A Hiperkarma dobosaként megismert, de a zenekarral négy éve végleg szakító Frenk (polgári nevén Torma Gábor) majdnem teljesen egyedül játszotta fel hatodik lemezét is, csak a basszusgitárt engedte át az őt koncerteken is kísérő Giret Gábornak, illetve néhány gitárszólót Vastag Gábornak. Frenk bevallása szerint az album a kisebbséghez, olyan emberekhez szól, akik a társadalom perifériáján érzik magukat, ezért képesek lázadni, de feltétel nélkül szeretni is, és természetesen átlátnak a politika és a vallás hazugságain is. Utóbbi leginkább az Apokrif című dalban mutatkozik meg, olyan provokatív sorokkal, mint ezek: „A mennyei bankban a pénz a vallásoknál, / repedezik a bolygó a varrásoknál. / Bárkinek hinni is kár, ha nem lehet tudni, / hogy Mária Magdolna volt az első groupie.” A lemez többi része is erősen szövegközpontú, érezni, hogy a szerző nem csak tét nélkül akar szórakoztatni. „A pokolba lenézek, mindenhol zenészek” – énekli, és az éjszakai élet sötét oldalára két számmal is utal. A lemez címadó dala a szerző tavalyi, elég „húzósra” sikerült nyarának állít emléket – utána döntötte el, hogy radikálisan változtat az életmódján –, a Mi van veletek pedig azokat a barátait szólítja meg, akik továbbra is két végén égetik a gyertyát, nem törődve azzal, hogy ebbe már sokan belehaltak. A Tudom kivagyok dalaival aligha fogunk rádiókban találkozni, de talán épp ettől hitelesebb is, hiszen Frenket nem befolyásolta megfelelési kényszer. Az undergroundon belül, és valamennyire azon is túl minden bizonnyal értő fülekre talál.
XLNT Records, 2020
