mi a kotta?

Egy shropshire-i legény

  • mi a kotta
  • 2020. március 20.

Zene

„Volt nekem egy sötét selyem szalagom, / elveszett a sötét sürüségben. / Volt nekem egy égszín selyem szalagom, / elveszett kék áfonyaerdőben. / Volt nekem egy piros selyem szalagom, / elveszett az epres erdő mélyén. / Volt nekem egy fehér selyem szalagom, / elveszett a zúzos zimankóban. / Volt nekem egy bíbor selyem szalagom, / elveszett a málnás meredélyen. / Volt nekem egy sárga selyem szalagom, / elveszett a tőzeges mocsárban. / Volt nekem egy lila selyem szalagom, / elveszett a szúrós szedres szélén. / Volt nekem egy zöld selyem szalagom, / elveszett a fenyves folyóparton. / Volt nekem egy arany férjem, / elveszett a hadak útján.” Hamarjában úgy rémlik, időtlen idők óta nem idéztünk e rovat hasábjain a zürjén népköltészet kincsestárából, de most ennek is eljött a sora. A fönnállásának 70. évfordulóját ünneplő Honvéd Férfikar koncertjét ugyanis Gyöngyösi Levente Katonasiratója indítja majd, e műben pedig két mordvin katonabúcsúztató mellett a másként komi néven emlegetett távoli nyelvrokonaink idézett népköltése fog szerephez jutni (Nemzeti Hangversenyterem, február 26., fél nyolc).

Egyebekben az elkövetkező napok programját az idén kikerülhetetlen Beethoven meg a többi B betűs komponista uralja majd. Ilyesformán a MÁV Szimfonikus Zenekar szombati koncertjén, ahol Maxim Vengerov nemcsak hegedülni, de vezényelni is készül, homogén Beethoven-műsor ígérkezik: a C-dúr hármasverseny és a VII. szimfónia megszólaltatásával (Nemzeti Hangversenyterem, február 22., fél nyolc). De éppígy Beethoven-mű, méghozzá a Kreutzer-szonáta vonószenekari átirata fogja zárni a Liszt Ferenc Kamarazenekar hangversenyét is, melynek vendégművésze az épp búcsúturnéját teljesítő jeles kürtművész, Eric Terwilliger lesz (Zeneakadémia, február 26., fél nyolc).

Bachot az örömünkre újra Budapestre látogató régizenés csodakompánia, A Felvilágosodás Korának Zenekara játszik majd: versenyműveket, az I. (C-dúr) zenekari szvitet, valamint az egyik kantáta Sinfoniáját (Nemzeti Hangversenyterem, február 28., fél nyolc). Bartók Béla I. és II. rapszódiája pedig a Savaria Szimfonikus Zenekar koncertjén hangzik fel, ám a Madaras Gergely (képünkön) által elvezényelendő programon még egy, bizonnyal jóval kevésbé ismert B betűs szerző művével is találkozhatunk, pontosabban megismerkedhetünk (Nemzeti Hangversenyterem, február 23., fél nyolc). Az első világháborúban, a Somme mellett alig 31 esztendős korában elesett George Butterworth hangulatos zenekari rapszódiája, az Egy shropshire-i legény nyitja majd ugyanis a koncert szünet utáni részét, hogy aztán egy nálánál sokkalta szerencsésebb sorsú brit, a sikereire valósággal ráunó Elgar Csellóversenye zárja a kiadott műsort.

Végül futtában még említsük meg az idei Cziffra Fesztivál vasárnapi gálakoncertjét, ahol is a zongorista Balázs János elmaradhatatlan szereplése mellett ott lelhetjük a dobogón – többek közt Grieget és Ravelt játszva – egyik kedvenc hegedűsünket, Vagyim Repint is (Zeneakadémia, február 23., fél nyolc).

 

Figyelmébe ajánljuk

Amit csak ők tudnak

A nu metalon felnőtt generáció, azaz a mai negyvenesek visszavonhatatlanul az öregedés jelének tekinthetik, hogy kedvenc irányzatuk esetében az újat jelölő „nu” annyira indokolatlan, hogy a legfontosabb zenekarok – már amelyik még aktív – mind elmúltak 30 évesek.

Hová futnál?

  • - ts -

Az Ezüst csillag egy amerikai katonai kitüntetés, afféle vitézségi érem, nagy csaták nagy hőseinek adják, 1932 óta.

Cserbenhagyás

  • - ts -

A moziból nézve az Egyesült Államok tényleg a világ csendőre: minden korban megvannak a háborús veteránjai. De nem bánik szépen velük.

Irányított hálózatok

  • Molnár T. Eszter

A csoportterápiák általában vallomásos körrel indulnak. Valahogy így: Eszter vagyok, és hiszek a csodákban.

Kozmikus dramaturgia

E csoportos kiállítás nem csupán egy csillagászati vagy mitológiai témát feldolgozó tárlat, sokkal inkább intellektuális és érzéki kaland, amely a tudomány és a művészet határmezsgyéjére vezet.

A klezmer szelleme

Egykor szebb volt a zsinagóga belseje, amely most Művészetek Házaként funkcionál Szekszárdon. Igaz, a kettő között volt csúnyább is. A ház 1897-ben épült a grazi építész, Hans Petschnig tervei alapján, aki a helyi Bodnár-ház és az Újvárosi templom tervezője is.

Aki a hidegből jött

Bizonyára a titkosszolgálatok működése iránti nem szűnő érdeklődés is magyarázza, miért jelenik meg oly sok e tárgyba tartozó elemzés, átfogó történeti munka, esettanulmány, memoár, forrásközlés.