mi a kotta?

Emberektől és dolgoktól

  • mi a kotta
  • 2025. május 14.

Zene

Komolyzenei programajánló a 2025/20. hétre

„Amikor megjelentek az első tünetek, attól félt, hogy már soha nem lesz képes normális kapcsolatot fenntartani az emberekkel, és a félelme jogos volt. Annak a nehéz alkalmazkodásnak, amire rákényszerült, általában csak a külső jegyeit látták: ahogy öregedett, egyre excentrikusabbá, egyre nehezebb emberré vált. Ilyennek látszott azok szemszögéből, akik ismerték, és akikkel aktív kapcsolatban volt. Azt persze már sokkal nehezebb elképzelni, hogy Beethoven hogyan élte meg mindezt. A súlyos hallásvesztés éppen elég nehéz még ma is, amikor már rendelkezésre állnak fejlett hallássegítő készülékek, feliratozott tévéadások, támogató közösségek, és egyre erősebb a kulturális érzékenység a fogyatékkal élők szükségletei iránt. Beethoven ezek közül semmit nem érhetett el. Az osztrák Taubstummeninstitut, a siketnémák intézete 1779-ben alakult meg Bécsben, az elsők egyikeként Európában, s ez lett a meglehetősen nagyszámú siket populáció központi intézménye. Arra azonban nincs bizonyíték, hogy Beethoven tudott volna ennek a közösségnek a létezéséről, arra meg végképp nincs, hogy bármilyen módon kapcsolatba lépett volna belük. (…) Helen Keller szerint »a vakság a dolgoktól választja el az embereket, a siketség az emberektől«.”

Így ír a komponista siketségéről Robin Wallace magyarul öt éve megjelent könyvében (Beethovent hallani), amelyben a zenetudós szerző felesége hallásának elveszítéséről és a zene újra megtalálásáról is szó van. Azt tudjuk, hogy Beethoven ezt a veszteségélményt hatalmas eszmék szolgálatába állította: „Szívből jött, találjon is utat a szívekhez” – írta a Missa solemnis kottája elé, amelyet a valamiféle vallásokon felülemelkedő spirituális tapasztalatnak szánt. A művet a Concerto Budapest és Keller András karmester tűzi műsorra, a szólókat pedig kiváló énekesek (Pasztircsák Polina, Schöck Atala, Bernhard Berchtold és Bakonyi Marcell) zengik. De Brahms Hegedűversenye is elhangzik ezen az estén a klasszis orosz hegedűművész, Szergej Krilov előadásában (Müpa, május 17., fél nyolc).

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Az Amerika–EU-vámalku tovább nyomhatja a magyar gazdaságot

Noha sikerült megfelezni az EU-t fenyegető amerikai vám mértékét, a 15 százalékos általános teher meglehetősen súlyos csapást mérhet az európai gazdaságokra, így a magyarra is. A magyar kormány szerint Orbán Viktor persze jobb megállapodást kötött volna, de a megegyezés az orosz gázimportra is hatással lehet. 

Megjött Barba papa

A Kőszegi Várszínház méretes színpada, több száz fős nézőtere és a Rózsavölgyi Szalon intim kávéház-színháza között igen nagy a különbség. Mégis működni látszik az a modell, hogy a kőszegi nagyszínpadon nyáron bemutatott darabokat ősztől a pesti szalonban játsszák. 

Gyógyító morajlás

Noha a szerző hosszú évek óta publikál, a kötet harminckét, három ciklusba rendezett verse közül mindössze három – a Vénasszonyok nyara után, a Hidegűző és A madár mindig én voltam – jelent meg korábban. Maguk a szövegek egységes világot alkotnak. 

Elmondható

  • Pálos György

A dán szerzőnek ez a tizedik regénye, ám az első, amely magyarul is olvasható. Thorup írásainak fókuszában főként nők állnak, ez a műve is ezt a hagyományt követi. A történet 1942-ben, Dánia német megszállása után két évvel indul.

Gyulladáspont

Első ránézésre egy tipikus presztízskrimi jegyeit mutatja Dennis Lehane minisorozata: ellentétes temperamentumú nyomozópáros, sötétszürke tónusok, az Ügy, a magánélet és a lassacskán feltáruló múltbeli traumák kényelmetlen összefonódásai.

Mármint

A hullamosói szakma aránylag ritkán szerepel fiatalemberek vágyálmai közt. Először el is hányja magát Szofiane, a tanulmányait hanyagoló, ezért az idegenrendészet látókörébe kerülvén egy muszlim temetkezési cégnél munkát vállalni kénytelen arab aranyifjú.