könyv - Magyarország Szubjektív Atlasza

Zene

Magyarország az egyedi hópihék, a bezárt és soha ki nem nyitott üzletek, a gyűjtögetők, a brutális gyerekversek, na meg a fröccsök országa, a lehetséges térképek tárháza, a népi művészet Mekkája. Magyarország szubjektív, és már ezt bemutató atlasza is van.
Magyarország az egyedi hópihék, a bezárt és soha ki nem nyitott üzletek, a gyûjtögetõk, a brutális gyerekversek, na meg a fröccsök országa, a lehetséges térképek tárháza, a népi mûvészet Mekkája. Magyarország szubjektív, és már ezt bemutató atlasza is van. Különös és kézenfekvõ - ahogy az elõszóban Parti Nagy Lajos fogalmaz -, de kicsit sem megnyerõ, sõt leginkább érthetetlenül gyermeteg antiországimázs lett az egyébként izgalmasnak tûnõ kezdeményezésbõl.

Annelys de Vet holland tervezõ, a szubjektív atlaszok ötletgazdája szerint "Magyarország történeteinek terjedelmes gyûjteményét mutatja be" a könyv, ami rávilágít a mai "magyar lélekre". Itt kezdõdnek a problémák. Egy válogatott, közel ötvenfõs magyar alkotócsapat közösen hozta létre a kiadványt, amelynek eredeti célja a kulturális sokszínûség bemutatása, egyfajta kollektív élmény, személyes tapasztalat átadása lett volna - amibõl csak a folklorisztikus klisék maradtak.

A részt vevõ fiatalok (!) csekély kreativitással megjelenítették azt, ami elõször eszükbe jutott az országról. A sztereotip megközelítésnél nem futotta többre, mi több, az igényesnek tûnõ kivitelezés helyenként átcsap gagyiba, és hirtelenjében egy rosszhírû fõzelékfalóban, avagy - nagyvárosi régészet címen - szépség nélkül omladozó falak és vakolat között, csatornafedõk rengetegében találjuk magunkat. Sokszínû, de kevés értéket felmutató képeskönyv született - mégis, mint aktuális korlenyomat kiváló szociológiai forrássá válhat. Kulturális identitásnak szinte nyoma sincs a "híres" atlaszban, van viszont bajuszgráfia, nevetséges szuperhõsképzés, na meg ötletébresztõ (csak ezt ne!) alternatív országzászlók tömkelege. Ennyit errõl.

Kitchen Budapest - HVG Könyvek, 2011, 190 oldal, 2950 Ft

*

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.