mi a kotta?

„Nem hallja, hogy hamis?”

  • mi a kotta
  • 2020. április 5.

Zene

„A lánya és a felesége bármikor meghalhat felőle. Neki csak az a fontos, hogy a plébánia harangjai, amiket majd meghúznak értük, kicsengjék a duodecimát és a septemdecimát. (…) Érdes, goromba, embertelen, fösvény, rossz apa, rossz férj, rossz nagybácsi. De nem nyert kielégítő megállapítást, hogy lángész-e valóban; és hogy a műveiről tíz év múlva beszélni fognak-e még.” Nem kisebb ellenlábas, mint Denis Diderot (festményünkön) jellemezte ekképp Jean-Philippe Rameau-t, és hogy ennek a barátságtalan jellemzésnek lehetett valami alapja, azt jelzi a komponista haldoklásához kapcsolódó anekdota. Eszerint Rameau állítólag rászólt volna a halottas ágya mellett zsolozsmázó papra: „Az ördögbe, atyám, mit csinál? Nem hallja, hogy hamis?”

Az ilyesformán monomán zseninek ítélhető XVIII. századi mester most vasárnap a Dardanus című opera, vagyis hát tragédie lyrique szerzőjeként válik majd megbámulhatóvá: szokás szerint Vashegyi György és együttesei jóvoltából, válogatott nemzetközi szólistagárdával, a Müpa Régizene Fesztiváljának programján (Nemzeti Hangversenyterem, március 8., hét óra). Ám e rendezvénysorozat már a megelőző estére is kínál nagyszabású vokális alkotást a mondott század terméséből, méghozzá magyarországi bemutató gyanánt (Fesztivál Színház, március 7., hét óra). Händel 1747-ben komponált háromrészes oratóriuma, az Alexander Balus lesz ez a mű: a jeles szeleukida uralkodó címszólamát Bakos Kornéliára bízva, a Savaria Barokk Zenekart és a debreceni Kodály Kórust irányító Németh Pál vezényletével. S mivel historikus koncertekből ezen a hétvégén valóságos dagály ígérkezik, hirdessük a már a múlt alkalommal is emlegetett fesztiválzenekari programot, melynek második és harmadik megszólaltatása most lesz esedékes: Jordi Savall vendég karmesteri közreműködésével, s utolsó számul a Hamburgi apály és dagály alcímű Telemann-szerzeményt ígérve (Zeneakadémia, március 7., háromnegyed nyolc; március 8., fél négy).

A jövő hét kolosszusi és kolosszális koncertszáma azután kétségkívül a Missa solemnis lesz. Az állítólag ugyancsak nem kimondottan könnyű természetű Beethoven kései remekét a MÁV Szimfonikus Zenekar estjén hallhatjuk majd: Kovács János dirigálásával, többek között Kolonits Klára és Cser Krisztián szólójával (Nemzeti Hangversenyterem, március 12., fél nyolc). Szintúgy karcolhatatlan, de határozottan kisebb előadói apparátust igénylő csodákat kínál ugyanezen az estén a Zeneakadémia is, ahol három, szólóhegedűre szerzett Bach-mű fog Kelemen Barnabás vonója alá jutni (március 12., fél nyolc).

Végül egy nagy lélek szereplését hirdesse ajánlónk, hiszen az Óbudai Danubia Zenekar jövő pénteki koncertjén az utolsó szám Dvořák h-moll csellóversenye lesz Perényi Miklós szólójával (Zeneakadémia, március 13., fél nyolc). Persze Hámori Mátéék zenekari estje addig sem lesz éppenséggel érdektelen, elvégre a nyitószám Kurtág György műve, aquasi una fantasia… lesz, s még egy Haydn-szimfóniát is elénk hoz majd a műsoruk: úgy középtájról, a La passione melléknevű 49-es sorszámút.

 

Figyelmébe ajánljuk

Erőltetett párhuzamok

Mi lehetne alkalmasabb szimbóluma a női létezésnek, mint a haj? Úgy élettanilag (a másik nemre gyakorolt vonzereje a minden individuális szempontot megelőző fajfenntartást szolgálja), mint kulturálisan (a néphagyomány gazdag, még az életet szervező világképre vonatkozó szimbolikájától a jelenkori társadalmak meglehet partikuláris, de mindenképpen jelentéssel bíró ún. trendjeiig) vagy spirituálisan (minden tradíció megkülönböztetett jelentőséget tulajdonít a hajnak).

Prokrusztész-ágy

A francia-algériai rendező filmjének eredeti címe (L’air de la mer rend libre – a tengeri levegő szabaddá tesz) a középkori német jobbágyok ambícióinak szabad fordítása (Stadtluft macht frei – a városi levegő szabaddá tesz).

Felelős nélkül

  • - turcsányi -

Van az a némileg ásatag, s nem kicsit ostoba vicc, amely szerint az a mennyország, ahol angol a rendőr, olasz a szakács, francia a szerető, német a szerelő, svájci a szervező. A pokol meg az, ahol… és itt máshogy rendezik egymáshoz a fenti szerepeket és nemzetiségeket. Nos, ez a – színigaz történetet dramatizáló – négyrészes brit sorozat még ennyi viccelődést sem enged a nézőinek.

Mozgó falak

  • Molnár T. Eszter

Négy férfi üldöz egy nőt. Ha a hátak eltúlzott görbülete, az előrenyújtott kezek vonaglása nem lenne elég, a fejükre húzott piros papírcsákó félreérthetetlenül jelzi: ez őrület. Kétszer megkerülik a színpad közepén álló mobil falat, majd ahogy harmadszor is végigfutnak előtte, a nő megtorpan.

Mahler-liturgia

„Én valóban fejjel megyek a falnak, de legalább jókora lyukat ütök rajta” – mondta egy ízben Gustav Mahler, legalábbis a feminista brácsaművész, Natalie Bauer-Lechner emlékiratai szerint. Ez a konok, mániákus attitűd az egyik legnagyszabásúbb művében, a Feltámadás-szimfóniában is tetten érhető.

Gyurcsány abbahagyta

Arra, hogy miért, és hogy miért pont most hagyta abba, lehet racionális magyarázatot találni a külső szemlélőnek is, azzal együtt, hogy e személyes döntés valódi okairól biztosat egyetlen ember tudhat; esetleg kettő. A DK (is) csúnyán megbukott a tavaly júniusi EP-választáson, és bejött a képbe Magyar Péter és a Tisza; és a vak is látta, hogy ha van jövő az ellenzéki oldalon, az a Tiszáé. Ha valaki, akkor a Tisza kanyarítja be az addig ilyen-olyan ellenzéki pártokkal rokonszenvező és mérsékelt lelkesedéssel, de rájuk szavazó polgárokat.

Lengyel Tamás: A hallgatás igen­is politizálás!

Elegem van abból, hogyha elhangzik egy meredek kijelentés, amelytől, úgy érzem, kötelességem elhatárolódni, vagy legalábbis muszáj reagálnom, akkor felcímkéznek, hogy én politizálok – míg aki csak hallgat, az nem politizál – mondja interjúnkban a színész, aki azt is elárulta, hogy melyik politikusra hajaz leginkább a kormánypárti álinfluenszere.