DVD - Ezüst a Marlowe-szakágban - Hal Ashby: 8 millió halál

  • - turcsányi -
  • 2011. március 24.

Zene

Anno elkerülte a mozikat, de aztán - Egy lépés a halál címmel - megfutotta a maga szűk köreit a honi televíziózásban, különös tekintettel a szakirányú (és különösen az alacsony rendfokozatú) kábelcsatornákra. Noha az 1986-os film - az érdemdús maestro utolsó mozimunkája - már nyilván nem hat revelációként, s a kezdetekben sem hordozott különösebb küldetést, de mégis: mindenképp bűnösen alulértékelt dolgozatot sodort elénk a vakszerencse.
Ha nagyon akarjuk keresgélni műtörténeti helyét, a Hosszú búcsú kistestvére - a "kicsi" alatt éppúgy értjük a későbbi születést, tizenhárom év a korkülönbség, mint a lélegzetvétel nagyságát, majdnem igényességet mondtunk, de inkább egy másfajta igényességről van itt szó. Formátumkülönbségről, amiben Altman és Ashby - általában is - gondolkodott, láttatta a világot. Minőségi vagy minősíthetőségbeli különbséget fölösleges keresni, még akkor is, ha nyilvánvalóan ugyanarról a tésztáról van szó: detektívtörténetről, melyben a magányos, számos rossz tulajdonságtól sújtott, öntörvényű hős nálánál - valamivel, illetve látszólag - nagyobb erőkkel veszi fel a küzdelmet. És vereséggel felérő győzelmet arat; ez afféle műfaji sajátosság, amit bizonyára könnyű lenne annyival elintézni, hogy - lévén szó mindkét esetben irodalmi adaptációról - Lawrence Block amúgy is Chandler köpönyegéből bújt elő. Itt le is ragadhatnánk, hogy Chandler meg Hammettéből, de aki Chandler után jött, az mind mégis Chandleréből, noha Hammetté lenne a logikus.

Hal Ashby viszont kétségkívül nem Robert Altmanéból, csak esetleg a bűnt látták egyformának. Az azonos fekvésű, mindig magára utalt - és végső soron mindig vesztes - hős szemszögéből: tökéletesen tébolyodottnak. Altman tébolyodottabbnak látta Chandlernél, Ashby tébolyodottabbnak látta Blocknál is meg mindenkinél - ebben nagy segítségére volt az egészen ifjú Andy Garcia, illetve az adaptátorok, akik közt meg kell említenünk (mintha a fogunkat húznák) Oliver Stone nevét. S e látás(mód) a napnál világosabban bizonyítja, hogy Ashby nem csupán lefényképeztette egy szakemberrel Block művét, de gondolt is felőle valamit, s e szép és nemes gondolatát jószerivel a színészekre bízta. Mondhatnánk, hogy könnyű volt neki, hiszen Jeff Bridges talán második fénykorában járunk éppen, ha elsőnek Az utolsó mozielőadás időszakát tekintjük - ne kérdezzék, hogy a mostani hányadik neki. Rosanna Arquette pedig pont most futott be (a Kétségbeesve keresem Susant és a Lidérces órák c. filmekkel). Mindez inkább csak kortörténeti érdekesség, a film szempontjából annyi számít, hogy Bridges azon a pályán áll helyt, ahol olyanok buktak el addig rútul, mint Humphrey Bogart vagy Robert Mitchum; alkalmasint Elliott Gouldot a Hosszú búcsúból említhetjük egyedül a nyertesek közt - abban a Philip Marlowe-kategóriában, ahol Block sűrűn visszatérő hőse, Matt Scudder is játszik. Ám korántsem véletlenül kezdtük Garciával, ahogy ő a bűn, a bűnözés tébolyát ábrázolja, az egyfelől lenyűgöző játék, másfelől iskolapélda: egy előadói stíl későbbi tananyaga.

Hozzáadva mindehhez Az utolsó szolgálat vagy a Dicsőségre ítélve rendezőjének szolidan tág körben ismeretes hangulatfestő erejét, egy pizzával meg egy doboz sörrel igazán kalandos este ígérkezik.

Forgalmazza a Fantasy Film

Figyelmébe ajánljuk

Hieronymus Bosch világa

  • - turcsányi -

Michael Connelly nem egy író, inkább egy regénygyár, rosszabb esetben áruvédjegy – az efféle státus persze nem oly ritka zsiráf manapság.

„Rodrigo”

A világ legnagyobb és legrangosabb színházi fesztiválja az avignoni. Jelentős társulatok seregszemléje, illetve már maga a fesztiválmeghívás jelentőssé tesz társulatokat. Aki a hivatalos programban van, az számít valakinek.

Félúton

Egykori nagymenő, aki a csúcsról lepottyanva már csak árnyéka önmagának; féktelen csodagyerek, akinek csak kemény munkára és iránymutatásra van szüksége, hogy azzá a sztárrá váljon, akit a végzete elrendelt neki – a sportfilmek talán legnagyobb kliséi ezek, a Stick pedig épp erre a kettőre épül.

Dinók a budoárban

Ötévesen, egy tollseprűtánccal indult Karácsonyi László (1976) művészi karrierje, diplomáját 2003-ban pedig egy lovagi páncélzatban védte meg. (A páncél maga volt a diplomamunkája.)

Léda a Titanicon

  • Molnár T. Eszter

Ki ne szeretné a Balatont? Főleg, ha csak a szépre emlékszik? Arra, hogy a vonat vidáman, sőt pontosan fut be a hűs állomásra, a papucs nem töri a lábat, a naptej megvéd a leégéstől, és van hely az árnyékban a kempingszéknek és a gumimatracnak.

Angyalszárnycsikorgás

Nagy luxus olyan kis kultúrának, mint a magyar, nem megbecsülni a legjobbjait. Márpedig Halasi Zoltán a kortárs magyar költészet szűk élmezőnyébe tartozik, ám a szakma mintha nem tartaná számon érdemeinek megfelelően, a nagyközönség számára pedig minden bizonnyal ismeretlen.

Miért hallgat Erdő Péter?

2025 júliusának egyik forró szerda éjjelén Konrád-Lampedúza Bence betanított kémia­tanár hazafelé ballagott Ráczboldogkőn, a Kistücsök névre hallgató alma materéből. Nem volt ittas egy cseppet sem, de megviselte a nehéz levegő, amikor szembejött vele egy kormányzati óriásplakát.