mi a kotta?

Egy shropshire-i legény

  • mi a kotta
  • 2020. március 20.

Zene

„Volt nekem egy sötét selyem szalagom, / elveszett a sötét sürüségben. / Volt nekem egy égszín selyem szalagom, / elveszett kék áfonyaerdőben. / Volt nekem egy piros selyem szalagom, / elveszett az epres erdő mélyén. / Volt nekem egy fehér selyem szalagom, / elveszett a zúzos zimankóban. / Volt nekem egy bíbor selyem szalagom, / elveszett a málnás meredélyen. / Volt nekem egy sárga selyem szalagom, / elveszett a tőzeges mocsárban. / Volt nekem egy lila selyem szalagom, / elveszett a szúrós szedres szélén. / Volt nekem egy zöld selyem szalagom, / elveszett a fenyves folyóparton. / Volt nekem egy arany férjem, / elveszett a hadak útján.” Hamarjában úgy rémlik, időtlen idők óta nem idéztünk e rovat hasábjain a zürjén népköltészet kincsestárából, de most ennek is eljött a sora. A fönnállásának 70. évfordulóját ünneplő Honvéd Férfikar koncertjét ugyanis Gyöngyösi Levente Katonasiratója indítja majd, e műben pedig két mordvin katonabúcsúztató mellett a másként komi néven emlegetett távoli nyelvrokonaink idézett népköltése fog szerephez jutni (Nemzeti Hangversenyterem, február 26., fél nyolc).

Egyebekben az elkövetkező napok programját az idén kikerülhetetlen Beethoven meg a többi B betűs komponista uralja majd. Ilyesformán a MÁV Szimfonikus Zenekar szombati koncertjén, ahol Maxim Vengerov nemcsak hegedülni, de vezényelni is készül, homogén Beethoven-műsor ígérkezik: a C-dúr hármasverseny és a VII. szimfónia megszólaltatásával (Nemzeti Hangversenyterem, február 22., fél nyolc). De éppígy Beethoven-mű, méghozzá a Kreutzer-szonáta vonószenekari átirata fogja zárni a Liszt Ferenc Kamarazenekar hangversenyét is, melynek vendégművésze az épp búcsúturnéját teljesítő jeles kürtművész, Eric Terwilliger lesz (Zeneakadémia, február 26., fél nyolc).

Bachot az örömünkre újra Budapestre látogató régizenés csodakompánia, A Felvilágosodás Korának Zenekara játszik majd: versenyműveket, az I. (C-dúr) zenekari szvitet, valamint az egyik kantáta Sinfoniáját (Nemzeti Hangversenyterem, február 28., fél nyolc). Bartók Béla I. és II. rapszódiája pedig a Savaria Szimfonikus Zenekar koncertjén hangzik fel, ám a Madaras Gergely (képünkön) által elvezényelendő programon még egy, bizonnyal jóval kevésbé ismert B betűs szerző művével is találkozhatunk, pontosabban megismerkedhetünk (Nemzeti Hangversenyterem, február 23., fél nyolc). Az első világháborúban, a Somme mellett alig 31 esztendős korában elesett George Butterworth hangulatos zenekari rapszódiája, az Egy shropshire-i legény nyitja majd ugyanis a koncert szünet utáni részét, hogy aztán egy nálánál sokkalta szerencsésebb sorsú brit, a sikereire valósággal ráunó Elgar Csellóversenye zárja a kiadott műsort.

Végül futtában még említsük meg az idei Cziffra Fesztivál vasárnapi gálakoncertjét, ahol is a zongorista Balázs János elmaradhatatlan szereplése mellett ott lelhetjük a dobogón – többek közt Grieget és Ravelt játszva – egyik kedvenc hegedűsünket, Vagyim Repint is (Zeneakadémia, február 23., fél nyolc).

 

Figyelmébe ajánljuk

Testvér testvért

  • - turcsányi -

A hely és az idő mindent meghatároz: Szilézia fővárosában járunk, 1936-ban; történetünk két héttel a berlini olimpia előtt indul és a megnyitó napjáig tart.

Vadmacskák

  • SzSz

Kevés kellemetlenebb dolog létezik annál, mint amikor egy kapcsolatban a vágyottnál eggyel többen vannak – persze, a félrelépéseket, kettős életeket és házasságszédelgőket jól ismerjük, ha az elmúlt években feleannyi sorozat készült volna ezekből, akkor is kitehetnénk a „túltermelés” táblát.

Fiúk az úton

Stephen King mindössze 19 éves volt, amikor 1967-ben papírra vetette A hosszú menetelést. A sorshúzásos alapon kiválogatott és a gazdagság és dicsőség ígéretével halálba hajszolt fiatalemberek története jól illeszkedett a vietnámi háború vetette hosszú árnyékhoz.

Bálványok és árnyékok

Egyszerre volt festő, díszlet- és jelmeztervező, költő és performer El Kazovszkij (1948–2008), a rendszerváltás előtti és utáni évtizedek kimagasló figuratív képzőművésze, akinek a hátrahagyott életműve nem süllyedt el, a „Kazo-kultusz” ma is él.

Múzeum körúti Shaxpeare-mosó

Ez a Shakespeare-monográfia olyan 400 oldalas szakmunka, amelyet regényként is lehet olvasni. Izgalmas cselekmény, szex, horror, szerzői kikacsintások, szövegelemzés, színház- és társadalomtörténeti kontextus, igen részletes (és szintén olvasmányos) jegyzetapparátussal.