mi a kotta?

„Nem hallja, hogy hamis?”

  • mi a kotta
  • 2020. április 5.

Zene

„A lánya és a felesége bármikor meghalhat felőle. Neki csak az a fontos, hogy a plébánia harangjai, amiket majd meghúznak értük, kicsengjék a duodecimát és a septemdecimát. (…) Érdes, goromba, embertelen, fösvény, rossz apa, rossz férj, rossz nagybácsi. De nem nyert kielégítő megállapítást, hogy lángész-e valóban; és hogy a műveiről tíz év múlva beszélni fognak-e még.” Nem kisebb ellenlábas, mint Denis Diderot (festményünkön) jellemezte ekképp Jean-Philippe Rameau-t, és hogy ennek a barátságtalan jellemzésnek lehetett valami alapja, azt jelzi a komponista haldoklásához kapcsolódó anekdota. Eszerint Rameau állítólag rászólt volna a halottas ágya mellett zsolozsmázó papra: „Az ördögbe, atyám, mit csinál? Nem hallja, hogy hamis?”

Az ilyesformán monomán zseninek ítélhető XVIII. századi mester most vasárnap a Dardanus című opera, vagyis hát tragédie lyrique szerzőjeként válik majd megbámulhatóvá: szokás szerint Vashegyi György és együttesei jóvoltából, válogatott nemzetközi szólistagárdával, a Müpa Régizene Fesztiváljának programján (Nemzeti Hangversenyterem, március 8., hét óra). Ám e rendezvénysorozat már a megelőző estére is kínál nagyszabású vokális alkotást a mondott század terméséből, méghozzá magyarországi bemutató gyanánt (Fesztivál Színház, március 7., hét óra). Händel 1747-ben komponált háromrészes oratóriuma, az Alexander Balus lesz ez a mű: a jeles szeleukida uralkodó címszólamát Bakos Kornéliára bízva, a Savaria Barokk Zenekart és a debreceni Kodály Kórust irányító Németh Pál vezényletével. S mivel historikus koncertekből ezen a hétvégén valóságos dagály ígérkezik, hirdessük a már a múlt alkalommal is emlegetett fesztiválzenekari programot, melynek második és harmadik megszólaltatása most lesz esedékes: Jordi Savall vendég karmesteri közreműködésével, s utolsó számul a Hamburgi apály és dagály alcímű Telemann-szerzeményt ígérve (Zeneakadémia, március 7., háromnegyed nyolc; március 8., fél négy).

A jövő hét kolosszusi és kolosszális koncertszáma azután kétségkívül a Missa solemnis lesz. Az állítólag ugyancsak nem kimondottan könnyű természetű Beethoven kései remekét a MÁV Szimfonikus Zenekar estjén hallhatjuk majd: Kovács János dirigálásával, többek között Kolonits Klára és Cser Krisztián szólójával (Nemzeti Hangversenyterem, március 12., fél nyolc). Szintúgy karcolhatatlan, de határozottan kisebb előadói apparátust igénylő csodákat kínál ugyanezen az estén a Zeneakadémia is, ahol három, szólóhegedűre szerzett Bach-mű fog Kelemen Barnabás vonója alá jutni (március 12., fél nyolc).

Végül egy nagy lélek szereplését hirdesse ajánlónk, hiszen az Óbudai Danubia Zenekar jövő pénteki koncertjén az utolsó szám Dvořák h-moll csellóversenye lesz Perényi Miklós szólójával (Zeneakadémia, március 13., fél nyolc). Persze Hámori Mátéék zenekari estje addig sem lesz éppenséggel érdektelen, elvégre a nyitószám Kurtág György műve, aquasi una fantasia… lesz, s még egy Haydn-szimfóniát is elénk hoz majd a műsoruk: úgy középtájról, a La passione melléknevű 49-es sorszámút.

 

Figyelmébe ajánljuk

Amit csak ők tudnak

A nu metalon felnőtt generáció, azaz a mai negyvenesek visszavonhatatlanul az öregedés jelének tekinthetik, hogy kedvenc irányzatuk esetében az újat jelölő „nu” annyira indokolatlan, hogy a legfontosabb zenekarok – már amelyik még aktív – mind elmúltak 30 évesek.

Hová futnál?

  • - ts -

Az Ezüst csillag egy amerikai katonai kitüntetés, afféle vitézségi érem, nagy csaták nagy hőseinek adják, 1932 óta.

Cserbenhagyás

  • - ts -

A moziból nézve az Egyesült Államok tényleg a világ csendőre: minden korban megvannak a háborús veteránjai. De nem bánik szépen velük.

Irányított hálózatok

  • Molnár T. Eszter

A csoportterápiák általában vallomásos körrel indulnak. Valahogy így: Eszter vagyok, és hiszek a csodákban.

Kozmikus dramaturgia

E csoportos kiállítás nem csupán egy csillagászati vagy mitológiai témát feldolgozó tárlat, sokkal inkább intellektuális és érzéki kaland, amely a tudomány és a művészet határmezsgyéjére vezet.

A klezmer szelleme

Egykor szebb volt a zsinagóga belseje, amely most Művészetek Házaként funkcionál Szekszárdon. Igaz, a kettő között volt csúnyább is. A ház 1897-ben épült a grazi építész, Hans Petschnig tervei alapján, aki a helyi Bodnár-ház és az Újvárosi templom tervezője is.

Aki a hidegből jött

Bizonyára a titkosszolgálatok működése iránti nem szűnő érdeklődés is magyarázza, miért jelenik meg oly sok e tárgyba tartozó elemzés, átfogó történeti munka, esettanulmány, memoár, forrásközlés.

Szerbia kontra Szerbia: az ország, amely saját magával vív harcot

  • Végel László
Tavaly november elsején 11 óra 52 perckor leomlott a felújított újvidéki pályaudvar előtetője, 15 ember halálát okozva. Senki nem látta előre, hogy a szerencsétlenség immár közel tíz hónapja tartó zűrzavart és válságot idéz elő. A Vučić-rezsim azonban nem hátrál.