mi a kotta?

Egy csinos zseni

  • mi a kotta
  • 2012. március 16.

Zene

"Ki érthet meg bármilyen jelenséget, ha az nincsen alaposan beágyazva fejlődésének menetébe egészen napjainkig? A legnagyobb dolog az volt számomra, hogy Felix készségesen bemutatta ezt a haladást: Bach korával kezdte, majd Haydnt, Mozartot és Gluckot keltette életre, elmagyarázta az újabb korok nagy mestereinek technikáját, és végül saját kompozícióival zárta a sort."

Ismét csak Goethe-idézettel kezdjük soros ajánlónkat, mely idézet egy 1821-es találkozót örökít meg: a 72 esztendős weimari szellemóriás és az alig 12 éves Mendelssohn (akit illusztrációnk épp ebben az életkorában ábrázol) ritka harmonikus összejövetelét, ahol lám, a csodagyermek adott zenetörténeti órát a csodaöregnek. A megnyerő modorú kamasz géniuszt mi ezen a héten elsősorban a Budapesti Fesztiválzenekar koncertjein kereshetjük majd, hiszen a pretoriai születésű vendég karmester, Gerard Korsten a program első felében Mendelssohn 15 évesen befejezett I., c-moll szimfóniáját fogja vezényelni (Nemzeti Hangversenyterem, február 17. és 18., háromnegyed nyolc, ill. február 19., fél négy). A koncertek második felében pedig Brahms kerül majd sorra, akit viszont pályakezdő korában - mint ismeretes - a némiképp már amúgy is egzaltált Robert Schumann köszöntött e felettébb lelkes szavakkal: "És eljött ő, az ifjú, kinek bölcsőjénél gráciák és hősök álltak őrt..." Pár hete Brahms pesti ősbemutatójú II., B-dúr zongoraversenyét Tzimon Barto szólójával hallhattuk, míg ezúttal az alighanem még jelesebb pianista, a nagyszerű Arkagyij Volodosz kel majd birokra a már-már szimfóniának mutatkozó versenymű zongoraszólamával.

Mendelssohn, mondhatni a "kései" Mendelssohn egy másik hangversenyen is szerephez jut majd, hiszen a MÁV Szimfonikus Zenekar szerdai bérleti koncertjén az e-moll hegedűverseny, Joachim József ítélete szerint a leginkább szívhez szóló német hegedűverseny is fölhangzik majd (Nemzeti Hangversenyterem, február 22., hat óra). A fiatal, bolgár származású hegedűs, Svetlin Roussev szólóját ígérő hegedűkoncert nyomában egy másik nagy sláger, az Újvilág szimfónia előadása készülődik, a programot pedig az ausztrál kortárs komponista, Graeme Koehne film- és rajzfilmzenei allúziókat sorjáztató trilógiájának utolsó darabja, az 1997-esElevator Music indítja majd.

Concerto Budapest keddi koncertjét ugyancsak a komolyzenei slágerszámok fogják dominálni, méghozzá az orosz komponisták és a nyugati hagyomány találkozásait szemléltetve (Nemzeti Hangversenyterem, február 21., fél nyolc). Prokofjev stílusosan Haydnt imitáló Klasszikus szimfóniája meg Rahmanyinov Paganini-témára komponált rapszódiája mellett az idén nyolcvanesztendős Rogyion Scsedrin cukortartalomban gazdag Carmen-szvitje szólal majd meg Keller Andráspálcaütésére. S ha már a hegedűsként és kamarazenészként is figyelemre méltó muzsikus nevét említettük, hát jelezzük azt zárásképp, hogy csütörtökön végre csak meglesz az a koncert, amelyet pár hete elmosott egy programváltozás, s amelyet a Keller Kvartett az e hasábokon akkor hasztalan taglalt beethoveni Nagy fúgaelőadásával fog bevezetni (Zeneház, február 23., hat óra).

Figyelmébe ajánljuk

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

Emlékév

A hatalom és a muzsikus viszonya sokféle lehet: az utcai zenész nyitott gitártokja, a homlokra csapott vagy vonóba tűzött nagycímletű bankjegy éppúgy kifejezi ezt a viszonyt, mint a Mozartot és Salierit is udvari zeneszerzővé kinevező II. József telhetetlensége.

Baljós fellegek

A múlt pénteki Trump–Putyin csúcs után kicsit fellélegeztek azok, akik a szabad, független, európai, és területi épségét visszanyerő Ukrajnának szorítanak.

A bűvös hármas

Az elmúlt évtizedekben három komoly lakáshitelválság sújtotta Magyarországot. Az első 1990-ben ütött be, amikor tarthatatlanná váltak a 80-as években mesterségesen alacsonyan, 3 százalékon tartott kamatok. A 2000-es évek elejének támogatott lakáshiteleit a 2004 utáni költségvetések sínylették meg, majd 2008 után százezrek egzisztenciáját tették tönkre a devizahitelek. Most megint a 3 százalékos fix kamatnál tartunk. Ebből sem sül ki semmi jó, és a lakhatási válság is velünk marad.

Talpunk alól a hő

Ritka, potenciálisan megújuló energiaforrás lapul az alattunk különösen vékony földkéreg mélyén. A közeljövőben a mostaninál is sokkal nagyobb mértékben támaszkodhatnánk a geotermikus energiára, habár akadnak megoldásra váró gondok is. De mostantól pénz is jut rá!

Oktatás helyett

Akár több ezer kamuórát is beírhattak a KRÉTA rendszerbe egy miskolci technikumban az elmúlt évek során, de a szakképzési centrum állítja, most már minden rendben van. Diákok és egy volt tanár szerint egyáltalán nincs így.