mi a kotta?

E. M.

  • mi a kotta
  • 2016. július 9.

Zene

„Az a vén hóbortos hamarosan az újságok helyi híreit fogja megzenésíteni!” A múlt század húszas éveinek közepén ezekkel a szavakkal kommentálta Karel Čapek a hetven táján járó Leoš Janáček szilárd elhatározását, miszerint operát készül komponálni A Makropulosz-ügy című Čapek-drámából. A robot szó atyja nem is nagyon túlzott, hiszen a zeneszerző előző operája, A ravasz rókácska valóban egy brnói napilap tárcasorozata nyomán született meg. És formálisan abban is igaza volt a saját drámáját értelemszerűen igen jól ismerő Čapeknak, hogy meglepő választásnak ítélte A Makropulosz-ügyet, melynek középpontjában egy bonyolult és hosszan húzódó peres eljárás állt. Ráadásul a per, a színmű és az opera névadója-címszereplője egy 340 esztendős hölgy, aki életelixír révén fenntartott örök ifjúsága napjait és évszázadait váltott nevek alatt morzsolgatja, s csupán monogramja változatlanságát őrzi meg állhatatosan. A műfajidegennek tetsző témából mindazonáltal mégis valóságos operai remekmű született, amely vasárnap este az idei Bartók Plusz Operafesztivál tán legizgalmasabbnak ígérkező produkciójában jut majd a magyar közönség elé (Miskolci Nemzeti Színház, június 12., hét óra). Ezzel a különös, s nálunk szinte ismeretlen klasszikussal tér vissza ugyanis a miskolci fesztiválra a moszkvai Helikon Opera és annak nagy tehetségű spiritus rectora, a rendező Dmitrij Bertman.

Hasonlóan nagy és újdonságot jelző vállalkozás lesz a fesztivál másik fontos külhoni produkciója, merthogy a Bukaresti Nemzeti Opera vendégjátéka George Enescu egyetlen operáját hozza el Borsodba (Miskolci Nemzeti Színház, június 14., hét óra). A román zeneszerzés büszkesége két évtizeden át dolgozott francia nyelvű és görög mitológiai témájú operáján, a nyolcvan éve ősbemutatott Oidipuszon, amely nagyralátó módon a kusza családi életű thébai uralkodó egész történetét belesűrítette négy felvonásba, a Dagadtlábú születésétől a haláláig.

Időközben persze Budapesten is megkezdődnek mindenféle fesztiválok, így akár helyben is maradhatunk. A Margitszigeten például péntek este megnyílik a Budapesti Nyári Fesztivál, méghozzá Kocsis Zoltánnal és Nemzeti Filharmonikusaival, valamint a csodás zongoristanővel, Yuja Wanggal (Margitszigeti Szabadtéri Színpad, június 10., nyolc óra). A kínai virtuóz (képünkön) Ravel G-dúr zongoraversenyét és Gershwin Rhapsody in Blue-ját játssza majd, Kocsisék pedig a koncert második felében a cseh zene Janáčeknél, úgy lehet, örökre népszerűbb mesterétől, Dvořáktól szólaltatják meg az életmű legnagyobb slágerét, az Újvilág szimfóniát.

S végül, de éppen nem utolsósorban: csütörtökön, A Rajna kincsével elérkeznek az idei Budapesti Wagner-napok (Nemzeti Hangversenyterem, június 16., hat óra). Fischer Ádám vezényel most is, Wotanként a dán bariton, Johan Reuter, míg Loge ravasz kisisteni szerepében ezúttal is a nagyszerű Christian Franz fog a pódiumra lépni Hartmut Schörghofer jól sikerült rendezésében. A Rajna kincse nyomában azután persze szép rendben elősorjázik a tetralógia többi darabja is, de erről többet majd a következő ajánlóban mondhatunk.

Figyelmébe ajánljuk

Vérző papírhold

  • - ts -

A rendszeresen visszatérő témák veszélyesek: mindig felül kell ütni a tárgyban megfogalmazott utolsó állítást. Az ilyesmi pedig egy filmzsánerbe szorítva a lehetőségek folyamatos korlátozását hozza magával.

Szűznemzés

Jobb pillanatban nem is érkezhetett volna Guillermo del Toro új Frankenstein-adaptációja. Egy istent játszó ifjú titán gondolkodó, tanítható húsgépet alkot – mesterséges intelligenciát, ha úgy tetszik.

Bárhol, kivéve nálunk

Hajléktalan botladozik végig a városon: kukákban turkál; ott vizel, ahol nem szabad (mert a mai, modern városokban szabad még valahol, pláne ingyen?); már azzal is borzolja a kedélyeket, hogy egyáltalán van.

Brahms mint gravitáció

A kamarazenélés közben a játékosok igazán közel kerülnek egymáshoz zeneileg és emberileg is. Az alkalmazkodás, kezdeményezés és követés alapvető emberi kapcsolatokat modellez. Az idei Kamara.hu Fesztivál fókuszában Pablo Casals alakja állt.

Scooter inda Művhaus

„H-P.-t, Ferrist és Ricket, a három technoistent két sarkadi vállalkozó szellemű vállalkozó, Rácz István és Drimba Péter mikrobusszal és személyautóval hozza Sarkadra május 25-én. Ezen persze most mindenki elhűl, mert a hármuk alkotta Scooter együttes mégiscsak az európai toplista élvonalát jelenti. Hogy kerülnének éppen Magyarországra, ezen belül Sarkadra!?” – írta a Békés Megyei Népújság 1995-ben arról a buliról, amelyet legendaként emlegetnek az alig kilencezer fős határ menti kisvárosban.

Who the Fuck Is SpongyaBob?

Bizonyára nem véletlen, hogy az utóbbi években sorra születnek a legfiatalabb felnőtteket, a Z generációt a maga összetettségében megmutató színházi előadások. Elgondolkodtató, hogy ezeket rendre az eggyel idősebb nemzedék (szintén nagyon fiatal) alkotói hozzák létre.

A Mi Hazánk és a birodalom

A Fidesz főleg az orosz kapcsolat gazdasági előnyeit hangsúlyozza, Toroczkai László szélsőjobboldali pártja viszont az ideo­lógia terjesztésében vállal nagy szerepet. A párt­elnök nemrég Szocsiban találkozott Dmitrij Medvegyevvel, de egyébként is régóta jól érzi magát oroszok közt.