mi a kotta?

Díszeléadás

  • mi a kotta
  • 2019. november 17.

Zene

„Május 6. Reggelre az idő kitisztulván, a cs. k. csapatok a pesti gyakorlótérre kivonultak s az oda 10 órakor érkezett Császár Ő Felsége előtt elléptettek. A csapatok ezután összpontosított állást foglaltak, nagyobb tűzbeni gyakorlatokat hajtottak végre, melyeknek végét nagyszerű tüzérségi tüzelés jelölé, az összes ütegek csatavonalba állván. Ő Felsége e hadgyakorlatok fölött legmagasabb megelégedését kifejezni méltóztatott; az ünnepély díszét Albrecht Főherceg s a többi itt lévő Főhercegek Ő Fenségeik jelenlétén kivül leginkább az emelte, hogy Császárné Ő Felsége lóháton volt jelen a csapatszemlénél. Délutáni 3 órakor az ágostai és helvét hitvallásúak küldöttségeit fogadta Ő Felsége magánaudiencián. Ezután a budapesti szépművészetkedvelők pompásan díszített albumot nyújtottak át Ő Felségeiknek; az átnyújtó küldöttséget műegyesületi elnök gróf Andrássy Manó és választmányi elnök báró Prónay Gábor vezette. Ez utóbbinak Ő Felségéhez intézett magyar beszédére Ő Felsége szintén magyarul nehány kegyes szóval válaszolt s az album művészeit magának egyenként bemutattatni méltóztatott. 4 órakor udvari ebéd, este a pesti magyar színházban diszeléadás volt, melyről laptestvérünk a Vasárnapi Újság színügyi rovata bővebben szólott.”

Így számolt be 1857-ben a kormányzat félhivatalosa Ferenc József és ifjú neje magyarországi körútjának legsűrűbb pest-budai napjáról. A csupán futtában említett esti előadás egy különleges opera, egy „alkalmi díszmű” bemutatója volt: az Erzsébeté, amelyet Erkel Ferenc és a két Doppler fivér, Ferenc és Károly kalákában komponált. A Sissi tiszteletére szerzett háromfelvonásos opera középső, erkeli részét szombat este koncertszerű formában vehetjük magunkhoz; a címszerepet, vagy­is a majdani Szent Erzsébet szólamát Kolonits Klára énekli majd (Erkel Színház, október 19., fél nyolc).

Erkel mellett persze Liszt Ferencet is emlegetnünk illik, hiszen születésének esedékes 208. évfordulóját is koncertek sora köszönti, melyek közül itt most mégis legyen elegendő mindössze a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarának hangversenyét hirdetni (Zeneakadémia, október 22., fél nyolc). A Vajda Gergely által el- és levezényelendő programot ugyanis Liszt utolsó szimfonikus költeménye, A bölcsőtől a sírig nyitja majd, hogy aztán a koncert egy másik magyar világpolgár és zseni, Ligeti György Csellóversenyével záruljon.

És végül említsük a két világnagyságot, akik e napokban hozzánk érkeznek majd, hogy külön-külön nyilvános audiencián fogadják a művészetük előtt hódolni vágyókat. Előbb jövő kedden a tenor Juan Diego Flórez (képünkön) áriaestje vár reánk: igaz, nem az eredetileg tervezett helyszínen, az Arénában, ám ennek – ha a szervezők tán nem is – a szerencsés jelenlévők bizonnyal örülni fognak (Erkel Színház, október 22., fél nyolc). Csütörtökön azután az egészen másfajta muzsikusalkatú, csodálatos zongorista, Jevgenyij Koroljov szólóestje ígérkezik: Rameau, Händel, Domenico Scarlatti, no meg természetesen Bach billentyűs darabjaival (Zeneakadémia, október 24., fél nyolc).

 

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.