Interjú

„A periférián evickélünk”

Gyáni Levente énekes, gitáros

Zene

A Karabély együttessel zenélte végig a kilencvenes éveket, de sokan a 2013-ban készült Forradalom van a mi utcánkban című dalát ismerik, amelyet szólóban adott elő a Dunán evezve. A Halk együttest 2016-ban alapította, nemrég jelent meg tripla lemezük, a Szellemvasút, amelyen egy rádiójáték is helyet kapott.

Magyar Narancs: Amikor kilenc évvel ezelőtt interjút készítettünk veled (lásd: „Csoda, hogy nem esik szét”, Magyar Narancs, 2014. július 29.), elsősorban kerékpárszerelőként ismertünk meg. Megvan még a műhelyed?

Gyáni Levente: Nincs. Már jóval a Covid előtt bezártunk, amikor az új tulajdonos elkezdte kiüríteni a Tilos Rádiónak is otthont adó Mária utcai Heinrich-udvart. Inkább misszió volt, mint üzlet. Most alkalmi munkáim vannak, ami szembejön, azt elvégzem. Gipszkartonozást, festést és hasonlókat csinálok.

MN: Tíz évvel ezelőtt egymagad énekeltél kifejezetten kormányellenes dalokat egy kenuban evezve.

GYL: Minden évben szervezünk egy vízitúrát Zebegénynél Maurics Andrásra emlékezve (a Karabély együttes basszusgitárosa 2011-ben halt meg – L. T.), és amikor 2013-ban összegyűltünk, akkor született a videó, amelyet a kormány nyugdíjpénztáreinstandja ihletett. Ez lett a Forradalom van a mi utcánkban, később felkapta az ellenzéki sajtó, majd volt egy menetelése a YouTube-on, bár akkor egy kicsit csalódott voltam, hogy csak 50 ezren nézték meg.

MN: Miért nem lett belőle zenekari produkció?

GYL: Ez inkább performance volt. Megcsináltam a folytatást, de a harmadik után abbamaradt. De volt egy instrumentális bandánk is akkoriban, a Nagyvillany, amelyet Bujdosó János gitárossal és Molnár Gábor dobossal csináltunk. Később Szőnyi András is csatlakozott billentyűsként, de amikor elkezdtünk szöveges irányba menni, túl sok kérdés merült fel a megvalósítást illetően, úgyhogy felbomlott a csapat. A Halkot Molnár Gáborral és a basszusgitáros Erdős Tamással (Anselmo Crew, Detroiti Cigányok, Paparazzi – a szerk.) alapítottuk meg 2016-ban. Némi keresgélés után Kiss András billentyűssel (Rakéta, Kula – a szerk.) lett teljes a zenekar, majd ezután született meg a Tiszta szpíddel című lemezünk.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Pizsamapartizánok

Régen a film az életet utánozta (a vonat érkezett, a munkások a gyárból meg távoztak, csak hogy a klasszikusoknál maradjunk), ma már fordítva van: úgy akarunk viselkedni, mint kedvenc filmjeink szereplői, rájuk akarunk hasonlítani, azt akarjuk átélni, amit ők.

Amerikai legenda

Ez a film annyira áhítatos tisztelgés az Ed Sullivan nevű legenda előtt, hogy szinte észre sem vesszük, mennyire hiányzik belőle az Ed Sullivan nevű ember, aki egykor, a tévézés hőskorában a róla elnevezett, minden idők leghosszabb ideig létező és legnagyobb nézettséget elérő show-ját vezette – tulajdonképpen megteremtve a tv-show műfaját, mint olyat.

AI kontra Al Bano

A kisebb-nagyobb kihagyásokkal és különböző neveken, de 1987 óta létező Vasvári Színjátszó Fesztivál az alkalmi falusi színjátszóktól a független színházi szféra elismert társu­la­tai­ig terjedően reprezentálja a hazai nem hivatásos színjátszás különböző szintjeit.

Családban marad

A kiállításon apa és fia műveit látjuk generációs párba állítva, nemzetközi kontextusba helyezve és némileg rávilágítva a hazai üvegművészet status quójára.

„Bős–Nagymaros Panama csatorna” - így tiltakoztak a vízlépcső és a rendszer ellen 1988-ban

A Mű a rendszer jelképe lett. Aki az építkezés ellen tiltakozott, a rendszer ellen lépett fel – aki azt támogatta, a fennálló rendszert védte. Akkor a Fidesz is a környezetpusztító nagymarosi építkezés leállítását követelte. És most? Szerzőnk aktivistaként vett részt a bős–nagymarosi vízlépcső elleni tiltakozás­sorozatban. Írásában saját élményei alapján idézi fel az akkor történteket.