Film: Ironisták (Tóth Tamás: Anarchisták)

  • - kr -
  • 2001. március 8.

Zene

Gavrilo ételkihordó szociális munkásként keresi kenyerét a mai Budapesten, példáképe Gavrilo Princip, Ferenc Ferdinánd merénylője, az első világháború kirobbantója, és ezek a tények erősen behatárolják lehetőségeit. Nagy dolgokon töri a fejét, robbantani szeretne egy nagy hatásút, de nem talál megfelelő célt. Szerencséjére elüti autójával Majkát, a kedves, de furcsa lányt, akinek nem esik nagyobb baja, csak vérzik a feje, viszont tudomása van egy undorító sikkasztási ügyről. Innentől együtt folytatják a harcot, előbb Rumcájsz kalandjait nézik videón, majd felrobbantanak egy teherautót, amelyiken az elsíbolt adományokat vinnék el Milánóba.
Gavrilo ételkihordó szociális munkásként keresi kenyerét a mai Budapesten, példáképe Gavrilo Princip, Ferenc Ferdinánd merénylője, az első világháború kirobbantója, és ezek a tények erősen behatárolják lehetőségeit. Nagy dolgokon töri a fejét, robbantani szeretne egy nagy hatásút, de nem talál megfelelő célt. Szerencséjére elüti autójával Majkát, a kedves, de furcsa lányt, akinek nem esik nagyobb baja, csak vérzik a feje, viszont tudomása van egy undorító sikkasztási ügyről. Innentől együtt folytatják a harcot, előbb Rumcájsz kalandjait nézik videón, majd felrobbantanak egy teherautót, amelyiken az elsíbolt adományokat vinnék el Milánóba.

Aztán váratlanul beúszik a képbe Géza, az öregedő militáns, Majka apja.

Hogy mitől Anarchisták a film címe, nem tudom. A szereplők motivációi semennyire sincsenek kifejtve, az események csak úgy jönnek egymás után, hanyagul, akár fel is lehetne őket cserélni. Meglehetősen kevés ok Gavrilo Princip megidézett szelleme, meg hogy a közös robbantás előtt Majka egy éjszaka alatt elolvassa a Robbantómester című anarchista alapkönyvet. A robbantás amúgy sem anarchista privilégium, Magyarországon meg pláne nem. Eltűnődtem azon, lehet-e összefüggés Rumcájsz bátor alakja és az anarchisták között. Ha jól emlékszem, Rumcájsz a jicsini erdőből ki-kitörve, Mankával az oldalán sok-sok borsot tört a fennálló rend orra alá. Nem bírta elviselni a tekintélyt, viszont óriási önérzettel bírt, és nem bonyolította túl a világ dolgait. Jó, rendben van, így már érthetőbb.

A filmen végigvonul valami finom irónia. Tetszettek a bevezető képsorok, amikor Gavrilo kispályán focizik, senkinek sem passzol, majdnem kicselezi magát, és a nagy játékban nem veszi észre, hogy már mindenki hazament. Az is vicces volt, amint Gavrilónak feltűnik, hogy a lerobbant, szociálisan rászoruló Elemér bácsi ablakából milyen tökéletesek a feltételek egy nagyszerű merénylet elkövetéséhez.

A kezdés egyébként is lendületes, a film zenéje (Melis László) végig hangulatos, élvezetes a film ritmusa, erősek a képek, de hogy a cselekmény miért pont így folyik, rejtély. Például érthetetlen, hogy Gavrilo miért lövi le Gézát a film végén. Mert hedonizált egyet? Különben is, Gavrilo szintén lehúzott boxeralsóban ébredt a Gellértben. Vagy mert Géza gusztustalan alak volt? Ez véleményem szerint még egy vérbeli anarchistának is kevés a lövéshez.

Vagy Tóth Tamás egyszerűen ilyen céltalan, bármi ellen lázadni kész, kiszámíthatatlan embereknek látja a potenciális anarchistákat?

Különben is, kik azok az anarchisták? Az a pár száz kapucnis fiatal, aki tavaly ősszel Prágában, a globalizációellenes tüntetésen kockakövekkel dobálta meg a rendőröket és a McDonald´sot? És mit akarnak a budapesti anarchisták? Léteznek egyáltalán, vagy csak kitaláljuk őket?

- kr -

Forgalmazza a Mokép

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.