mi a kotta?

„Nem hallja, hogy hamis?”

  • mi a kotta
  • 2020. április 5.

Zene

„A lánya és a felesége bármikor meghalhat felőle. Neki csak az a fontos, hogy a plébánia harangjai, amiket majd meghúznak értük, kicsengjék a duodecimát és a septemdecimát. (…) Érdes, goromba, embertelen, fösvény, rossz apa, rossz férj, rossz nagybácsi. De nem nyert kielégítő megállapítást, hogy lángész-e valóban; és hogy a műveiről tíz év múlva beszélni fognak-e még.” Nem kisebb ellenlábas, mint Denis Diderot (festményünkön) jellemezte ekképp Jean-Philippe Rameau-t, és hogy ennek a barátságtalan jellemzésnek lehetett valami alapja, azt jelzi a komponista haldoklásához kapcsolódó anekdota. Eszerint Rameau állítólag rászólt volna a halottas ágya mellett zsolozsmázó papra: „Az ördögbe, atyám, mit csinál? Nem hallja, hogy hamis?”

Az ilyesformán monomán zseninek ítélhető XVIII. századi mester most vasárnap a Dardanus című opera, vagyis hát tragédie lyrique szerzőjeként válik majd megbámulhatóvá: szokás szerint Vashegyi György és együttesei jóvoltából, válogatott nemzetközi szólistagárdával, a Müpa Régizene Fesztiváljának programján (Nemzeti Hangversenyterem, március 8., hét óra). Ám e rendezvénysorozat már a megelőző estére is kínál nagyszabású vokális alkotást a mondott század terméséből, méghozzá magyarországi bemutató gyanánt (Fesztivál Színház, március 7., hét óra). Händel 1747-ben komponált háromrészes oratóriuma, az Alexander Balus lesz ez a mű: a jeles szeleukida uralkodó címszólamát Bakos Kornéliára bízva, a Savaria Barokk Zenekart és a debreceni Kodály Kórust irányító Németh Pál vezényletével. S mivel historikus koncertekből ezen a hétvégén valóságos dagály ígérkezik, hirdessük a már a múlt alkalommal is emlegetett fesztiválzenekari programot, melynek második és harmadik megszólaltatása most lesz esedékes: Jordi Savall vendég karmesteri közreműködésével, s utolsó számul a Hamburgi apály és dagály alcímű Telemann-szerzeményt ígérve (Zeneakadémia, március 7., háromnegyed nyolc; március 8., fél négy).

A jövő hét kolosszusi és kolosszális koncertszáma azután kétségkívül a Missa solemnis lesz. Az állítólag ugyancsak nem kimondottan könnyű természetű Beethoven kései remekét a MÁV Szimfonikus Zenekar estjén hallhatjuk majd: Kovács János dirigálásával, többek között Kolonits Klára és Cser Krisztián szólójával (Nemzeti Hangversenyterem, március 12., fél nyolc). Szintúgy karcolhatatlan, de határozottan kisebb előadói apparátust igénylő csodákat kínál ugyanezen az estén a Zeneakadémia is, ahol három, szólóhegedűre szerzett Bach-mű fog Kelemen Barnabás vonója alá jutni (március 12., fél nyolc).

Végül egy nagy lélek szereplését hirdesse ajánlónk, hiszen az Óbudai Danubia Zenekar jövő pénteki koncertjén az utolsó szám Dvořák h-moll csellóversenye lesz Perényi Miklós szólójával (Zeneakadémia, március 13., fél nyolc). Persze Hámori Mátéék zenekari estje addig sem lesz éppenséggel érdektelen, elvégre a nyitószám Kurtág György műve, aquasi una fantasia… lesz, s még egy Haydn-szimfóniát is elénk hoz majd a műsoruk: úgy középtájról, a La passione melléknevű 49-es sorszámút.

 

Figyelmébe ajánljuk

Nem tud úgy tenni, mintha…

„Hányan ülnek most a szobáikban egyedül? Miért vannak ott, és mióta? Meddig lehet ezt kibírni?” – olvastuk a Katona József Színház 2022-ben bemutatott (nemrég a műsorról levett) Melancholy Rooms című, Zenés magány nyolc hangra alcímű darabjának színlapján.

Nyolcadik himnusz az elmúlásról

Egy rövid kijelentő mondattal el lehetne intézni: Willie Nelson új albuma csendes, bölcs és szerethető. Akik kedvelik a countryzene állócsillagának könnyen felismerhető hangját, szomorkás dalait, fonott hajával és fejkendőkkel keretezett lázadó imázsát, tudhatják, hogy sokkal többről van szó, mint egyszeri csodáról vagy véletlen szerencséről.

Szobáról szobára

Füstös terembe érkezünk, a DJ (Kókai Tünde) keveri az elektronikus zenét – mintha egy rave buliba csöppennénk. A placc különböző pontjain két-két stúdiós ácsorog, a párok egyikének kezében színes zászló. Hatféle színű karszalagot osztanak el a nézők között. Üt az óra, a lila csapattal elhagyjuk a stúdiót, a szín­skála többi viselője a szélrózsa más-más irányába vándorol.