Lemez

Erdődy Kamarazenekar: Laks, Rózsa, Orbán, Kilar

  • - csk -
  • 2020. április 5.

Zene

A Szefcsik Zsolt hegedűművész által 1994-ben alapított s koncertmesterként máig általa vezetett Erdődy Kamarazenekar igényes műsorpolitikájának fontos része a magyar zenetörténet értékeinek ápolása – és persze a kortárs hazai termés felé is figyelemmel fordulnak. Annak is sokszor tanújelét adták már, hogy fogékonyak a lengyel szerzők muzsikájának szépségei iránt, s ebben a repertoárban is felfedező kedvvel válogatnak. Legutóbbi lemezük egyszerre hódol a kétféle érdeklődésnek: kis lengyel–magyar antológia, amelynek négy száma közül három a magyar zenehallgató számára kevéssé ismert vagy ismeretlen mű, a negyedik néhány éve keletkezett, új magyar kompozíció.

Szymon Laks, Rózsa Miklós, Orbán György és Wojciech Kilar olyan zeneszerzői kvartett, amelynek négy tagja közül három elhagyta hazáját: Laks a két világháború között Lengyelországból Párizsba költözött, Rózsa Magyarországról Lipcse, Párizs és London után Hollywoodba, Orbán 1979-ben Romániából (Erdélyből) Magyarországra. Színes a paletta: Laks Sinfoniettája neoklasszikus kompozíció, Rózsa vonószenekari Concertója erős Kodály- és Bartók-hatást mutat, Orbán Sopra canti diversi címen összefoglalt három folklórfeldolgozása posztmodern mű, míg a Rózsához hasonlóan sok filmzenét író Kilar Orawája határozott repetitív vonásokat mutat.

Szefcsik Zsolt vezetésével a zenekar tartalmas hangzással, igényes kidolgozással és élénk karakterizálással, fordulatosan és kontrasztgazdagon szólaltatja meg a műveket, felmutatva egyéni arcélüket és feltárva szépségeiket.

 

DUX Recording Producers, 2019

 

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.