dvd - AZ ALKONYAT HARCOSA

Az a jó abban, hogy a filmművészet rajta tartja kezét a világ lüktető ütőerén, hogy mindig naprakész válaszokat kapunk a minket érő kihívásokra. Nem tudom, önök hogy vannak vele, de én szeretem a kihívásokat.

Az a jó abban, hogy a filmmûvészet rajta tartja kezét a világ lüktetõ ütõerén, hogy mindig naprakész válaszokat kapunk a minket érõ kihívásokra. Nem tudom, önök hogy vannak vele, de én szeretem a kihívásokat. Különösen a moziban, különösen az elsõ fél órában; rendszerint ilyenkor már nem érdemes visszamenni, ellenben a DVD megvár. Ím eljött a nagy pillanat, a trendkövetõ mozi megismerteti velünk a gyermekét egyedül nevelõ szamurájt. Jobb késõn, mint soha, már Alain Delonnak is volt egy kanárija. Csakhogy Sebei támogatja idõs, beteg édesanyját is. Ráadásul pont rosszkor, mert épp vége a régi idõknek, hullik szétfele minden, már a cseresznyefa sem úgy virágzik, mint régen, a világ leromlott, lumpok és garázdák lettek az egykori harcostársak.

De szerencsére itt van a szerelem, az özvegy szamurájok utolsó, ám örök mentsvára, s ahol nagy a szükség, közel a segítség, amikor nehézségek támadnak az érzelmi ügymenetben, még ott az Oscar-gála és a berlini piros szõnyeg. Hogy Az alkonyat harcosa egy megátalkodott giccs, azon nincs mit csodálkozni, mûfaji alapkövetelmény az ilyesmi, a szamuráj nem csak kardját, a szívét is kívül hordja, s hasonló gyorsasággal rántja is elõ. Ugyanakkor viselt dolgainak elfogadható bemutatásához kétségkívül szükséges egy olyan szakmai biztonság, ami aztán a nézõt is átsegíti valahogy a több mint kétórányi mûsoridõn: Az alkonyat harcosa szépen fényképezett, gondosan koreografált film, s utóbbi alatt nem csak a kardozásra gondolunk.

De mihez kezdjünk vele, ha épp arról szól, hogy vége a szamurájosdinak.

Forgalmazza a Budapest Film

***