Film: Egy ágyban a bástyámmal (Marleen Gorris: Végzetes végjáték)

szerző
- csont -
publikálva
2002/33. (08. 15.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

Minden zseni bolond. Pláne, ha sakkozó. És kiváltképp eszelős, ha a zseni sakkozó és még orosz is az istenadta.

Minden zseni bolond. Pláne, ha sakkozó. És kiváltképp eszelős, ha a zseni sakkozó és még orosz is az istenadta.

Ilyen és ehhez hasonló közhelyekkel traktál bennünket e Vladimir Nabokov 1930-ban írt regényéből (Zascsita Luzsina - szó szerint "A Luzsin-védelem") készült filmecske. Mi sem természetesebb ekkor, hogy Luzsin, mint ugyebár a géniuszok általában, csakis tánclépésekben közlekedik, lehetőleg zuhogó esőben; végtelenül szórakozott, a prózai világról tudomást sem vesz, csak a hatvannégy mágikus mező köti le minden érdeklődését. John Turturro - mi mást is tehetne? - kedvesen, ám közhelyesen, sok manírral adja e közhelyalakot.

A kiindulóhelyzet: Luzsin, a mételyes sakkos ringbe száll a világbajnoki címért; egyetlen komoly vetélytársa a Salvatore Turati névre hallgató sakkarszlán. Aztán beköszön a szerelem: Luzsin séta közben, mint egykor a szemérmes hölgyek, véletlenül elejti élete egyik fétistárgyát, a nagynénjétől még gyermekkorában ajándékba kapott világos királyt. És ki más találja meg véletlenül és emeli föl a földről e bábut, mint Natalja Katkov, Luzsin honfitársa, aki véletlenül ugyanabban a szállodában hál, mint az orosz sakkzseni. Emily Watson bájos természetességgel játssza a velejéig természetellenes szerepet.

Luzsin, aki, mint egykor Nietzsche a szintén orosz Lou Andreas-Salomé kezét, egynapi ismeretség után kéri meg Natalját. És - ellentétben a szintén eszelős némettel - nem kap kosarat!

De, mint az efféle zsenifilmekben mindig, Luzsinnak nemcsak ellenfelét, de önmagát is le kell győznie. Ám törekvései kudarcot vallanak, mire levonja a konzekvenciákat és kiveti magát az ablakon. A döntő játszmát Natalja fejezi be Turatival, aki - véletlenül! - megtalálja halott szerelme zsebében a nyeréshez vezető kombináció (bástya H3!) leírását.

Egészen bárgyú megoldások is vannak ebben a röpdolgozatban. Kedvencem, amikor Luzsin és Natalja szeretkezésével párhuzamosan láthatjuk Luzsin játszmáit. A szerelmi csúcsponttal egy időben a minden sakkgátlását vesztett orosz egyetlen lendületes mozdulattal tolja be világos bástyáját az alapvonalra, ekként mattolva sötét ellenfelét. Ennyit a magánélet és a közélet egységéről.

Persze a néző korántsem érez szatiszfakciót. Csak azt, hogy megint hókon nyomtak egy jobb sorsra érdemes regényt.

- csont -

Forgalmazza a Budapest Film

szerző
- csont -
publikálva
2002/33. (08. 15.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Cimkék:
Ezt már olvasta?

Legfrissebb Narancs

„Nem kérünk bocsánatot”
Interjú „Tibi atyával”
Interjú Palkovics Lászlóval
Mi lesz az MTA-intézetekkel?
Évadnyitó melléklet
Jordán Adél, Carly Wijs, Pintér Béla színháza
Tartalomjegyzék Legfrissebb Narancs

best of Narancs

Narancs vélemény

Kultúra

még több Kultúra...