mi a kotta?

Egy csinos zseni

  • mi a kotta
  • 2012. március 16.

Zene

"Ki érthet meg bármilyen jelenséget, ha az nincsen alaposan beágyazva fejlődésének menetébe egészen napjainkig? A legnagyobb dolog az volt számomra, hogy Felix készségesen bemutatta ezt a haladást: Bach korával kezdte, majd Haydnt, Mozartot és Gluckot keltette életre, elmagyarázta az újabb korok nagy mestereinek technikáját, és végül saját kompozícióival zárta a sort."

Ismét csak Goethe-idézettel kezdjük soros ajánlónkat, mely idézet egy 1821-es találkozót örökít meg: a 72 esztendős weimari szellemóriás és az alig 12 éves Mendelssohn (akit illusztrációnk épp ebben az életkorában ábrázol) ritka harmonikus összejövetelét, ahol lám, a csodagyermek adott zenetörténeti órát a csodaöregnek. A megnyerő modorú kamasz géniuszt mi ezen a héten elsősorban a Budapesti Fesztiválzenekar koncertjein kereshetjük majd, hiszen a pretoriai születésű vendég karmester, Gerard Korsten a program első felében Mendelssohn 15 évesen befejezett I., c-moll szimfóniáját fogja vezényelni (Nemzeti Hangversenyterem, február 17. és 18., háromnegyed nyolc, ill. február 19., fél négy). A koncertek második felében pedig Brahms kerül majd sorra, akit viszont pályakezdő korában - mint ismeretes - a némiképp már amúgy is egzaltált Robert Schumann köszöntött e felettébb lelkes szavakkal: "És eljött ő, az ifjú, kinek bölcsőjénél gráciák és hősök álltak őrt..." Pár hete Brahms pesti ősbemutatójú II., B-dúr zongoraversenyét Tzimon Barto szólójával hallhattuk, míg ezúttal az alighanem még jelesebb pianista, a nagyszerű Arkagyij Volodosz kel majd birokra a már-már szimfóniának mutatkozó versenymű zongoraszólamával.

Mendelssohn, mondhatni a "kései" Mendelssohn egy másik hangversenyen is szerephez jut majd, hiszen a MÁV Szimfonikus Zenekar szerdai bérleti koncertjén az e-moll hegedűverseny, Joachim József ítélete szerint a leginkább szívhez szóló német hegedűverseny is fölhangzik majd (Nemzeti Hangversenyterem, február 22., hat óra). A fiatal, bolgár származású hegedűs, Svetlin Roussev szólóját ígérő hegedűkoncert nyomában egy másik nagy sláger, az Újvilág szimfónia előadása készülődik, a programot pedig az ausztrál kortárs komponista, Graeme Koehne film- és rajzfilmzenei allúziókat sorjáztató trilógiájának utolsó darabja, az 1997-esElevator Music indítja majd.

Concerto Budapest keddi koncertjét ugyancsak a komolyzenei slágerszámok fogják dominálni, méghozzá az orosz komponisták és a nyugati hagyomány találkozásait szemléltetve (Nemzeti Hangversenyterem, február 21., fél nyolc). Prokofjev stílusosan Haydnt imitáló Klasszikus szimfóniája meg Rahmanyinov Paganini-témára komponált rapszódiája mellett az idén nyolcvanesztendős Rogyion Scsedrin cukortartalomban gazdag Carmen-szvitje szólal majd meg Keller Andráspálcaütésére. S ha már a hegedűsként és kamarazenészként is figyelemre méltó muzsikus nevét említettük, hát jelezzük azt zárásképp, hogy csütörtökön végre csak meglesz az a koncert, amelyet pár hete elmosott egy programváltozás, s amelyet a Keller Kvartett az e hasábokon akkor hasztalan taglalt beethoveni Nagy fúgaelőadásával fog bevezetni (Zeneház, február 23., hat óra).

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.

Aktuális értékén

Apám, a 100 évvel ezelőtt született Liska Tibor közgazdász konzisztens vízióval bírt arról, hogyan lehetne a társadalmat önszabályozó módon működtetni. Ez a koncepció általános elveken alapszik – ezen elvekből én próbáltam konkrét játékszabályokat, modelleket farigcsálni, amelyek alapján kísérletek folytak és folynak. Mik ezek az elvek, és mi a modell két pillére?

Támogatott biznisz

Hogyan lehet minimális befektetéssel, nulla kockázattal virágzó üzletet csinálni és közben elkölteni 1,3 milliárd forintot? A válasz: jó időben jó ötletekkel be kell szállni egy hagyomány­őrző egyesületbe. És nyilván némi hátszél sem árt.

Csak a nácikat ne!

Egy Magyarországon alig létező mozgalommal harcol újabban Orbán Viktor, miközben a rasszista erőszak nem éri el az ingerküszöbét. A nemzeti terrorlista csak első ránézésre vicces: igen könnyű rákerülni.

Ha berobban a szesz

Vegyész szakértő vizsgálja a nyomokat a Csongrád-Csanád megyei Apátfalva porrá égett kocsmájánál, ahol az utóbbi években a vendégkör ötöde általában fizetésnapon rendezte a számlát. Az eset után sokan ajánlkoztak, hogy segítenek az újjáépítésben. A tulajdonos és családja hezitál, megvan rá az okuk.