DVD - Utána jó lesz - Pascal Laugier: Mártírok

  • - ts -
  • 2010. október 7.

Zene

A bizalmatlanság egykorú alighanem az emberiséggel, de a pornóval és a horrorral egészen biztosan - hogy a 20. század végén felcseperedett kistestvérükről, a televíziós főzőcskeműsorokról már ne is beszéljünk. A művész pedig azért művész, hogy kételkedjen mindenben, kiváltképp az ember létalapjaiban, miszerint az ölelésben, ölésben és töltekezésben.

A bizalmatlanság egykorú alighanem az emberiséggel, de a pornóval és a horrorral egészen biztosan - hogy a 20. század végén felcseperedett kistestvérükről, a televíziós főzőcskeműsorokról már ne is beszéljünk. A művész pedig azért művész, hogy kételkedjen mindenben, kiváltképp az ember létalapjaiban, miszerint az ölelésben, ölésben és töltekezésben. Nyilván a hatékonyabb ingerelés érdekében ilyenformán végtelen terep nyílt a sztoris szexfilmeknek és a mögöttes tartalommal megáldott horroroknak. Kit érdekel, ha bejön a csávó meg a csaj, aztán, ha eljön az ideje, elmennek? A horrornál a kollektív kultúremlékezet mégis - és hál' istennek - legjobbára azon műveket tartja nagy becsben, amelyekben az a felállás, hogy valahol a sötétben ott kuksol a láncfűrészes földönkívüli, a hősök meg keresik zseblámpával, aztán a koma előugrik, kizsigerel egyet, megeszi és visszabújik valahová, s így megy, míg az utolsó csávó vagy kicsinálja, vagy nem (utóbbi esetben az alkotók folytatásra készülnek).

Legőszintébb sajnálatunkra a több szempontból ígéretes Mártírok abba a csoportba tartozik, ahol az öldöklés egy későbbi nagy tuti megfejtés érdekében történik. Én nem tudom, hogy mennyire spoileres az, hogy a halál után nagy - de nem egész tisztán látható, alig is hallható - frankóságok várnak az emberiségre; feltehetően nem vetítenek például francia horrorfilmeket. E stíl ugyanis maga a teljes képtelenség: sokan próbálkoztak már vele a valóságban is, de ott sem sikerült, a moziban pedig egyenesen kizárt, hogy az öldöklést meg lehetne magyarázni, mint ahogy egy tökéletes pásztoróra mögé sem feltétlenül kívánkozik eszmei mondanivaló.

Hisz a tömeggyilkosságokat nyilván csak az elmebajjal lehet magyarázni, az meg egy idő után kicsit unalmas. S akkor hiába a két fiatal színésznő elementáris játéka, hiába a jól koreografált lőorgia, hiába a hatásos tortúra - a magyarázatnak szánt hülyeség a végén úgyis nevetségessé tesz mindent. Ráadásul e film szerkezete pont olyan, mint az Alkonyattól pirkadatigé, tehát a mű felétől arra megy ki csupán a játék, hogy mit eszeltek ki a művészek másfél órás vérfürdőjük igazolására.

Forgalmazza a Gamma Home Entertainment

Figyelmébe ajánljuk

Megjött Barba papa

A Kőszegi Várszínház méretes színpada, több száz fős nézőtere és a Rózsavölgyi Szalon intim kávéház-színháza között igen nagy a különbség. Mégis működni látszik az a modell, hogy a kőszegi nagyszínpadon nyáron bemutatott darabokat ősztől a pesti szalonban játsszák. 

Gyógyító morajlás

Noha a szerző hosszú évek óta publikál, a kötet harminckét, három ciklusba rendezett verse közül mindössze három – a Vénasszonyok nyara után, a Hidegűző és A madár mindig én voltam – jelent meg korábban. Maguk a szövegek egységes világot alkotnak. 

Elmondható

  • Pálos György

A dán szerzőnek ez a tizedik regénye, ám az első, amely magyarul is olvasható. Thorup írásainak fókuszában főként nők állnak, ez a műve is ezt a hagyományt követi. A történet 1942-ben, Dánia német megszállása után két évvel indul.

Gyulladáspont

Első ránézésre egy tipikus presztízskrimi jegyeit mutatja Dennis Lehane minisorozata: ellentétes temperamentumú nyomozópáros, sötétszürke tónusok, az Ügy, a magánélet és a lassacskán feltáruló múltbeli traumák kényelmetlen összefonódásai.

Mármint

A hullamosói szakma aránylag ritkán szerepel fiatalemberek vágyálmai közt. Először el is hányja magát Szofiane, a tanulmányait hanyagoló, ezért az idegenrendészet látókörébe kerülvén egy muszlim temetkezési cégnél munkát vállalni kénytelen arab aranyifjú.