Film: Kicsi, ronda, de érzékeny (Gothár Péter: Paszport)

  • - sisso -
  • 2001. november 15.

Zene

Nem unatkoztam és nem maradtak bennem indulatok, csak egy apró hiányérzet, valami vágy az egész estét betöltő Gothár- nagyjátékfilm iránt, ami helyett a Paszport igazi, szabadidős ujjgyakorlat, és aki azt mondja, hogy erőtlen és halovány, annak nincsen igaza. Nem akarom, hogy igaza legyen. Az persze érezhető, hogy nem volt tele pénzzel és idővel, de levette a dolgot, és ennek megfelelően alakította a filmet: rövidre és kevés szereplősre, mert kicsiben és pasztellben is tud gondolkodni.
Nem unatkoztam és nem maradtak bennem indulatok, csak egy apró hiányérzet, valami vágy az egész estét betöltő Gothár- nagyjátékfilm iránt, ami helyett a Paszport igazi, szabadidős ujjgyakorlat, és aki azt mondja, hogy erőtlen és halovány, annak nincsen igaza. Nem akarom, hogy igaza legyen. Az persze érezhető, hogy nem volt tele pénzzel és idővel, de levette a dolgot, és ennek megfelelően alakította a filmet: rövidre és kevés szereplősre, mert kicsiben és pasztellben is tud gondolkodni.

A három főszereplő még sok is, mert elég lett volna akár a szerencsétlen házaspár, Jelizaveta és Józsi duettje. A két színész: Börcsök Enikő (aki ezért az alakításért az idei filmszemle legjobb női főszereplője díjat kapta) és Kocsis Gergely teljesen kitöltik az egy órát. Börcsök a végtelenül naiv, de szórakoztató viselkedésével, Kocsis pedig, akit eddig nem nagyon ismertünk, a maga természetesen csapkodó sutaságával. A dialógusok is szellemesek.

Litvai Nelly története nagyon átlagos, nyolcvanas évekbeli szabvány, arról szól, hogy a határon túli, magyarok lakta területekről érdekházasság segítségével hogyan lehet a magyar Kánaánba jutni. Annyi a csavar, hogy itt tényleg együtt akar maradni az ukrán téglagyári munkásnő és a magyar pusztai parasztgazda a jobb élet reményében. Fiatalok és eléggé korlátoltak, tehát megpróbálják a nagy közös tyúkszaros jövőt, ahogy azt a férj nővére, Mari szerette volna, aki tulajdonképpen a film rezonőre, ezért az őt alakító Nagy Marival sem bánhatunk mostohán. Nem ő tehet róla, hogy szerepe hirtelen veszíti el a jelentőségét, elerőtlenedik, majd kilép a képből. A nővér a kerítő, levelezett Jelizavetával, mert ő szerette volna legjobban ezt a házasságot, iszákos, semmirekellő, durva öccse megjavításának reményében. Nem jött össze végül, Józsi szálkás deszkán csúszik az ital pokla felé, egyre inkább úgy viselkedik családjával, mint a marháival, és ebben még az sem akadályozza meg, hogy kislánya születik. Azután három ember életét hajtogatja élére nap mint nap. Jelizaveta vissza akar menekülni a falujába, de gyermekének nincs útlevele, ezért a terve meghiúsul. Felhajt biciklivel Budapestre mackónadrágban, és beleugrik a Dunába (nem bír kimaradni a város és a Duna), de nem úgy, hogy az fájjon. Mert Gothár, bár megmutatja a valóságot, mindig beadja az ellenszérumot. A világért sem gázolna a lelkünkbe. Vászka után ez a kis, televíziósra keresztelt, rövid, csúnyácska is beemelődött a karakteres és mágikus Gothár-készletbe.

- sisso -

Paszport; magyar, 2001, 65 perc; rendezte: Gothár Péter; fényképezte: Babos Tamás; szereplők: Börcsök Enikő, Nagy Mari, Kocsis Gergely; forgalmazza a Budapest Film

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény

A magyar jogalkotás az elmúlt évtizedekben különös képet rajzolt a társadalomról. A törvények, amelyekről azt hittük, hogy semlegesek, valójában arcvonalakat húztak. A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.