film - CONAN, A BARBÁR

  • - kg -
  • 2011. szeptember 8.

Zene

Schwarzeneggerrel indult Amerikában '82 hosszú nyara: noha korábban is alakított testhezálló szerepeket (például izmos szobadísz volt A hosszú búcsúban), mégis csak a Conannal csinálta meg hollywoodi szerencséjét. A filmet illetően már megoszlanak a vélemények: míg egyesek csak legyintenek, mások is csak legyintenek.
Schwarzeneggerrel indult Amerikában '82 hosszú nyara: noha korábban is alakított testhezálló szerepeket (például izmos szobadísz volt A hosszú búcsúban), mégis csak a Conannal csinálta meg hollywoodi szerencséjét. A filmet illetõen már megoszlanak a vélemények: míg egyesek csak legyintenek, mások is csak legyintenek. Ám utóbbiak legyintés közben tömény nosztalgiával gondolnak vissza pubertáskoruk e kardforgató élményére (hozzánk a barbár késõbb, kalózmásolatban érkezett). Amellett, hogy a produkció profetikusnak bizonyult, hiszen Schwarzenegger mint király jelenik meg a legvégén, a '82-es változat még azzal is dicsekedhet, hogy a rendezõ John Milius mellett Oliver Stone is elszöszmötölt a forgatókönyvön. Az õ izmozásuk is megért volna egy filmet - sokkal jobban jártunk volna vele, mint ezzel az új Conannal. Igaz, kormányzó még Jason Momoából is lehet, ráadásul abban a hajdani Arnold elõtt jár, hogy az õ Conanja erõsen elkaliforniaisodott: hiába a látványos vadállatiaskodás, ettõl a barbártól bármikor kitelik, hogy a nyereg alatt puhítsa a mobiltelefonját. Marcus Nispel rendezõ most is félreértett mindent, és a barbárok õsprimitívségét a produkció egészére vonatkoztatta. Ha hozzávesszük, hogy Robert E. Howard történeteinek fantasztikus világa leginkább Bulgáriára hasonlít (a producerek jelentõs stúdiókapacitással rendelkeznek az országban), hát tényleg sokkal jobban járunk, ha Milius és Stone párosáról vagy Howard nehéz életérõl készül feldolgozás. Igaz, utóbbiról készült: Egy zseni árnyékában címen érdemes keresni.

Forgalmazza a Big Bang Media

* és fél

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.