film - A SZUKA

  • - ts -
  • 2009. június 25.

Zene

"Jean Renoir a világ legnagyobb filmrendezője" - mondotta illedelmes pimaszsággal Francois Truffaut. Hebrencs kijelentésével akár vitatkozhatnánk is, de semmi értelme - olyan szinteken járunk, ahol a dekázás önkielégítésnek is kevés.
"Jean Renoir a világ legnagyobb filmrendezõje" - mondotta illedelmes pimaszsággal Francois Truffaut. Hebrencs kijelentésével akár vitatkozhatnánk is, de semmi értelme - olyan szinteken járunk, ahol a dekázás önkielégítésnek is kevés. Az 1931-es keltezésû darab a maestro második hangosfilmje, és saját bevallása szerint döntõ fordulat a pályáján. A történet Maurice Legrandról, egy középkorú bankpénztárosról szól, a rendezõ (és a kor) kedvenc színésze, Michel Simon adja. Kistisztviselõnk otthon reménytelen papucshõs, házsártos felesége nyírja, ahol éri, ám ha eljõ a vasárnap - mint az Omegánál a negyvenéves könyvelõ, dobverõt kér az aktatáska helyett: Legrand festeget. Visszahúzódik álmai mezejére, ami annál is könnyebb, hisz' a számára perdöntõ dolgokat sem veszi le odakintrõl. Egy nagy festõ, csak épp lövése sincs róla - noha önszemivel is láthatja képeit egy elegáns galériában, bár addig sok víz lefolyik még itt-ott. Elsõsorban szerelmi ügymenetbe keveredik egy - nos, mûértõ - rosszlánnyal, majd eszement féltékenységében (a kis céda csak a stricijéért eped) el is teszi láb alól, s végül ótvaros csavargóként látjuk õt viszont.

Nos, az ilyen sztorira szoktuk mondani, hogy ha beadnánk egy ökörnek, menten kitörne rajta a kergemarhakór... És mégis, van benne valami, azaz nem az elkészítés óta eltelt sok év megbocsátó fensõbbsége mondatja velünk, hogy érdemes megnézni. Hanem egy nagyon is maiság: Legrand sodródását, drámáját épp annyira tartja el magától Renoir, amennyire ma a legjobban szeretjük: nagyon, nagyon kicsit, mégis észrevehetõen.

Vetíti az Örökmozgó, 1-jén fél ötkor

****

Figyelmébe ajánljuk

Fél disznó

A film plakátján motoron ül egy felnőtt férfi és egy fiú. Mindketten hátranéznek. A fiú azt kutatja döbbenten, daccal, hogy mit hagytak maguk mögött, a férfi önelégülten mosolyog: „Na látod, te kis szaros lázadó, hova viszlek én?

Ketten a gombolyagok közt

Az Álmok az íróból lett filmrendező Dag Johan Haugerud trilógiájának utolsó darabja. Habár inkább az elsőnek érződik, hiszen itt az intimitás és a bimbózó szexualitás első lépé­seit viszi színre.

Dinnyék közt a gyökér

Ha van olyan, hogy kortárs operett, akkor A Répakirály mindenképpen az. Kovalik Balázs rendezése úgy nagyon mai, hogy közben komolyan veszi a klasszikus operett szabályait. Továbbírja és megőrzi, kedvesen ironizál vele, de nem neveti ki.

Az esendő ember felmutatása 5.6-os rekesszel, 28-as optikával

  • Simonyi Balázs
Az október közepén elhunyt Benkő Imre az autonóm fotóriport műfajában alkotott, a hétköznapiból metszett ki mintákat, és avatta az átlagost elemeltté. Méltóságot, figyelmet adott alanyainak, képeiről nyugalom, elfogadás és az ezredforduló évtizedeinek tömény lenyomata világlik.

Trump, a nagy béketeremtő?

Bár a gázai háborút sikerült leállítani, a Trump-féle „peace deal” valójában ott sem egy békemegállapodás, legfeljebb egy keretterv. Ukrajna esetében viszont Trump még a béketerv precíz kiszabásáig sem jutott el.

Vadászok, kergetők, árulók

Nyíltan támogatja a Magyar Önvédelmi Mozgalom a Mi Hazánk céljait – kérdés, hogy a Fideszt is kiszolgálják-e. Az utóbbi időben sokan léptek be a szervezetbe. Egyes tagok úgy vélik, hogy a mozgalomra túl nagy hatást gyakorolnak a pártok.