Koncert

Elefánt

Zene

Farsangi koncertet adott napjaink egyik legnépszerűbb alternatív rockzenekara, amelyről egyre többen mondják, hogy belátható időn belül akár a Kispál és a Quimby szintjére is elérhetnek. December végén zsinórban két este csináltak telt házat az A38-on, a mostani bulira pedig rekordidő, alig másfél nap alatt kelt el minden jegy. Ezúttal mindenkit arra biztattak, húzzanak olyan jelmezt, amelyet valamelyik dalszövegük inspirált. Mivel a szövegíró-frontember, Szendrői Csaba elég gyakran használ meglepő költői képeket és képzettársításokat, bőven lehetett miből válogatni.

A versenyt teljesen megérdemelten egy Plüss húsdarálónak öltözött fiatal lány nyerte, aki a koncert közben is nagy sikert aratott: amint elkezdték játszani a számot, ahonnan az idézet származik, egy másik ember a nyakába vette, ellopva ezzel a show-t. De a tömegben felbukkant egy Szuicid légy, voltak Részeges angyalok, és a Hinta című számból az „én vagyok az ördög” sor is többeket megihletett. A zenekar tagjai űrhajósruhában léptek fel, hiszen azt éneklik az Ikarosz című dalban, hogy „pont jó rám a szkafander”.

Két kisebb közjáték is történt az este folyamán. Először elájult valaki az első sorban, akit a zenészek emeltek fel a színpadra, majd vitték be a backstage-be. Szerencsére nem esett komoly baja, így pár perc után folytatták a bulit. A másik jelenet már vidámabb volt: Szendrői a koncert másnapján lett 33 éves, úgyhogy a színpadon tortával köszöntötték, no meg a Halász Judit-féle Boldog születésnapottal.

Az Elefánt zenéjét képtelenség megunni: annyira erős atmoszférát teremtenek, hogy akkor sem ül le a hangulat, ha épp egy lassabb szám van soron. Sőt, a leghidegrázósabb pillanatokat talán az egy szál gitárral kísért Macskák című dal okozta, azt leguggolva, végig teli torokból énekelte a közönség. A zúzósabb részeknél – ezekből azért jóval több volt – pedig féktelen pogózás zajlott a nézőtér közepén.

Dürer Kert, február 29.

 

 

Neked ajánljuk