda 10 órakor érkezett Császár Ő Felsége előtt elléptettek. A csapatok ezután összpontosított állást foglaltak, nagyobb tűzbeni gyakorlatokat hajtottak végre, melyeknek végét nagyszerű tüzérségi tüzelés jelölé, az összes ütegek csatavonalba állván. Ő Felsége e hadgyakorlatok fölött legmagasabb megelégedését kifejezni méltóztatott; az ünnepély díszét Albrecht Főherceg s a többi itt lévő Főhercegek Ő Fenségeik jelenlétén kivül leginkább az emelte, hogy Császárné Ő Felsége lóháton volt jelen a csapatszemlénél. Délutáni 3 órakor az ágostai és helvét hitvallásúak küldöttségeit fogadta Ő Felsége magánaudiencián. Ezután a budapesti szépművészetkedvelők pompásan díszített albumot nyújtottak át Ő Felségeiknek; az átnyújtó küldöttséget műegyesületi elnök gróf Andrássy Manó és választmányi elnök báró Prónay Gábor vezette. Ez utóbbinak Ő Felségéhez intézett magyar beszédére Ő Felsége szintén magyarul nehány kegyes szóval válaszolt s az album művészeit magának egyenként bemutattatni méltóztatott. 4 órakor udvari ebéd, este a pesti magyar színházban diszeléadás volt, melyről laptestvérünk a Vasárnapi Újság színügyi rovata bővebben szólott.”

Így számolt be 1857-ben a kormányzat félhivatalosa Ferenc József és ifjú neje magyarországi körútjának legsűrűbb pest-budai napjáról. A csupán futtában említett esti előadás egy különleges opera, egy „alkalmi díszmű” bemutatója volt: az Erzsébeté, amelyet Erkel Ferenc és a két Doppler fivér, Ferenc és Károly kalákában komponált. A Sissi tiszteletére szerzett háromfelvonásos opera középső, erkeli részét szombat este koncertszerű formában vehetjük magunkhoz; a címszerepet, vagy­is a majdani Szent Erzsébet szólamát Kolonits Klára énekli majd (Erkel Színház, október 19., fél nyolc).

Erkel mellett persze Liszt Ferencet is emlegetnünk illik, hiszen születésének esedékes 208. évfordulóját is koncertek sora köszönti, melyek közül itt most mégis legyen elegendő mindössze a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarának hangversenyét hirdetni (Zeneakadémia, október 22., fél nyolc). A Vajda Gergely által el- és levezényelendő programot ugyanis Liszt utolsó szimfonikus költeménye, A bölcsőtől a sírig nyitja majd, hogy aztán a koncert egy másik magyar világpolgár és zseni, Ligeti György Csellóversenyével záruljon.

És végül említsük a két világnagyságot, akik e napokban hozzánk érkeznek majd, hogy külön-külön nyilvános audiencián fogadják a művészetük előtt hódolni vágyókat. Előbb jövő kedden a tenor Juan Diego Flórez (képünkön) áriaestje vár reánk: igaz, nem az eredetileg tervezett helyszínen, az Arénában, ám ennek – ha a szervezők tán nem is – a szerencsés jelenlévők bizonnyal örülni fognak (Erkel Színház, október 22., fél nyolc). Csütörtökön azután az egészen másfajta muzsikusalkatú, csodálatos zongorista, Jevgenyij Koroljov szólóestje ígérkezik: Rameau, Händel, Domenico Scarlatti, no meg természetesen Bach billentyűs darabjaival (Zeneakadémia, október 24., fél nyolc).

 

Figyelmébe ajánljuk

A fejünkre nőttek

Az incel kifejezés (involuntary celibates, önkéntes cölibátus) má­ra köznevesült (lásd még: Karen, woke, simp); egyszerre szitokszó, internetes szleng és a férfiak egy csoportjának jelölése.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.

Fejszék és haszonnövények

  • Molnár T. Eszter

A táncos székekből összetolt emelvényen lépked. A székek mozognak, csúsznak, dőlnek, billennek, a táncos óvatos, de hiába, végül így is legördül.

Madártávlat

Ép és értelmi fogyatékkal élő színészek játszanak együtt a MáSzínház inkluzív előadásai­ban, a repertoárjukon ezek mellett színházi nevelési előadások és hagyományos színházi produkciók is szerepelnek. A közös nevező mindegyik munkájukban a társadalmilag fontos és érzékeny témák felvetése.

Ki a pancser?

  • Domány András

Budapestről üzent Tusk lengyel miniszterelnöknek a Kaczyn´ski-kormányok volt igazságügyi minisztere: nem kaptok el! Zbigniew Ziobrót 180 millió złoty, vagyis 17 milliárd forintnyi költségvetési pénz szabálytalan elköltése miatt keresik a lengyel hatóságok. Ki ez az ember, és hogyan taszította káoszba hazája igazságszolgáltatását?