DJ-verseny: Lemezvágók

  • Gitta
  • 2001. április 12.

Zene

a hazai DMC (DJ Mixing Championship azaz DJ-bajnokság) első napját vagyis a classic dayt, amelyen a lemezjátszók varázsában élők szerint hagyományosnak
a hazai DMC (DJ Mixing Championship azaz DJ-bajnokság) első napját vagyis a classic dayt, amelyen a lemezjátszók varázsában élők szerint hagyományosnak és alapvetőnek tekinthető hiphop- zenét játszó DJ-k mérték össze erejüket. Először 1992-ben, egy lemezkiadó jóvoltából rendeztek DJ-bajnokságot Magyarországon - akkor még nem választva szét a kategóriákat. Az évi rendszerességgel jelentkező erőpróba 1996-ban kifáradt, azóta csend volt, egészen péntekig. A hétvégén ugyanis ismét összejött a DJ-világ hazai krémje a Ligthhouse Productionnek meg a számos szponzornak köszönhetően.

A program 5 órakor kezdődött az egyéni versenyzők bemutatkozásával, akiket a Bárány, Jován, Tommy Boy, Bootsie, Lui-G, Fat és Quick felállású - az első hazai DMC-k legjobbjai ők, azóta is sikeres DJ-k - zsűri értékelt.

Volt mit. A hiphop stílusban ugyanis jóval több értékelendő technikai és zenei elem van, mint például a house-ban, ami gyorsasága miatt inkább csak mixekre épít. A hiphopnál figyelni kell a pontosságra, az ötletességre, és hogy mennyire naprakész a DJ, ugyanis a technika óriásit fejlődött ezen a területen is. A stílusnál a

scratch,

vagyis a bakelitlemez ide-oda rángatása a lényeg, amit egy Grand Wizard Theodor nevű faszi "talált fel" 1975-ben (!). Nem tévedés a korai dátum, mint ahogy nem tévedés az sem, hogy az első graffitit 1969-ben fújták Amerikában a falra, bár ez még csak egy tegelés volt, azaz egy név felírása. Nálunk a nyolcvanas évek végén kezdődött a falfestési mánia, az 1981-es Style Wars című film bemutatása után, amit valószínűleg azóta is bánnak a Magyar Televíziónál, Ráday Mihállyal az élen. 1971-ben Grand Master Flash már partin játszott, ő volt az, aki sok utódja munkáját tette könnyebbé a cross fader kitalálásával, amely egyenletes és tetszőleges sebességű átmenetet tesz lehetővé két lemezjátszó között (ez az, amit a DJ középen rángat a keverőn, és amiről a lentről figyelő laikus nem tudja, mit gondoljon).

Az első DMC-t 1986-ban rendezték, először csak egyéni kategóriában, de a technika fejlődésével és a zenék összetettebbé válása nyomán a kilencvenes években

már csapatok is

indultak. Egy-egy csapat már igazi zenekarnak számít, hiszen külön ember adja az ütemet, színezi a zenét és teszi hozzá a kiegészítő elemeket. Bár a hiphopban is vannak egyéni zsenik, akiknek művei úgy hangzanak, mintha több ember keze lenne a dologban. A scratchben is vannak egyszer bevált és azóta használt elemek különböző elnevezésekkel: baby scratch, forward, schurb, scrap és flare (DJ Flare után).

Nem tudom, hogy a Petőfi Csarnokban szereplők közül kiről fognak a jövőben elnevezni fogásokat, de az biztos, hogy a leggyorsabb kezű magyarokat láthattuk, az Urban Rider jóvoltából egy nagy kivetítőn felülről is, ami kimondottan közönségbarát megoldás volt, mivel a lényeget eddig senki nem láthatta, csak az, aki a lemezjátszó előtt állt, vagy bennfentesnek számított.

A fellépők közül sokan dolgoznak olyan produkciókban, amelyeket a legszélesebb közönség is ismer, járnak külföldre, de amikor a munkáról szó esik, előkerül a hazai show-business egy-két negatív jelzője is. Tudniillik róluk szinte senki sem tud. És ez valószínűleg nemcsak azért van, mert "olyan sok a zene, hogy nem tudom megjegyezni a nevét". Quick (a három közül az egyik szervező is ő), zenélt már a Neóval, az Animal Cannibalsszel, a Hooligansszal, Sub Bass Monsterrel (összesen 12 lemezhez adta a kezét!), van egy öt- tagú DJ-zenekara, rendszeresen zenél egy szórakozóhelyen és péntek éjjel egykor az Est FM-en, legutóbb pedig a Trafóban láthattuk a TÁP Színház Techno Varietéjében. Pozsi (a nyertes X-PHAdars nevű csapat P-je, Andrew J és Hotta mellett) most jött haza az SXSW 2001 fesztiválról, amit Amerikában rendeztek. Pozsi ott élő dobra játszott hiphop-feldolgozásokat, drum ´n´ bass-alapokkal. Szintén játszik zenekaroknak, mint például a Rémember, a Publo Hunny és az Animal Cannibals, valamint közreműködött többek között a Jazz + Az, Ganxsta Zolee és O. J. Sámson lemezein. Egyszóval tehetségek, akiknek tudására igyekeznek mások is építeni.

És tehetségesek a többiek is: a három kategória összesen öt nyertest adott.

Az egyéni versenyzők (összesen tizenegyen, köztük sok vidéki is) egyenként 3 percet játszottak, a csapatok 6-6 percet kaptak, a legizgalmasabb kategória a párbaj volt, ahol egymás után, párokban játszottak háromszor egy-egy percet, és kieséses alapon dőlt el, ki az a kettő, aki háromszor két percben mérkőzhet. Az egyéni kategória győztese, Brékó két éve zenél, de azóta megszállottan, és ezek szerint igen szép eredménnyel. A csapatban a háromtagú X-PHAdars, a párbaj kategóriában pedig Andrew J nyert, akiről valószínűleg hallhatunk még, ha a szervezők álmai valóra válnak, és nem az itthon megszokott módon lesz divat ez a zene, hanem közkedvelt, ismert és elismert műfaj lesz. Akkor talán arra is jut pénz, hogy külföldi sztárokat meghívjanak a versenyre, és megmutathassák, hogy mellettük is nagyon jók.

A folytatás április 13-án lesz, következik a house-kategória, 14-én viszont Pécsett, Millennium Battle címmel rendeznek breaktalálkozót és DJ-fesztivált, ahol külföldi résztvevők is lesznek.

Gitta

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.