mi a kotta?

Egy csinos zseni

  • mi a kotta
  • 2012. március 16.

Zene

"Ki érthet meg bármilyen jelenséget, ha az nincsen alaposan beágyazva fejlődésének menetébe egészen napjainkig? A legnagyobb dolog az volt számomra, hogy Felix készségesen bemutatta ezt a haladást: Bach korával kezdte, majd Haydnt, Mozartot és Gluckot keltette életre, elmagyarázta az újabb korok nagy mestereinek technikáját, és végül saját kompozícióival zárta a sort."

Ismét csak Goethe-idézettel kezdjük soros ajánlónkat, mely idézet egy 1821-es találkozót örökít meg: a 72 esztendős weimari szellemóriás és az alig 12 éves Mendelssohn (akit illusztrációnk épp ebben az életkorában ábrázol) ritka harmonikus összejövetelét, ahol lám, a csodagyermek adott zenetörténeti órát a csodaöregnek. A megnyerő modorú kamasz géniuszt mi ezen a héten elsősorban a Budapesti Fesztiválzenekar koncertjein kereshetjük majd, hiszen a pretoriai születésű vendég karmester, Gerard Korsten a program első felében Mendelssohn 15 évesen befejezett I., c-moll szimfóniáját fogja vezényelni (Nemzeti Hangversenyterem, február 17. és 18., háromnegyed nyolc, ill. február 19., fél négy). A koncertek második felében pedig Brahms kerül majd sorra, akit viszont pályakezdő korában - mint ismeretes - a némiképp már amúgy is egzaltált Robert Schumann köszöntött e felettébb lelkes szavakkal: "És eljött ő, az ifjú, kinek bölcsőjénél gráciák és hősök álltak őrt..." Pár hete Brahms pesti ősbemutatójú II., B-dúr zongoraversenyét Tzimon Barto szólójával hallhattuk, míg ezúttal az alighanem még jelesebb pianista, a nagyszerű Arkagyij Volodosz kel majd birokra a már-már szimfóniának mutatkozó versenymű zongoraszólamával.

Mendelssohn, mondhatni a "kései" Mendelssohn egy másik hangversenyen is szerephez jut majd, hiszen a MÁV Szimfonikus Zenekar szerdai bérleti koncertjén az e-moll hegedűverseny, Joachim József ítélete szerint a leginkább szívhez szóló német hegedűverseny is fölhangzik majd (Nemzeti Hangversenyterem, február 22., hat óra). A fiatal, bolgár származású hegedűs, Svetlin Roussev szólóját ígérő hegedűkoncert nyomában egy másik nagy sláger, az Újvilág szimfónia előadása készülődik, a programot pedig az ausztrál kortárs komponista, Graeme Koehne film- és rajzfilmzenei allúziókat sorjáztató trilógiájának utolsó darabja, az 1997-esElevator Music indítja majd.

Concerto Budapest keddi koncertjét ugyancsak a komolyzenei slágerszámok fogják dominálni, méghozzá az orosz komponisták és a nyugati hagyomány találkozásait szemléltetve (Nemzeti Hangversenyterem, február 21., fél nyolc). Prokofjev stílusosan Haydnt imitáló Klasszikus szimfóniája meg Rahmanyinov Paganini-témára komponált rapszódiája mellett az idén nyolcvanesztendős Rogyion Scsedrin cukortartalomban gazdag Carmen-szvitje szólal majd meg Keller Andráspálcaütésére. S ha már a hegedűsként és kamarazenészként is figyelemre méltó muzsikus nevét említettük, hát jelezzük azt zárásképp, hogy csütörtökön végre csak meglesz az a koncert, amelyet pár hete elmosott egy programváltozás, s amelyet a Keller Kvartett az e hasábokon akkor hasztalan taglalt beethoveni Nagy fúgaelőadásával fog bevezetni (Zeneház, február 23., hat óra).

Figyelmébe ajánljuk

Mit jelent számunkra az új uniós médiatörvény?

  • Polyák Gábor
Március 13-án az Európai Parlament is rábólintott, és így uniós jogszabállyá lett az európai mé­dia­szabadságról szóló törvény. A rendelet végleges szövegét hamarosan ki is hirdetik az európai közlönyben. Mit jelent ez az új szabályozás a magyarországi sajtóviszonyokra, és mit az európaiakra nézve?