dvd - WAGNER: TRISZTÁN ÉS IZOLDA

  • - káté -
  • 2008. augusztus 7.

Zene

Az 1993-as Bayreuthi Ünnepi Játékok Trisztán-felújításának rendezésére Wolfgang Wagner az 1976-ban botrányos, azóta utolérhetetlen remekké avatott Ring rendezőjét, Patrice Chéreau-t kérte föl, aki visszautasította a feladatot. "A Trisztán megrendezhetetlen, az egy rádiódarab" - mondta.

Az 1993-as Bayreuthi Ünnepi Játékok Trisztán-felújításának rendezésére Wolfgang Wagner az 1976-ban botrányos, azóta utolérhetetlen remekké avatott Ring rendezõjét, Patrice Chéreau-t kérte föl, aki visszautasította a feladatot. "A Trisztán megrendezhetetlen, az egy rádiódarab" - mondta. (Tavaly megcsinálta a milánói Scala nyitó díszelõadásaként, a legkevésbé sem hangjátékszerûen.) A Wagner unoka második választása a brechtiánus drámaíróra, Heiner Müllerre esett. A bemutatót (az egyik elõadáson ott voltam) a zenei interpretációnak szóló ováció és a rendezésnek szóló búúúúzás fogadta, ahogy általában, ha színházi újításról van szó - mint Bayreuth jelentõs korszakaiban mindig.

Az 1995-ben készült felvétel meggyõz a korszakos megvalósításról, amely még a Ponnelle-féle korábbi, zseniális elõadás mellett is megállja a helyét. Müller totális absztrakciót valósított meg, kubista formákkal jelzett, üres színpadon, amely minden felvonásban más színben játszik. Az elsõ felvonás kórusa a színpadon kívül énekel, a rendezés mindvégig az énekesekre fókuszál, akik stilizált jelmezeikben, hajviseletükben, tárgyaikban (nota bene: Trisztán szamurájkardja) zárt, távol-keleti figurákra emlékeztetnek. (A jelmeztervezõ: Yohji Yamamoto.) A vizualitás és a szereplõk mozgása, mimikája egyaránt radikálisan formalizált, a szerelmi kettõsben a címszereplõk jószerint nem érintik meg egymást. Ehhez Siegfried Jerusalemre és Waltraud Meierre volt szükség, akik nemcsak kiváló énekesek, hanem nagy mûvészek. A mozdulatlan arc, az átszellemültség és a nyugalom mögötti belsõ vihar ábrázolása nemcsak ihletett, hanem idõnként istenáldotta pillanatokat teremt. Kívül-belül hiteles Trisztánnak és Izoldának lenni hosszú tízpercekig "élõben", az arcra tapadt kamera közelképében - ez azért valami. És ezúttal Daniel Barenboim is valaki a láthatatlan pulpituson.

Universal/Deutsche Grammophon, 2008, 2 DVD

*****

Figyelmébe ajánljuk

Hieronymus Bosch világa

  • - turcsányi -

Michael Connelly nem egy író, inkább egy regénygyár, rosszabb esetben áruvédjegy – az efféle státus persze nem oly ritka zsiráf manapság.

„Rodrigo”

A világ legnagyobb és legrangosabb színházi fesztiválja az avignoni. Jelentős társulatok seregszemléje, illetve már maga a fesztiválmeghívás jelentőssé tesz társulatokat. Aki a hivatalos programban van, az számít valakinek.

Félúton

Egykori nagymenő, aki a csúcsról lepottyanva már csak árnyéka önmagának; féktelen csodagyerek, akinek csak kemény munkára és iránymutatásra van szüksége, hogy azzá a sztárrá váljon, akit a végzete elrendelt neki – a sportfilmek talán legnagyobb kliséi ezek, a Stick pedig épp erre a kettőre épül.

Dinók a budoárban

Ötévesen, egy tollseprűtánccal indult Karácsonyi László (1976) művészi karrierje, diplomáját 2003-ban pedig egy lovagi páncélzatban védte meg. (A páncél maga volt a diplomamunkája.)

Léda a Titanicon

  • Molnár T. Eszter

Ki ne szeretné a Balatont? Főleg, ha csak a szépre emlékszik? Arra, hogy a vonat vidáman, sőt pontosan fut be a hűs állomásra, a papucs nem töri a lábat, a naptej megvéd a leégéstől, és van hely az árnyékban a kempingszéknek és a gumimatracnak.

Angyalszárnycsikorgás

Nagy luxus olyan kis kultúrának, mint a magyar, nem megbecsülni a legjobbjait. Márpedig Halasi Zoltán a kortárs magyar költészet szűk élmezőnyébe tartozik, ám a szakma mintha nem tartaná számon érdemeinek megfelelően, a nagyközönség számára pedig minden bizonnyal ismeretlen.

Miért hallgat Erdő Péter?

2025 júliusának egyik forró szerda éjjelén Konrád-Lampedúza Bence betanított kémia­tanár hazafelé ballagott Ráczboldogkőn, a Kistücsök névre hallgató alma materéből. Nem volt ittas egy cseppet sem, de megviselte a nehéz levegő, amikor szembejött vele egy kormányzati óriásplakát. 

Kinek a bűne?

A kormánypárti média azzal igyekszik lejáratni egy Tisza párti önkéntest, hogy korábban pornófilmekben szerepelt. A kampány morális természetű, a nőt bűnösnek és erkölcstelennek állítja be, s persze ezt vetíti rá a pártra is.