Interjú

„Ehhez bátorság kell”

Várallyay Petra hegedűs, jazz-zongorista, zeneszerző

Zene

Számára a munka az első kottafejtől a koncert utolsó hangjáig tart, és nem bérel magának szobát a zene elefántcsonttornyában. Május 9-én a Magyar Zene Házában hallhatjuk saját szerzői estjét, ahol vonósnégyesre és vonószenekarra írt műveinek ősbemutatója mellett egy Mozart-hegedűversennyel is fellép.

Magyar Narancs: Csupa olyan darabot hallunk a szerzői esteden, amelyeket a komolyzene kategóriájába sorolhatunk, holott épp azzal tűnsz ki, hogy a jazz különböző ágaiban is otthon vagy.

Várallyay Petra: Ez valóban egy komolyzeneibb műsor lesz a többi aktuális projektemhez képest, Mozart-hegedűversenyt pedig lassan tizenöt éve nem játszottam koncerten. Most éreztem úgy, hogy itt az ideje egy bő évtizednyi, főként improvizatív zenei közegben eltöltött idő után újra kapcsolódni ehhez a darabhoz, és új kadenciákat írni hozzá. Ezek a kadenciák, bár érzelmi töltetükben és mondanivalóban nagyon is kapcsolódnak a Mozart-műhöz, zenei világukban sokkal inkább az est két ősbemutatójához hasonlítanak, ezáltal hidat képeznek a darabok között. Az is igaz, hogy klasszikus zenészekkel állok majd a színpadon, teljesen akusztikusan fogunk megszólalni, és a formációk, amelyekre írtam, hagyományosan a komolyzenében használatosak. De ez ne tévesszen meg senkit, ettől függetlenül alapvetően a saját zenei világomat hozom; lesz benne improvizáció, world jazz és prog-rock, néha még headbengelni is lehet majd rájuk.

MN: A koncerten előadóként is fellépsz, de ha jól sejtem, ritkán fordul elő, hogy a közönség sorai­ban ülve hallgatod egy-egy művedet.

VP: Ez így van, és nekem nehezebb is úgy, mert olyankor csak a próbafolyamat során átadott eszközökkel tudom segíteni az előadókat a színpadon. Van, hogy vérbeli klasszikus zenészek játsszák a szerzeményeimet, ilyenkor nagyon inspirál a zenei és technikai felkészültségük és a kíváncsiságuk. Hatalmas élmény átélni, ahogy egy idő után felszabadulnak a sok évtizedes tiltások alól, és bátran ellene mennek a hagyományos hangszerhasználat szabályainak, ha a darab azt kívánja. A Jazzation a capella együttesnek írt dalok már kicsit más kategória, velük lassan tíz éve dolgozom együtt, így általában már a közönség soraiban ülve sem izgulok koncert közben.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Jancsics Dávid korrupciókutató: Az Orbán család vagy a Matolcsy-klán működése új jelenség

Jancsics Dávid a Leukémia zenekar gitárosaként a hazai underground zenetörténethez is hozzátette a magáét, majd szociológusként az Egyesült Államokba ment, azóta a San Diego-i egyetem professzora. A magyarországi korrupcióról szóló doktori disszertációját átdolgozva idén magyarul is kiadták A korrupció szociológiája címmel. Erről beszélgettünk.

Újabb mérföldkő

  • Harci Andor

Mi lett volna, ha 1969-ben, az amougies-i fesztiválon Frank Zappa épp másfelé bolyong, s nem jelentkezik be fellépőnek a színpadon tartózkodó Pink Floyd tagjai mellé?

Vándormozi

  • - turcsányi -

John Maclean nem kapkodja el, az előző filmje, a Slow West (A nyugat útján) 2015-ben jött ki.

Mi, angyalok

Egyesével bukkannak elő a lelátó hátsó részét határoló cserjésből a zenekar tagjai (Tara Khozein – ének, Bartek Zsolt klarinét, szaxofon, Darázs Ádám – gitár, Kertész Endre – cselló) és a táncos pár (Juhász Kata és Déri András).

Új válaszok

A művészet nem verseny, de mégiscsak biennálék, pályázatok, díjak és elismerések rendezik a sorokat. Minden országnak van egy-egy rangos, referenciaként szolgáló díja.