Hollywoodban vizsgálat indult a minõség-ellenõrzési fõosztály felterjesztésére. A Miért olyan rémesek az utóbbi esztendõk romkomjai, avagy ki csinál ma már egy Római vakációt? címû munkaanyag a melodrámázás azonnali visszaállítását írta elõ. Lett is foganatja: prototípusunkban a helyi hõs és bestseller-sztárszerzõ, Burk Ryan balesetben elhunyt feleségét siratja, és ugye, mennyire drámai ilyen szituból szerelembe esni? - márpedig most ez történik! S még csavartak (kicsikét) a helyszínen is: a szeles Seattle-ben járunk, mely lokáció eleddig drogfilmek és gyilkosos mûvek útiterveiben szerepelt sûrûbben. S hogy a kulõr lokál 100 százalékig kiteljesedhessék, az "Ûrtû" majdnem olyan gyakran tûnik fel a vásznon, mint a két protagonista együtt és külön (adásidõ: 109'). Ez így már szinte kompakt (ember a tájban, a gyászban és a szerelemben), de a fentrõl jött körözvény elõír még valamit: a tanulságot. Tessék: saját nyomorán úgy segíthet az ember a legkönnyebben, ha talál olyanokat, akiknek még nála is nagyobb szívás a lét. Olyan meg mindig van. És ettõl válik aztán annyi minden, még a fájdalom is relatívvá. Hiszen a couple másik fele, a romantikusban és derült egekben oly otthonosan mozgó Jennifer Aniston sem a legjobb pozícióból indul az álombarátnõ címért - tele a cipõje a pasikkal, élete meg rosszabbnál rosszabb döntések sorozatával. Lássuk be, azért az tényleg dráma vagy inkább kihívás (szeretem a kihívásokat), ha két ilyet kell összeboronálni. De az alkotók elkövetnek mindent és egyebeket is. Nem restek, nem pihennek!
Forgalmazza a Budapest Film
*
