Film: Nem hagy hidegen (Alisa Lebow-Cynthia Madansky: Treyf (Tréfli)

  • Nussbaum Nusi
  • 1999. július 15.

Zene

Egy New York-i zsidó leszbikus pár filmet készített megismerkedésük történetéről és közös életük egy-egy kitüntetett epizódjáról. Ez került a IV. magyar meleg és leszbikus fesztivál zsidó "blokkjába". Hogy milyen is zsidó leszbikusnak (vagy leszbikus zsidónak) lenni, nálunk még rejtetten is alig létező kérdés. Nem azért, mintha nem léteznének "alanyai", hanem mert egyfelől épp elég rágódnivalót ad a zsidó, illetve leszbikus identitás vagy identitásperspektíva önmagában is; másfelől ahhoz, hogy két eltérő természetű közösséghez való tartozás kölcsönhatása, konfliktusa, egymást erősítése vagy épp felforgatása egyáltalán téma lehessen (filmen és a valóságban), mindkettőt annyira intenzíven és tudatosan kell átélni, ahogyan azt a rendezők teszik.

Egy New York-i zsidó leszbikus pár filmet készített megismerkedésük történetéről és közös életük egy-egy kitüntetett epizódjáról. Ez került a IV. magyar meleg és leszbikus fesztivál zsidó "blokkjába". Hogy milyen is zsidó leszbikusnak (vagy leszbikus zsidónak) lenni, nálunk még rejtetten is alig létező kérdés. Nem azért, mintha nem léteznének "alanyai", hanem mert egyfelől épp elég rágódnivalót ad a zsidó, illetve leszbikus identitás vagy identitásperspektíva önmagában is; másfelől ahhoz, hogy két eltérő természetű közösséghez való tartozás kölcsönhatása, konfliktusa, egymást erősítése vagy épp felforgatása egyáltalán téma lehessen (filmen és a valóságban), mindkettőt annyira intenzíven és tudatosan kell átélni, ahogyan azt a rendezők teszik.

Leszbikusságuk "egyszerű" tényként, életük evidens részeként van jelen a filmben. A zsidósághoz való viszonyuk jelenti a nagyobb problémát: ateista, nem cionista, "nem kóser" zsidók. Ahogy egyikük kijelenti a filmben, ő egészében tréfli, evészetben, életmódban, mindenben, és úgy látszik, ezt csöppet sem bánja. A leszbikusság persze maga tréfliség, narancs a szédertálon. (Az "egyszeri" leszbikus megkérdezte a rabbit, ugyan miért ne mehetne ő is fel az imaemelvényre. Az olyan lenne, válaszolta a rabbi, mint a narancs a szédertálon. És azóta a zsidó leszbikusok-feministák szédertálján ott a narancs.) A hagyományoktól való elszakadás nem azt jelenti, hogy ne foglalkoznának szenvedélyesen a zsidósággal, de ez nem annyira a személyes vallásosság, mint inkább politikai involváció. Mégis saját gyökereik izgatják, mozgatják őket, a személyes érintettség és a politikai állásfoglalás elválaszthatatlanul összefonódik.

A film végén vagy száz New York-i zsidó leszbikus bulizik együtt. Egészen különböző nők beszélnek élményeikről, hogy is vannak ezzel, mit is jelent ez. Mikor lesz itt ilyesmi, sóhajt a néző, vagy talán nem is kell ez, fűzi tovább, mi egyenesen belépünk majd abba a szakaszba, amikor már tudomást sem kell vennünk erről, nem kapaszkodunk identitások, identitáspolitikák fogódzóiba. De azért milyen szép ez mégiscsak, átélhető, és nem is csak a célzott közönség által, amint ez a túlnyomórészt feltehetőleg nem zsidó leszbikus nézők reakcióiból kiderült.

A filmkészítők operatőrként is jeleskednek. A kamera jeruzsálemi, New York-i utcákon, házakon, ételeken, arcokon pásztáz. A vizuális és intellektuális hatás finom egységet alkot. A rendezők a magyar büszkeségnapi felvonuláson is kameráztak, reméljük, magunkban is gyönyörködhetünk egyhamar.

Nussbaum Nusi

Figyelmébe ajánljuk

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.

A fájdalomdíj

A Szentháromság téren álló, túlméretezett és túldíszített neogótikus palota, az egykori Pénzügyminisztérium Fellner Sándor tervei alapján épült 1901–1904 között, de nem aratott osztatlan sikert. Túlzónak, hivalkodónak tartották; az már tényleg csak részletkérdés volt, hogy a kortárs építészethez semmi köze nem volt.

Így bomlik

Nehéz lenne pontosan belőni, hogy a Fidesz mióta építi – a vetélytársainál is sokkal inkább – tudatosan, előre megfontolt szándékkal hazugságokra a választási kampányait (1998-ban már egészen bizonyosan ezt tették). Az viszont látható pontosan, hogy e hazugságok idővel egyre képtelenebbek lettek.

„Ők nem láthatatlanok”

A Pirkadatig című krimiért 2023-ban elnyerte a legjobb mellékszereplőnek járó Ezüst Medvét. Transz színésznőként aktívan kiáll a transz emberek jogaiért és láthatóságáért – minderről és persze Tom Tykwer új filmjéről, A fényről is kérdeztük őt, amelynek mellékszereplőjeként a Szemrevaló Filmfesztiválra érkezett Budapestre.

Mindenki eltűnt

Egy Svédországban élő nyugdíjas postás, műfordító kezdeményezésére gyűjteni kezdték a nagyváradiak a magyar zsidó közösségről és tagjainak sorsáról szóló könyveket. A polcon műveik révén egymás mellé kerülnek szülők és gyerekek, akiket a holokauszt idején elszakítottak egymástól.

„Ez az identitásom része”

Megfeszített erővel vett részt az emberkereskedelem elleni küzdelemben, védett házakat vezetett, kimenekítésekben működött közre. A saját egészsége érdekében hátrébb lépett, de továbbra is dolgozik.

Vaskézzel

Az okozott kár értéke a nyomozás során még a tízszerese volt a vádiratban szereplő 6 millió forintnak. Az előkészítő ülés lehetőséget teremtett volna arra, hogy a szennyest ne teregessék ki, aztán minden másként alakult.