mi a kotta?

E. M.

  • mi a kotta
  • 2016. július 9.

Zene

„Az a vén hóbortos hamarosan az újságok helyi híreit fogja megzenésíteni!” A múlt század húszas éveinek közepén ezekkel a szavakkal kommentálta Karel Čapek a hetven táján járó Leoš Janáček szilárd elhatározását, miszerint operát készül komponálni A Makropulosz-ügy című Čapek-drámából. A robot szó atyja nem is nagyon túlzott, hiszen a zeneszerző előző operája, A ravasz rókácska valóban egy brnói napilap tárcasorozata nyomán született meg. És formálisan abban is igaza volt a saját drámáját értelemszerűen igen jól ismerő Čapeknak, hogy meglepő választásnak ítélte A Makropulosz-ügyet, melynek középpontjában egy bonyolult és hosszan húzódó peres eljárás állt. Ráadásul a per, a színmű és az opera névadója-címszereplője egy 340 esztendős hölgy, aki életelixír révén fenntartott örök ifjúsága napjait és évszázadait váltott nevek alatt morzsolgatja, s csupán monogramja változatlanságát őrzi meg állhatatosan. A műfajidegennek tetsző témából mindazonáltal mégis valóságos operai remekmű született, amely vasárnap este az idei Bartók Plusz Operafesztivál tán legizgalmasabbnak ígérkező produkciójában jut majd a magyar közönség elé (Miskolci Nemzeti Színház, június 12., hét óra). Ezzel a különös, s nálunk szinte ismeretlen klasszikussal tér vissza ugyanis a miskolci fesztiválra a moszkvai Helikon Opera és annak nagy tehetségű spiritus rectora, a rendező Dmitrij Bertman.

Hasonlóan nagy és újdonságot jelző vállalkozás lesz a fesztivál másik fontos külhoni produkciója, merthogy a Bukaresti Nemzeti Opera vendégjátéka George Enescu egyetlen operáját hozza el Borsodba (Miskolci Nemzeti Színház, június 14., hét óra). A román zeneszerzés büszkesége két évtizeden át dolgozott francia nyelvű és görög mitológiai témájú operáján, a nyolcvan éve ősbemutatott Oidipuszon, amely nagyralátó módon a kusza családi életű thébai uralkodó egész történetét belesűrítette négy felvonásba, a Dagadtlábú születésétől a haláláig.

Időközben persze Budapesten is megkezdődnek mindenféle fesztiválok, így akár helyben is maradhatunk. A Margitszigeten például péntek este megnyílik a Budapesti Nyári Fesztivál, méghozzá Kocsis Zoltánnal és Nemzeti Filharmonikusaival, valamint a csodás zongoristanővel, Yuja Wanggal (Margitszigeti Szabadtéri Színpad, június 10., nyolc óra). A kínai virtuóz (képünkön) Ravel G-dúr zongoraversenyét és Gershwin Rhapsody in Blue-ját játssza majd, Kocsisék pedig a koncert második felében a cseh zene Janáčeknél, úgy lehet, örökre népszerűbb mesterétől, Dvořáktól szólaltatják meg az életmű legnagyobb slágerét, az Újvilág szimfóniát.

S végül, de éppen nem utolsósorban: csütörtökön, A Rajna kincsével elérkeznek az idei Budapesti Wagner-napok (Nemzeti Hangversenyterem, június 16., hat óra). Fischer Ádám vezényel most is, Wotanként a dán bariton, Johan Reuter, míg Loge ravasz kisisteni szerepében ezúttal is a nagyszerű Christian Franz fog a pódiumra lépni Hartmut Schörghofer jól sikerült rendezésében. A Rajna kincse nyomában azután persze szép rendben elősorjázik a tetralógia többi darabja is, de erről többet majd a következő ajánlóban mondhatunk.

Figyelmébe ajánljuk

A kutya mellett

A filmművészetben a Baran című, egyszerre realista és költői remekmű (Madzsid Madzsidi) jóvoltából csodálkozhatott rá a világ először az iráni afgán menekültek sorsára.

Iszony

Kegyetlen, utálatos film Veronika Franz és Severin Fiala legújabb munkája (ők a felelősek a 2014-es, hasonlóan bársonyos Jó éjt, anyu! című horrorért).

Elvis gyémánt félkrajcárja

  • - turcsányi -

Van a Hülye Járások Minisztériumának egy vígjátéki alosztálya, ott írták elő, hogy ha valaki el akarja kerülni a helyzetkomikumok – művészileg nyilván szerfelett alantas – eszköztárának használatát, hősét úgy kell járatnia (lehetőleg a medence partján), hogy a mozgása végig magán hordozza a szerepét.

Saját magány

A Comédie-Française évszázadok óta egyre bővülő, immár többezresre duzzadt repertoárjából most a klasszicista szerző modern köntösbe bújt, Guy Cassiers rendezésében újragondolt változatát hozták el Budapestre – pár hónappal a premier után.

Az én bilincsei

A Losoncról származó Koós Gábor (1986) a Képzőművészeti Egyetem grafikaszakán végzett, és még tanulmányai idején monumentális, több mint két méter magas munkáival lett ismert.

Kihaltunk volna

Ez az átfogó nőtörténeti mű nem Hatsepszut, az egyiptomi fáraónő, vagy Endehuanna, a sumér költőnő, és még csak nem is a vadászó férfi, gyűjtögető nő meséjével kezdődik, hanem egy mára kihalt, hüvelykujjnyi, rovarevő, tojásrakó, pocokszerű lénytől indulunk el, amely még a dinoszauruszok lába mellett osonva vadászott.