mi a kotta?

Egy shropshire-i legény

  • mi a kotta
  • 2020. március 20.

Zene

„Volt nekem egy sötét selyem szalagom, / elveszett a sötét sürüségben. / Volt nekem egy égszín selyem szalagom, / elveszett kék áfonyaerdőben. / Volt nekem egy piros selyem szalagom, / elveszett az epres erdő mélyén. / Volt nekem egy fehér selyem szalagom, / elveszett a zúzos zimankóban. / Volt nekem egy bíbor selyem szalagom, / elveszett a málnás meredélyen. / Volt nekem egy sárga selyem szalagom, / elveszett a tőzeges mocsárban. / Volt nekem egy lila selyem szalagom, / elveszett a szúrós szedres szélén. / Volt nekem egy zöld selyem szalagom, / elveszett a fenyves folyóparton. / Volt nekem egy arany férjem, / elveszett a hadak útján.” Hamarjában úgy rémlik, időtlen idők óta nem idéztünk e rovat hasábjain a zürjén népköltészet kincsestárából, de most ennek is eljött a sora. A fönnállásának 70. évfordulóját ünneplő Honvéd Férfikar koncertjét ugyanis Gyöngyösi Levente Katonasiratója indítja majd, e műben pedig két mordvin katonabúcsúztató mellett a másként komi néven emlegetett távoli nyelvrokonaink idézett népköltése fog szerephez jutni (Nemzeti Hangversenyterem, február 26., fél nyolc).

Egyebekben az elkövetkező napok programját az idén kikerülhetetlen Beethoven meg a többi B betűs komponista uralja majd. Ilyesformán a MÁV Szimfonikus Zenekar szombati koncertjén, ahol Maxim Vengerov nemcsak hegedülni, de vezényelni is készül, homogén Beethoven-műsor ígérkezik: a C-dúr hármasverseny és a VII. szimfónia megszólaltatásával (Nemzeti Hangversenyterem, február 22., fél nyolc). De éppígy Beethoven-mű, méghozzá a Kreutzer-szonáta vonószenekari átirata fogja zárni a Liszt Ferenc Kamarazenekar hangversenyét is, melynek vendégművésze az épp búcsúturnéját teljesítő jeles kürtművész, Eric Terwilliger lesz (Zeneakadémia, február 26., fél nyolc).

Bachot az örömünkre újra Budapestre látogató régizenés csodakompánia, A Felvilágosodás Korának Zenekara játszik majd: versenyműveket, az I. (C-dúr) zenekari szvitet, valamint az egyik kantáta Sinfoniáját (Nemzeti Hangversenyterem, február 28., fél nyolc). Bartók Béla I. és II. rapszódiája pedig a Savaria Szimfonikus Zenekar koncertjén hangzik fel, ám a Madaras Gergely (képünkön) által elvezényelendő programon még egy, bizonnyal jóval kevésbé ismert B betűs szerző művével is találkozhatunk, pontosabban megismerkedhetünk (Nemzeti Hangversenyterem, február 23., fél nyolc). Az első világháborúban, a Somme mellett alig 31 esztendős korában elesett George Butterworth hangulatos zenekari rapszódiája, az Egy shropshire-i legény nyitja majd ugyanis a koncert szünet utáni részét, hogy aztán egy nálánál sokkalta szerencsésebb sorsú brit, a sikereire valósággal ráunó Elgar Csellóversenye zárja a kiadott műsort.

Végül futtában még említsük meg az idei Cziffra Fesztivál vasárnapi gálakoncertjét, ahol is a zongorista Balázs János elmaradhatatlan szereplése mellett ott lelhetjük a dobogón – többek közt Grieget és Ravelt játszva – egyik kedvenc hegedűsünket, Vagyim Repint is (Zeneakadémia, február 23., fél nyolc).

 

Figyelmébe ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.

Az elveszett busz

  • - ts -

A katasztrófafilmről okkal gondolhatnánk, hogy rövid idő adatott neki. Fénykorát a hetvenes években élte, de rögtön ki is fáradt, s a kilencvenes évekre már kicsit cikivé is vált. Utána pedig már csak a fejlődő filmkészítési technikák gyakorló pályáján jutott neki szerep.