Elektro-ájlend: Vastagsági igazolvány

  • - minek -
  • 2003. július 24.

Zene

Szeretnénk megnyugtatni az aggodalmaskodókat: idén is lesznek jó zenék a Sziget 2003 Fesztiválon, mi több: ezúttal tán nap sem lesz több, mint kolbász. A többé-kevésbé elektronikus tánczenék ihletett rajongói mindenesetre nem maradnak majd betevő nélkül, sőt sokszor egyenest főhet a fejük, melyik helyszínen is adják meg magukat a szokásos hajnali enyészetnek.

Szeretnénk megnyugtatni az aggodalmaskodókat: idén is lesznek jó zenék a Sziget 2003 Fesztiválon, mi több: ezúttal tán nap sem lesz több, mint kolbász. A többé-kevésbé elektronikus tánczenék ihletett rajongói mindenesetre nem maradnak majd betevő nélkül, sőt sokszor egyenest főhet a fejük, melyik helyszínen is adják meg magukat a szokásos hajnali enyészetnek.

A Sziget 2003 Fesztivál rögvest egy húzós nappal indul, s minden bizonnyal még hat hasonlóval folytatódik. Június 30-án, szerdán a Nagyszínpadon este Shaggy, a populáris ragga/dancehall királya, a gyanús állagú félisten fog tósztolni, akinek Boombastic, továbbá Oh Carolina című slágereit mindenki ismeri, aki csak egy röpke fél órára is, de bekapcsolva felejtette a televíziót. S persze az sem lesz semmi, amikor a Spyro Gyra dzsessz-rockja és a Fresh Fabrik zúzása közé illesztve, mintegy pufferként este hétkor egy negyedórára színpadra lép Uhrin Benedek, akit remélhetőleg még nem unt meg teljesen a közönség, csak úgy nagyjából.

Ugyanezen a napon, a Wan2 Színpadon a honi szofisztikált szintetikus zenecsinálók legjobbjai adják majd egymásnak a kilincset: többek között Easy Life Natural, Toy Division, Titusz & Carbonfools játszanak, majd holmi ausztrálok (Ganga Giri) didjeridoo-val, őserővel és obligát elektronikával megtámasztva, később Dubcity Fanatikz, majd jöhet a Dub Pistols, a söraddikt örök

vasárnapi punkok

legnagyobb örömére. A Dub Pistols ugye már járt nálunk (a Tilos Party keretében), s akkor láthatta a t. publikum, hogy Barry Ashworth (mert ő maga a Dub Pistols) és bűntársai élőben is le tudják játszani a breakbeathimnuszokat. A Dub Pistols egykoron (pár éve) leginkább zseniális remixmunkáiról híresült el, de persze már két nagylemezt is sikerült legyártania, most ezeket fogják színpadra ültetni a felbérelt turnémuzsikusok. Sem félni, sem megijedni: utánuk Marcel, a kevés egyszerre magyar és nemzetközi sztár egyike, aki nemrég szerződött az LTJ Bukem-féle Good Looking kiadóhoz, egyre jobb zenéket csinál, s ezt bízvást megtapasztalja mindenki - potomság, éjjel kettőkor. A kortárs jazzgroove-tánczenék rajongóinak viszont melegen ajánlható a Cinetrip Labiritmus aznapi programja: este 10-től Bomb The Jazz különkiadás a szigeten - szinte végtelen számú dj és zenész közreműködésével: játszik többek között Erik Sumo, dj Mango és a csellós Berci, Suhaid a szaxis Vázsonyi János kíséretében, továbbá dj Roast a brit Grill kiadótól. A Tilos Rádió Sátorban ugyanezen a napon latin-karibi menü: éjféltől Bosi, Skunk és Dermot játszik pl. azoknak, akik Shaggyn már úgy is rámozdultak a raggára, majd hajnalban egy kis d'n'b Longmantől és Bratwától, míg a Tilos Zenekertben este 10-től Daniel Voltaire, Odin, Tégla, Isu és Dork játszik az absztrakt minimalista zenék rajongóinak. Aki feltétlenül a Pörgés Party Arénába akar menni szögelést hallgatni, az erre a napra fejadagként John Aquavivát fogja megkapni, aki szemüveges, kanadai és tech-house-t játszik, biztos nagyon jól.

A második napon (július 31., csütörtök), ha lehet, még gazdagabb a felhozatal: a Nagyszínpadon például már fél ötkor Dave Randall (Faithless) kreációja, a Slovo fog küszködni a délutáni hőséggel és porral, s csak utánuk következik sokak kedvence, a szintén brit Lamb. A Lamb kétségtelenül a brit absztrakt soul (vokál-triphop vagy mifene) igazi álompárja: Louise Rhodes énekesnő utánozhatatlanul finom hangja és a producer/zeneszerző Andy Barlow elvetemült kreativitása konkrét, zseniális dalokban testesült meg, melyek közül jó néhányat (mint a Gorecki, a Kruderék által is remixelt Trans Fatty Acid, az elképesztően gyönyörű Cottonwool vagy a megdöbbentő klippel is alátámasztott All In Your Hand) már ismerhet az érdekes zenék iránt érdeklődő népes honi kisebbség is. Ráadásul a hírek szerint élőben komplett zenekar kíséretében lépnek fel, ami nyilván a közönség eredendően zord kedélyét sem hagyja moccanatlan.

A P. P. Arénában egy másik legenda, Darren Emerson, egykoron az Underworld lelke (a szíve az nem, mert az Karl Hyde, az elmehunyt), manapság magánzó dj fogja pörgetni a lemezeket, nyilván fene jó ízléssel megáldva/megverve. Ugyanekkor a Tilos sátorban Jazz Inspired Day, koncertek plusz dj-k - többek között Shuriken & Keyser, Haze & Erik Sumo, Suhaid továbbá Lee'n'Gum & Kanadakaos, míg a kisebbik fertályban továbbra is techno: R2D2, Placid, Maks, Zefir és számos live act, ami technóban különösen érdekes. A Cinetrip Labiritmusban 10-től a tradicionális Gimmeshot!!!-buli, hip-hop és ragga a megszokott, bevált fellépőkkel: Mango, Bosi, Dr. Dermot, Mr. Skunk, nagyon sok mc, majd éjjel fél háromtól zárásig Palotai!

Augusztus első napján (pénteken) mondhatni

ébred a dzsungel:

a vadászírók népszerű elbeszélései helyett a nem kevésbé populáris fémfogú Goldie fog gurítani a P. P. Arénában, nyilván barátai: a Kampókéz és a Tuskólábú társaságában. A darenbéz isten kiterjedt és etalonszerű munkásságára fölösleges is több szót vesztegetni: aki ismeri, annak minek, a többiek meg úgyis csak félreértenék. Vele jön kiadója, a Metalheadz (de komolyan) másik üdvöskéje, Dillinja, a sújtós basszusok nagymestere, továbbá a beszédes nevű mc Rage, mert ordítozás nélkül szart sem ér egy darenbéz parti. Minthogy az egész éjjel a d'n'b jegyében telik majd, ezért a további fellépők névsora sem lesz túl meglepő: Palotai, Bal, Sizenine & Stealth. Ugyanekkor a Cinetrip Labiritmusban a legendás Red Snapper dobosa, az amúgy lemezlovasként is fungáló Richard Thair válogat kedvenc lemezei közül, rajta kívül játszanak még bűntársai, az e lapokon már többször említett Palotai, Mango és Bosi. A Tilos sátorban előbb a svarc und tót metál klasszikusai idézik a Sátánt rendületlen, majd miután úgy éjjel fél kettő táján, kakasszóra a szerb Pantera (jawohl!) is befejezte a röfögést, minimal, elektro és techno zárásig (Kalt, Wamzer, Sinko, továbbá Isu, Tégla és Odin) eközben a zenekertben a vidékfejlesztés jegyében a testvérvárosok tehetséges és szenzibilis dj-i játszanak számolatlan. Hogy szavunkat ne felejsük: ez az a nap, amikor a Nagyszínpad felé is érdemes elnézni. Már kora délután (fél ötkor) a legendás Dreadzone pattog a színpadon: tavaly kisebb sátorban nagy sikert aratván idén kiérdemelték a Nagyszínpadot (mondjuk dög melegben, de mindegy). Tudni kell róluk, hogy kellemesen eklektikus zenét játszanak, amelyben egyaránt helyet kap a dub és a jóféle elektronika, továbbá hogy őrületes bulit nyomnak élőben, jól teszi tehát mindenki, ha nem pont ekkor megy kérődzni. S a sikerült szervezésnek hála, utánuk rögvest az Asian Dub Foundation fog vadul a közönség arcába tiporni - szerencsére nem először, és reméljük, nem is utoljára. A hardcore pasik után jöhet a Neo, a magyar elektropop sztárduója, a nap zárásaként pedig Morcheeba, azaz Skye Edwards, az emblematikusan varázsos hangú énekesnő és bűntársai, a kerek fejű (roundhead) Godfrey testvérek, akik már messziről felismerhetők szenvtelenül szenvedélybeteg tekintetükről. A Morcheeba mögött már számos (vagy négy) nagylemez, mérföldkő gyanánt, ami ugye bő merítésre ad alkalmat, reméljük tehát a legjobbakat.

A szombati napot (augusztus 2.) is kezdhetjük ugyanitt, elvégre már délután 6-kor Panjabi MC a brit indiai kolónia másik érdemdús tagja lép a színpadra. A From Mundian To Bach Ke című slágerével úgyszólván világhíressé vált coventryi fiatalember sikerreceptje egyszerű: a nyugati kultúrmocsok kreatív kezelése (ez jelen esetben a Knight Rider zenéjének reciklálását jelenti), mindez indiai popzenei témákkal ötvözve, hozzá egy kis bhangra típusú ének - és a népek megveszve mennek táncolni, mint vélhetően ez alkalomból is. A Wan2 színpadon ugyanekkor este nyolctól az e hasábokon is méltatott Zagar lép föl, majd utána a 12 tagú német zenekar, a Seeed, mely a hírek szerint reggae, ska, hip-hop és dub hatásokkal operáló, igen hatásos élő produkciót nyújt, utánuk a legendás ColorStar, majd a nem kevésbé hírneves brit Zion Train játszik másfél órát a szintetikus dubzene rajongóinak. A P. P. Arénában ez a nap a technóé, de mindenestül: előbb a brit The Advent élőben, gombok

vad csavargatásával

állít elő egy ellenállhatatlanul szaggatós hangszőnyeget, majd Dave Angel, a dj- és remixkirály pakolja a maga félreismerhetetlenül húzós, mégis szórakoztató zenéit. Eközben a Tilos sátorban Tilos All Starz parti: a csak első pillantásra rejtélyes Los Belgos után sorra, rendben Titusz, Palotai, Pedro, NanD és Solid következik, míg a Tilos Zenekertben elektro és ghetto-tech egész éjjel - nem csak a szőrösszívűeknek. A Cinetrip Labiritmusban ugyanekkor Dave Tipper, az újsulis breakbeat Walhallájának egyik állandó bentlakója nyomja: a különösen súlyos, mégis izgalmas zenét készítő legenda lemezlovasnak sem akárki - aki látta tavasszal játszani a Füstiben, tanúsíthatja. Társai lesznek a bűnben a szenzációs Amb-Raster duó, továbbá NanD, Pedro és a végére Kevin a Chi Recordstól.

Másnap (augusztus 3., vasárnap) ugyanitt a nem kevésbé érdemdús, szintúgy brit Chris Carter szolgáltatja a talpalávalót: többnyire a Pilgrem-féle TCR-nál, másrészt meg mindenhol máshol is publikáló breakbeatfenomén hősünket sem kell félteni: nem fognak unatkozni, akik éppen őt választják - mellette Naga, Negro és NanD tolják a potikat eszeveszetten. A Tilos sátorban az úrnapja egyben a hip-hopnak szentelődik: megszámlálhatatlan mennyiségű dj, a még nem említettek közül DiJoint, Alvin, Cadik, mc Ponza, a basszer Shabaak, Ozon, Futureboy és persze megint csak Mango - eközben a zenekertben robotikus zenék mennek látástól vakulásig. A Pörgés Party Arénában végre, hazánkban először, élőben láthatjuk Armand Van Heldent, az első ránézésre stricinek/dealernek kinéző, ámde vitán felül tehetséges house-királyt. Hősünk töméntelen mennyiségű sláger és remix elkövetője - utóbbi terén olyannyira nem válogatott, hogy Pap Rita is csak véletlenül maradt ki a szórásból. Armand, aki egykor emlékezetes lemezpárbajt vívott a mára elérhetetlen magasságokba emelkedett, s ott szerencsésen el is tűnt Fatboy Slimmel, ezúttal a Norman gyerek nélkül, egyedül, viszont tömött lemeztáskákkal jön - tessenek nyugodtan sikoltozni, nem tiltja senki. A Nagyszínpadon délután 6-kor a német De-Phazz játszik: zseniális vokalisták (egy hölgy - egy úr), remek hangszerelés, ügyes zenészek, soul és dzsessz és latin és easy - a nép imádni fogja, a PVC-punkokat pedig komolyan meglepi majd a dolog. Este fél tíztől a Fun Lovin' Criminals is kötelezően ajánlott - ezzel egy időben a Wan2 színpadon az osztrák Bauchklang, akik minden egyes hangot önnön szájukkal generálnak, utánuk (11 óra) a Sziget hivatalos B‘lga-koncertje, majd a francia Sa•an Supa Crew, a közismerten igényes francia hip-hop iskola legújabb és legtehetségesebb reménységei.

A hétfői napon (augusztus 4.) már délután érdemes elbóklászni a Nagyszínpadig, elvégre ekkor a legendás Sly & Robbie reggae-duó fog virítani egy kiterjedt zenekar élén és Michael Rose énekes avatott kíséretében - mindez a napfényzene kedvelőinek. Este a P. P. Arénában Paul Van Dyk, a német trance Donnerwettere pakol a némileg érzelmes, de azért még relatíve igényes szögelős zenék rajongóinak. Ezzel szemben a Cinetrip Labiritmusban a svájci Smash FX, a román Nemos és a német Deckart játszik, javarészt dzsesszes tánczenéket, míg a Tilos sátorban ez lesz

az újmódin tört ütemek

napja: Ludmilla, Negro, Naga, Kevin, TB Gon és Marvin gondoskodnak arról, hogy álló este & éjszaka csakis a legjobb brék és garázsbrék dolgok szóljanak lámpaoltásig. Hogy a zenekertben ezen éjjel is minimal, techno és társai szólnak majd, azt már említenünk sem érdemes, a dj-pult mögött csakis a legjobbak, ahogy kell.

A zárónapon (augusztus 5.) jól elmarad a Nagyszínpadon a Goldfrapp-koncert, lesz viszont este fél tízkor Massive Attack: őket aligha kell akárkinek is bemutatni - minden bizonnyal azok is eljönnek majd az esti élő szeánszra, akik amúgy nem túlzottan érdeklődnek a kortárs szintetikus zenekultúra iránt úgy általában - és konkrétan sem. Az egykori legendás hármasból mára ugye csak Robert "3D" Del Naja maradt, bár az is lehet, hogy erre a koncertre eljön Daddy G is az alapító tagok közül, viszont nem jön el Kossuth Lajos, valamint Sinead O'Connor sem, pedig ő is énekelt a legutóbbi, 100th Windows című albumon. A Wan2 színpadon ugyanekkor Laibach, akik a maguk módján szintén klasszikusai az elektronikus zenéknek, habár manapság a fene sem tudja, pontosan, mit is csinálnak, de hátha érdemes őket is megnézni. A P. P. Arénában a zárónap is a technónak szentelődik: a legendás amcsi dj Rush lesz a sztárvendég, tessenek táncolni rendületlen. A Cinetrip Labiritmusban Freq Nasty, a megdöbbentő frizurájú, ámde fertelmesen talentumos breakbeatfélisten fog pakolni úgy 10 órától hajnalig, véreink: Naga és Negro társaságában. A Tilos sátorban eklektikus zárónapnak lehetnek tanúi a lelkes résztvevők: többek között a Szamosi Bros, Mező, jelen ajánló szerzője, Christian & Dávid, továbbá Sajó közreműködésével, míg a zenekertben Minimal Boogie - azután sátorbontás, végeladás, nincs maradás, iszkoljon haza mindenki, de ízibe!

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.