A Szentkút maga - amelyet egyébként tulajdonképpen a múlt században hoztak össze, akkor még víz is folyt belőle, amitől többen kólikát kaptak ugyan, de mégis víz volt - mintegy három méter magas, főként téglákból és némi cementből épült, ha akarjuk, jurtát, ha meg azt, akkor mackósajtot formázva. Falloszszimbólumnak kicsi. Nem is azért zarándokoltak ki hozzá, hanem azért, mert lényegesen közelebb volt a többi zarándokhelynél, ráadásul vize - megfelelő körülmények között - hatásosnak bizonyult többféle (görvély-, sáp-, méla-) kór, továbbá nyakfeketedés ellen. Bár elsősorban búcsújáró helyként üzemelt, szívesen keresték fel világi indíttatású (családjuk elől iszkoló, eltévedt, pásztorórában reménykedő) kirándulók is.
A kút multifunkcionalitását négy oldalának eltérő, egymással mintegy kontrasztban álló ornamentikája jellemzi a legerősebben. Az egyiken kedvesen mosolygó, gödröcskés, leheletnyit tenyérviszkettető arcú hölgyet, talán magát Szűz Máriát formázó gipszdombormű látható (bár a feltételezésnek ellentmond, hogy az illető nő két, gyerekre emlékeztető kis figurát molesztál vagy fojtogat, keze a két kis nyakon, a gyerekek arcán küzdelmes anyagcserére utaló kifejezés, márpedig azt sehol nem írják, hogy Jézusnak kistestvérkéje is lett volna). Eredetije, amiről felnagyították, az Astoriánál fekvő népművészet-háziipari bolt kirakatában kacérkodik évtizedek óta a járókelőkkel, az idén már négyezret is megkérnek érte, főleg bolgár kisnyugdíjasok veszik, mint a cukrot. A másik oldalon egy kerék, igazi kovácsoltvas, küllői fordított horogkeresztet mintáznak, de nem kell fordítva nézni, és mindjárt nincs is baj. Ha megfordítjuk a kereket, darab ideig gyönyörködjünk benne, majd - ha nem feledkeztünk bele a látványba, ami, ha korrekten nézzük, ha nem, mégiscsak horogkereszt, a gyermek Leni Riefenstahl nézhette valami hasonlónak magukhoz nyúló rokonait, mikor kileste őket - sebtiben ugorjunk át a harmadik oldalra, ahol ízléses, fémbetétes, bizonyos fokig Mofém-szerelvényre (arra, amelyik néhány mosogatással elfecsérelt hónap után olyan meghatóan tud szörcsögni a tömítései mentén) emlékeztető falikútra bukkanunk. Ebből, ha kellő ideig tekergettük a kereket, víz csobog. A negyedik oldalán nincs semmi, ha eltekintünk a terméskövektől, amelyek megnyugtatóan harmonizálnak a környék családi házainak kerítésével. Csak a "Vigyázat, harapós kutya", illetve a "Kannás bor diszkont áron, elvitelre is!" feliratok hiányoznak, legalábbis egyelőre.
Később valaki gitározott is, megzenésített Kányádi Sándor-verseket, az avatóünnepségen ilyen vagy olyan okokból összecsődült közönség arckifejezéséből ítélve elég húzósan, még attól sem zavartatva, hogy közben megszólalt egy közelben parkoló gépkocsi riasztója, állítólag attól, hogy egy mozgáskorlátozott, aki a közelében ült, felkelt és járt.
Rút Ernő
