mi a kotta?

Emberektől és dolgoktól

  • mi a kotta
  • 2025. május 14.

Zene

Komolyzenei programajánló a 2025/20. hétre

„Amikor megjelentek az első tünetek, attól félt, hogy már soha nem lesz képes normális kapcsolatot fenntartani az emberekkel, és a félelme jogos volt. Annak a nehéz alkalmazkodásnak, amire rákényszerült, általában csak a külső jegyeit látták: ahogy öregedett, egyre excentrikusabbá, egyre nehezebb emberré vált. Ilyennek látszott azok szemszögéből, akik ismerték, és akikkel aktív kapcsolatban volt. Azt persze már sokkal nehezebb elképzelni, hogy Beethoven hogyan élte meg mindezt. A súlyos hallásvesztés éppen elég nehéz még ma is, amikor már rendelkezésre állnak fejlett hallássegítő készülékek, feliratozott tévéadások, támogató közösségek, és egyre erősebb a kulturális érzékenység a fogyatékkal élők szükségletei iránt. Beethoven ezek közül semmit nem érhetett el. Az osztrák Taubstummeninstitut, a siketnémák intézete 1779-ben alakult meg Bécsben, az elsők egyikeként Európában, s ez lett a meglehetősen nagyszámú siket populáció központi intézménye. Arra azonban nincs bizonyíték, hogy Beethoven tudott volna ennek a közösségnek a létezéséről, arra meg végképp nincs, hogy bármilyen módon kapcsolatba lépett volna belük. (…) Helen Keller szerint »a vakság a dolgoktól választja el az embereket, a siketség az emberektől«.”

Így ír a komponista siketségéről Robin Wallace magyarul öt éve megjelent könyvében (Beethovent hallani), amelyben a zenetudós szerző felesége hallásának elveszítéséről és a zene újra megtalálásáról is szó van. Azt tudjuk, hogy Beethoven ezt a veszteségélményt hatalmas eszmék szolgálatába állította: „Szívből jött, találjon is utat a szívekhez” – írta a Missa solemnis kottája elé, amelyet a valamiféle vallásokon felülemelkedő spirituális tapasztalatnak szánt. A művet a Concerto Budapest és Keller András karmester tűzi műsorra, a szólókat pedig kiváló énekesek (Pasztircsák Polina, Schöck Atala, Bernhard Berchtold és Bakonyi Marcell) zengik. De Brahms Hegedűversenye is elhangzik ezen az estén a klasszis orosz hegedűművész, Szergej Krilov előadásában (Müpa, május 17., fél nyolc).

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Erőltetett párhuzamok

Mi lehetne alkalmasabb szimbóluma a női létezésnek, mint a haj? Úgy élettanilag (a másik nemre gyakorolt vonzereje a minden individuális szempontot megelőző fajfenntartást szolgálja), mint kulturálisan (a néphagyomány gazdag, még az életet szervező világképre vonatkozó szimbolikájától a jelenkori társadalmak meglehet partikuláris, de mindenképpen jelentéssel bíró ún. trendjeiig) vagy spirituálisan (minden tradíció megkülönböztetett jelentőséget tulajdonít a hajnak).

Prokrusztész-ágy

A francia-algériai rendező filmjének eredeti címe (L’air de la mer rend libre – a tengeri levegő szabaddá tesz) a középkori német jobbágyok ambícióinak szabad fordítása (Stadtluft macht frei – a városi levegő szabaddá tesz).

Felelős nélkül

  • - turcsányi -

Van az a némileg ásatag, s nem kicsit ostoba vicc, amely szerint az a mennyország, ahol angol a rendőr, olasz a szakács, francia a szerető, német a szerelő, svájci a szervező. A pokol meg az, ahol… és itt máshogy rendezik egymáshoz a fenti szerepeket és nemzetiségeket. Nos, ez a – színigaz történetet dramatizáló – négyrészes brit sorozat még ennyi viccelődést sem enged a nézőinek.

Érzések és emlékek

A magyar származású fotóművész nem először állít ki Budapesten; a Magyar Fotográfusok Házában 2015-ben bemutatott anyagának egy része szerepel a mostani válogatásban is, sőt a képek installálása is hasonló (ahogy azonos a kurátor is: Csizek Gabriella).

Mozgó falak

  • Molnár T. Eszter

Négy férfi üldöz egy nőt. Ha a hátak eltúlzott görbülete, az előrenyújtott kezek vonaglása nem lenne elég, a fejükre húzott piros papírcsákó félreérthetetlenül jelzi: ez őrület. Kétszer megkerülik a színpad közepén álló mobil falat, majd ahogy harmadszor is végigfutnak előtte, a nő megtorpan.

Mahler-liturgia

„Én valóban fejjel megyek a falnak, de legalább jókora lyukat ütök rajta” – mondta egy ízben Gustav Mahler, legalábbis a feminista brácsaművész, Natalie Bauer-Lechner emlékiratai szerint. Ez a konok, mániákus attitűd az egyik legnagyszabásúbb művében, a Feltámadás-szimfóniában is tetten érhető.

Akkor és most

Úgy alakultak dolgaink, hogy az 1991-ben írt, a 80-as évek Amerikájában játszódó epikus apokalipszis soha korábban nem volt számunkra annyira otthonos, mint éppen most. Néhány évvel ezelőtt nem sok közünk volt az elvekkel és mindennemű szolidaritással leszámoló, a nagytőkét a szociális háló kárára államilag támogató neoliberalizmushoz.

Gyurcsány abbahagyta

Arra, hogy miért, és hogy miért pont most hagyta abba, lehet racionális magyarázatot találni a külső szemlélőnek is, azzal együtt, hogy e személyes döntés valódi okairól biztosat egyetlen ember tudhat; esetleg kettő. A DK (is) csúnyán megbukott a tavaly júniusi EP-választáson, és bejött a képbe Magyar Péter és a Tisza; és a vak is látta, hogy ha van jövő az ellenzéki oldalon, az a Tiszáé. Ha valaki, akkor a Tisza kanyarítja be az addig ilyen-olyan ellenzéki pártokkal rokonszenvező és mérsékelt lelkesedéssel, de rájuk szavazó polgárokat.

Lengyel Tamás: A hallgatás igen­is politizálás!

Elegem van abból, hogyha elhangzik egy meredek kijelentés, amelytől, úgy érzem, kötelességem elhatárolódni, vagy legalábbis muszáj reagálnom, akkor felcímkéznek, hogy én politizálok – míg aki csak hallgat, az nem politizál – mondja interjúnkban a színész, aki azt is elárulta, hogy melyik politikusra hajaz leginkább a kormánypárti álinfluenszere.