mi a kotta?

E. M.

  • mi a kotta
  • 2016. július 9.

Zene

„Az a vén hóbortos hamarosan az újságok helyi híreit fogja megzenésíteni!” A múlt század húszas éveinek közepén ezekkel a szavakkal kommentálta Karel Čapek a hetven táján járó Leoš Janáček szilárd elhatározását, miszerint operát készül komponálni A Makropulosz-ügy című Čapek-drámából. A robot szó atyja nem is nagyon túlzott, hiszen a zeneszerző előző operája, A ravasz rókácska valóban egy brnói napilap tárcasorozata nyomán született meg. És formálisan abban is igaza volt a saját drámáját értelemszerűen igen jól ismerő Čapeknak, hogy meglepő választásnak ítélte A Makropulosz-ügyet, melynek középpontjában egy bonyolult és hosszan húzódó peres eljárás állt. Ráadásul a per, a színmű és az opera névadója-címszereplője egy 340 esztendős hölgy, aki életelixír révén fenntartott örök ifjúsága napjait és évszázadait váltott nevek alatt morzsolgatja, s csupán monogramja változatlanságát őrzi meg állhatatosan. A műfajidegennek tetsző témából mindazonáltal mégis valóságos operai remekmű született, amely vasárnap este az idei Bartók Plusz Operafesztivál tán legizgalmasabbnak ígérkező produkciójában jut majd a magyar közönség elé (Miskolci Nemzeti Színház, június 12., hét óra). Ezzel a különös, s nálunk szinte ismeretlen klasszikussal tér vissza ugyanis a miskolci fesztiválra a moszkvai Helikon Opera és annak nagy tehetségű spiritus rectora, a rendező Dmitrij Bertman.

Hasonlóan nagy és újdonságot jelző vállalkozás lesz a fesztivál másik fontos külhoni produkciója, merthogy a Bukaresti Nemzeti Opera vendégjátéka George Enescu egyetlen operáját hozza el Borsodba (Miskolci Nemzeti Színház, június 14., hét óra). A román zeneszerzés büszkesége két évtizeden át dolgozott francia nyelvű és görög mitológiai témájú operáján, a nyolcvan éve ősbemutatott Oidipuszon, amely nagyralátó módon a kusza családi életű thébai uralkodó egész történetét belesűrítette négy felvonásba, a Dagadtlábú születésétől a haláláig.

Időközben persze Budapesten is megkezdődnek mindenféle fesztiválok, így akár helyben is maradhatunk. A Margitszigeten például péntek este megnyílik a Budapesti Nyári Fesztivál, méghozzá Kocsis Zoltánnal és Nemzeti Filharmonikusaival, valamint a csodás zongoristanővel, Yuja Wanggal (Margitszigeti Szabadtéri Színpad, június 10., nyolc óra). A kínai virtuóz (képünkön) Ravel G-dúr zongoraversenyét és Gershwin Rhapsody in Blue-ját játssza majd, Kocsisék pedig a koncert második felében a cseh zene Janáčeknél, úgy lehet, örökre népszerűbb mesterétől, Dvořáktól szólaltatják meg az életmű legnagyobb slágerét, az Újvilág szimfóniát.

S végül, de éppen nem utolsósorban: csütörtökön, A Rajna kincsével elérkeznek az idei Budapesti Wagner-napok (Nemzeti Hangversenyterem, június 16., hat óra). Fischer Ádám vezényel most is, Wotanként a dán bariton, Johan Reuter, míg Loge ravasz kisisteni szerepében ezúttal is a nagyszerű Christian Franz fog a pódiumra lépni Hartmut Schörghofer jól sikerült rendezésében. A Rajna kincse nyomában azután persze szép rendben elősorjázik a tetralógia többi darabja is, de erről többet majd a következő ajánlóban mondhatunk.

Figyelmébe ajánljuk

Dr. Archipelago

  • - turcsányi -

Az 1976-os svédországi választások kampányidőszakában Olof Palme miniszterelnök ismét 1973-as kihívójával, Thornbjörn Fälldinnel vitázott.

Magától nem jutott eszébe

A francia irodalom fenegyereke vagy punkja a regényeiben kritikusan és saját tapasztalatai alapján ábrá­zol­ja a társadalom peremére szorult emberek életét. Szegény és diszfunkcionális családban élt, de tizenévesen megszökött, hogy a groupie-k életét élje. Csoportos nemi erőszak áldozata lett, majd prostituáltnak állt és függőségekkel küzdött. 1994 óta az írásból él. Új regényének fő motívuma a #metoo.

Mint a talajvíz

Hetvenes évek vége, isten tudja, milyen fejtágító, polgazd, gazdaságföldrajz, valami. Az előadó föláll a katedrára, kezében krétával a táblához lép, és felrajzol egy csinos grafikont, két égnek meredő egyenessel: a vízszintes tengelyen az évszámok, a függőlegesen valami baromság, népboldogság, országsiker, világmegváltás, ilyesmi.

49 117

Itt valaki belülről bomlaszt. Vagy csak simán hülye. Bármelyik is, nem volt jó ötlet Orbán Viktor kampánycsapata részéről „exkluzív részletekkel” bemutatni, milyen hősies munkát végzett a kormány a koronavírus-járvány idején.

A vesztes győztes

Izrael a tűzszünettel súlyos árat fizet a túszok kiszabadításáért. De valójában az október 7-i katasztrófát előidéző vétkeiért büntetik: a gázai határ elhanyagolásáért, a figyelmeztető jelek semmibe vételéért, a hibás katonai döntésekért, a Hamász alulértékeléséért. A hübriszért.

Búcsú az egyezménytől

  • Jávor Benedek

Hivatalba lépését követő egyik első intézkedéseként Donald Trump valóra váltotta azt, amit sokan – támogatói és ellenfelei közül egyaránt – vártak tőle. Látványos gesztussal bejelentette az Egyesült Államok kilépését az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentését célzó párizsi egyezményből.

A pokol kapui

Milyen kormányzati, helyhatósági és közigazgatási intézkedések segítették Magyarországon a zsidók elűzését és haláltáborokba küldését? Milyen volt az élet a gettókban? Az akkori békési megyeszékhely, Gyula mindennapjain keresztül idézzük föl a hétköznapok borzalmát.

Itt a szabály, hol a szabály

Bár Csák János tavaly júniusi lemondásával úgy tűnt, süllyesztőbe kerül a miniszter fő művének tartott kulturálistörvény-tervezet, utóda, Hankó Balázs felügyeletével a botrányos szöveg több eleme is átszivárgott egy salátatörvénybe rejtve. Mit mutat a kulturális szféra körüli újabb kormányzati barkácsolás?

Budapest bejelentkezett

Élve elővásárlási jogával, a főváros elhappolná az arab befektetők elől a rákosrendezői fejlesztési területet, a kormány pedig próbálja leszerelni Karácsonyékat. A helyzet jogilag is igen zavaros.

Nincs az a pénz

Első pillantásra drasztikus az ösztöndíjas férőhelyek számának csökkenése, a minisztérium viszont felsőoktatási „hozzáférési fordulatról” beszél. Ám alaposabb vizsgálat után sem lehetünk nyugodtak, miután a diplomások arányát tekintve csaknem sereghajtók vagyunk az unióban.