Lemez

Erdődy Kamarazenekar: Laks, Rózsa, Orbán, Kilar

  • - csk -
  • 2020. április 5.

Zene

A Szefcsik Zsolt hegedűművész által 1994-ben alapított s koncertmesterként máig általa vezetett Erdődy Kamarazenekar igényes műsorpolitikájának fontos része a magyar zenetörténet értékeinek ápolása – és persze a kortárs hazai termés felé is figyelemmel fordulnak. Annak is sokszor tanújelét adták már, hogy fogékonyak a lengyel szerzők muzsikájának szépségei iránt, s ebben a repertoárban is felfedező kedvvel válogatnak. Legutóbbi lemezük egyszerre hódol a kétféle érdeklődésnek: kis lengyel–magyar antológia, amelynek négy száma közül három a magyar zenehallgató számára kevéssé ismert vagy ismeretlen mű, a negyedik néhány éve keletkezett, új magyar kompozíció.

Szymon Laks, Rózsa Miklós, Orbán György és Wojciech Kilar olyan zeneszerzői kvartett, amelynek négy tagja közül három elhagyta hazáját: Laks a két világháború között Lengyelországból Párizsba költözött, Rózsa Magyarországról Lipcse, Párizs és London után Hollywoodba, Orbán 1979-ben Romániából (Erdélyből) Magyarországra. Színes a paletta: Laks Sinfoniettája neoklasszikus kompozíció, Rózsa vonószenekari Concertója erős Kodály- és Bartók-hatást mutat, Orbán Sopra canti diversi címen összefoglalt három folklórfeldolgozása posztmodern mű, míg a Rózsához hasonlóan sok filmzenét író Kilar Orawája határozott repetitív vonásokat mutat.

Szefcsik Zsolt vezetésével a zenekar tartalmas hangzással, igényes kidolgozással és élénk karakterizálással, fordulatosan és kontrasztgazdagon szólaltatja meg a műveket, felmutatva egyéni arcélüket és feltárva szépségeiket.

 

DUX Recording Producers, 2019

 

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le Forgács Péter figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.