Könyv - Korszerű, kicsinyes bűneink - A hét főbűn sorozat

  • Köves Gábor, Szabó Ágnes
  • 2011. szeptember 8.

Zene

Montalbano felügyelő a népszerű tévésorozatból vajon a torkosság bűnében vétkes, vagy csak ínyenc? Ez a probléma bizonyára komoly megfontolás tárgyát képezte volna évszázadokon át, hiszen a zsidó-keresztény kultúrkörben a torkosság a hét főbűn egyike, és súlyos túlvilági büntetést vont maga után. Régi korokban a mások vétkei után kutakodó híveknek könyebb dolguk lett volna e bűnt Montalbanóra bizonyítani, mert a főbűnök közt egyedüliként a torkosság szemmel is látható volt, manapság azonban a fölös kilóit bárki ledolgozhatja egy kis edzéssel a konditeremben, vagy úszással, amint azt Vigata felügyelője is teszi. A képzeletbeli szicíliai nyomozó vétkességének kérdését Francesca Rigotti vetette fel a bolognai Mulino Kiadó A 7 főbűn című kiváló sorozatában, melynek tudós szerzői, amint az a magyar változatot a közelmúltban útjára bocsátó Typotex könyvborítóján olvasható, a vallásos hagyománytól elszakadva, "egészen szokatlan, mai szemlélettel vizsgálják" a főbűnöket.

Montalbano felügyelő a népszerű tévésorozatból vajon a torkosság bűnében vétkes, vagy csak ínyenc? Ez a probléma bizonyára komoly megfontolás tárgyát képezte volna évszázadokon át, hiszen a zsidó-keresztény kultúrkörben a torkosság a hét főbűn egyike, és súlyos túlvilági büntetést vont maga után. Régi korokban a mások vétkei után kutakodó híveknek könyebb dolguk lett volna e bűnt Montalbanóra bizonyítani, mert a főbűnök közt egyedüliként a torkosság szemmel is látható volt, manapság azonban a fölös kilóit bárki ledolgozhatja egy kis edzéssel a konditeremben, vagy úszással, amint azt Vigata felügyelője is teszi. A képzeletbeli szicíliai nyomozó vétkességének kérdését Francesca Rigotti vetette fel a bolognai Mulino Kiadó A 7 főbűn című kiváló sorozatában, melynek tudós szerzői, amint az a magyar változatot a közelmúltban útjára bocsátó Typotex könyvborítóján olvasható, a vallásos hagyománytól elszakadva, "egészen szokatlan, mai szemlélettel vizsgálják" a főbűnöket.

A sorozat elsőként kiadott Torkosság című kötete rögtön eloszlat egy esetleges tévhitet: a hét főbűn nem azonos a halálos bűnökkel. A katolikus teológia szerint a főbűnök azért kapitálisak, mert a többi bűn forrásai, és súlyosságuktól függ, hogy bocsánatosnak vagy halálosnak minősülnek-e. A középkori Isteni Színjátékban Dante e kategorizálást követi: akik némi kitérő után majd a Mennybe kerülnek, a Purgatóriumban időznek, így a falánkok egy része is, akik megúszták annyival, hogy csontsoványra fogyva csak "szemük gödréből bámulgatnak". A földi életükben változatos és illatos ételekben tobzódó torkosokat azonban a Pokolra juttatja, ahol szünet nélkül egyhangú "súlyos, örök eső esik" rájuk, és mindörökké "bűzlő sárban cammognak". Az éhínséggel gyakran sújtott Európában a torkosság ellentéte viszont érthető módon erénynek számított; számos középkori szentet, akit ma anorexiával kezelnének, éppen a böjtölés önmegtartóztatása miatt övezett tisztelet. A Torkosságnak és a magyarul idén megjelent másik két kötetnek - Jóra való rest-ség, Kevélység - közös jellemzője, hogy szerzőjük figyelemmel kíséri az általuk tanulmányozott főbűn tartalmának és megítélésének változását, s mindegyikük arra a következtetésre jut, hogy elvilágiasodott korunkban háttérbe szorult az egyéni felelősség kérdése, és végső soron bűneink "a társadalomra hullanak vissza". Az elhízottság többé nem a torkosság bűnének fizikai jele, hanem genetikai örökség, de legalábbis a modern életmódnak és az egészségtelen ételeknek köszönhető. Az erkölcsi szempontot negligáló engedékenység következtében Montalbano falánksága is enyhe megítélés alá esik: a szerző szerint ugyan bizonyosan ínyenc, mert meg tudja állapítani az ételek összetevőit, de hogy torkos-e, azt csak annak az esetnek kapcsán veti fel, amikor a felügyelő a hűtőszekrényből egyszerre négy adag zelleres padlizsánkrémet vesz ki a tányérjára, s Rigotti az ítélkezéssel adósunk is marad.

A Jóra való restség, ami állítólag annyira elnyerte a Sátán tetszését, hogy lubickolt benne, meglehetősen komplex bűn: a kora középkori lanyhaság és szomorúság bűnének összeolvadásával jött létre, ráadásul alkotóelemeik leírására számos szinonim jelentésű latin szót használtak. Például a lanyhasághoz tartozott az "instabilitas", az utazgatás vágya, ami a szerzeteseket kísértette, mivel fogadalmuk része volt, hogy kolostorukban, cellájukban "stabilan egy helyben maradjanak"; a szomorúság albűne, az "amaritudo" pedig a szív keserűségét jelentette, ami "a munka iránti közönybe és unalomba taszította" a lelküket. A haragot társbűnnek, a restség ellenpólusának tekintették, Dante együtt is kezeli őket. A Pokolban található Styx folyóban a víz alatt felül a haragosok, alattuk a restek helyezkednek el, bár utóbbiaknak mai szemmel épp elég büntetés lehetett, amit bevallanak magukról: "Zordon volt a lelkünk / az édes légben, vidám napsugárban, / mert belül méla ködöket cipeltünk". A tizenkilencedik században Baudelaire ezt az érzést már spleennek nevezte, s egyenesen kérkedett vele, ma pedig depresszióként diagnosztizálják, azaz a torkossághoz hasonlóan orvosi kérdéssé vált. A restségről szóló kötet szerzője, Sergio Benvenuto úgy véli, a modern pszichiátria álláspontja, miszerint "problémáink eredete teljességgel az agyunkban van, nem a világban", elidegenít a valóságtól. A kevélység történetét összefoglaló Laura Bazzicalupo pedig azt rója fel a pszichológia tudományának, hogy a mindenekelőtt való önmegvalósítás bátorításával - ami oda vezet, hogy az ember hajlamos túllépni a korlátokon - segíti a kevélység új formáinak terjedését, vagyis éppen azét a főbenjáró bűnét, amelyik mind közül a legsúlyosabb.

A kevélység "a bűnök királynője", mert az emberi természet lényegéhez tartozik, ez az eredendő bűn, melynek első elkövetője a bukott angyal, Lucifer, aki nem fogadta el Isten abszolút hatalmát, tehát a létezés hierarchiáját. E bűn megítélése kezdetektől fogva ambivalens, mert az emberi nagysághoz kapcsolódik, és "a kiválóságban gyökerezik". Azaz csak gyökerezett, mert mára a kevélység "kis, piszkos formái" váltak uralkodóvá (a szerző itt nem fukarkodik huszadik századi politikusok nevének sorolásával), s nem véletlen, hogy ma már leginkább csak gőgnek nevezik. Az újfajta gőg lényege a mások életének és akaratának megvetése, a szenvedésük iránti érzéketlenség, lenézésük és kirekesztésük, s megnyilvánulási formái többek közt az arrogancia, az önteltség, pökhendiség, a mindenhatóság képzete és a hiúság. Lucifert Dante a Pokol legmélyére száműzte, de mi lesz azzal a bűnössel, s bizonyára mindnyájan ismerünk ilyen embert, kinek tettei nélkülözik a fenségességet, és aki már csak e megvetésre méltó tulajdonságokkal jellemezhető. Itt most nem Montalbanóra gondolok.

Francesca Rigotti: Torkosság, ford.: Ecsedy Sarolta, 2010, 156 oldal; Sergio Benvenuto: Jóra való restség, ford.: Horváth Csaba, 2011, 225 oldal; Laura Bazzicalupo: Kevélység, ford.: Horváth Csaba, 2011, 199 oldal, Typotex, 1800 Ft

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.