dvd - A DOLOG

  • B. I.
  • 2009. április 9.

Zene

John Carpenter filmjét 1982 júniusában, két héttel az E.T. premierje után mutatták be Amerikában, és a tömegek Spielberg barátságos űrmanóját preferálták az embert, állatot fölfalva imitáló agresszív földönkívülivel szemben. Ráadásul nem volt még nagyon messze Ridley Scott idegenje (A nyolcadik utas: a Halál) sem, aki Carpenter szörnyéhez hasonló működési elven rendezte ügyeit az embernemmel.
John Carpenter filmjét 1982 júniusában, két héttel az E.T. premierje után mutatták be Amerikában, és a tömegek Spielberg barátságos ûrmanóját preferálták az embert, állatot fölfalva imitáló agresszív földönkívülivel szemben. Ráadásul nem volt még nagyon messze Ridley Scott idegenje (A nyolcadik utas: a Halál) sem, aki Carpenter szörnyéhez hasonló mûködési elven rendezte ügyeit az embernemmel. A dolog a bevételi oldalon tehát alaposan alulteljesített, de idõvel csak megtalálta az utat a nézõkhöz, s máig a sci-fi horror egyik alapfilmjének számít.

John W. Campbell Jr. 1938-as novelláját (amely magyarul Ki van odakinn? címmel olvasható a Holnap történt címû antológiában) 1951-ben már vászonra vitték (A lény - Egy másik világból). Míg Christian Nyby és Howard Hawks fekete-fehér filmjében a jövevény megjelenítésével nemigen vacakoltak az alkotók, addig Carpenter sokszor és látványosan prezentálja a kutyából-emberbõl kirobbanó organizmust. Nota bene: a stop motion eljárással készült trükkök korántsem avultak el oly mértékben, mint amire negyedszázad múltán számítanánk. A dolog azonban nem ennek, hanem nyomasztó, teljes reménytelenséget árasztó hangulatának köszönheti sikerét: az önpusztítóvá váló gyanakvás legalább olyan hatékonysággal ritkítja a sarkvidéki kutatóbázis 12 fõs személyzetét, mint a némelyikük testében élõsködõ "valami". A film máig gyarapodó hívei abban reménykednek, hogy a 2010-re ígért folytatás - amely a Carpenternél elõadott történet elõzményérõl szól - sem adja ennél alább. Nem lesz egyszerû.

Forgalmazza: Select 86/Universal, ajánlott ár: 1990 Ft

*****

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.