Íme a technika (újbóli) bosszúja a technika emberén, megint egyszerre vagyunk dr. Frankenstein és az összes páciense. A csapdaszimbolika e végletes leegyszerûsítésének nem túl különbözõ variációi mentén nyilvánvalóan megrajzolható Stephen King sikerekben (és filmekben) gazdag pályaképe. Jelen filmmû egyik, a kilencvenes évek elsõ felében publikált novellájából forgott, úgymond tiszteletben tartva a King-adaptációk mûtörténeti elõzményeit, de elegyes színvonalú végterméket produkálva.
A történet egyszerû: a gonosz ember (a mondott Dolan) nagy fekete autója (a mondott Cadillac) elõbb ápol, aztán eltakar, annyira megóv a külvilágtól, hogy az már túlzásnak is mondható - mindez egy sablonosan induló, de elég fordulatos bosszúhistóriába (s szolid fejlõdési, adott esetben fejlövési regénybe is) ojtva.
Jeff Beesley filmje ezenközben nem spórol sivatagi és klausztrofóbiás hangulatokkal sem, aminek éppenséggel örülhetnénk is, ha nem lenne az egész elõadás annyira iskolás, annyira tankönyvbõl olvasott, mint egy igyekvõ szappanopera. Különösen az a szekvencia sikerült szánalmasan komikusra, melyben az iskolai katedráról szalajtott hõs megállja a helyét a sivatagi útépítõk kissé faragatlan karéjában.
Ettõl aztán vicc marad az egész is.
Forgalmazza a Cinetel
**
