Film: Ott vannak minden kilométerkőnél (Pattogatott kukorica)

  • -ga -
  • 1999. június 17.

Zene

Autentikusnak ígért sztori és nyelvezet, az első filmes stáb mindent a valósághűségre hegyez ki, és még a Fradi fődrukkere (is) szerepel. Mi is kéne még?

Autentikusnak ígért sztori és nyelvezet, az első filmes stáb mindent a valósághűségre hegyez ki, és még a Fradi fődrukkere (is) szerepel. Mi is kéne még?

Ebbe a dologba - már hogy földközeliség - most nem nagyon lehet belekötni, de tényleg, mert a szövegek, a helyszínek és a szereplők mind hitelesek, az olyasmi pedig, mint a szülés élőben való bemutatása, éppen lehetne izzadságszag nélküli realizmus, noha legalább négyszer-ötször megvolt már egy középhaladó mozizónak is. Az áldokumentarista megoldással, a billegő kamerás amatőrfeelinggel a valószínűleg kétségbeejtően alacsony költségvetést is előnyükre fordították a szerzők, mégis.

A történet lehet, hogy abszurd, de végső formájában játékfilmnek azért kicsit kevés. Ezt helyenként a bonyolított elbeszéléssel tudják ugyan feledtetni, de nem sokáig. Maga az eseménysorozat drámai - a lakásra és gyerekre tisztességesen összegyűjtött pénzt tisztességtelenül ellopják, ezért önbíráskodás jön, végül elnyeri büntetését minden rossz, jók meg úgy sincsenek -, de itt és így teljesen súlytalanná válik. Mert nem könnyű úgy átérezni a kényszervállalkozók, kurvák, verő- és hétköznapi emberek életének szegénységét, nyomorát, hogy egy-egy torokszorítónak szánt és/vagy keserű jelenetet szinte mindig képi és szövegbeli poénok oldanak. Még akkor sem, ha ezek sokszor valóban ülnek; az alkotók ügyesen játszanak rá az amatörizmusra, és maguk az elképesztő, susogós melegítőkbe, fehér frottírzoknikba vagy éppen szoláriumozott bőrbe és atlétatrikóba bújt, több szempontból végtelenül szerencsétlen utcahősök is szórakoztatók.

Díszszemléjük maradéktalanul átjön, bejön, megragad. Persze a nézői fogékonyságnak a való világban szerzett tapasztalatokon túl jócskán besegít ebbe önnön másvilági, mondjuk médiafogyasztói volta. Hosszú az út Parti Nagy Lajostól Fábry Sándoron át mondjuk a Hócipőig, de egészen biztosan zizegős joggingokkal van kikövezve.

-ga -

Pattogatott kukorica; színes, videóra forgatott magyar film, 1998, 70 perc; rendezte: Gábor Péter; fényképezte: Nemes Tibor; szereplők: Tóth J. Tamás, Karsai Ferenc, Gonda Zsolt, Ozsda Erika, Zöldhegyi Sarolta; a Budapest Film mozija

Figyelmébe ajánljuk

Tendencia

Minden tanítások legveszélyesebbike az, hogy nekünk van igazunk és senki másnak. A második legveszélyesebb tanítás az, hogy minden tanítás egyenértékű, ezért el kell tűrni azok jelenlétét.

Bekerített testek

A nyolcvanas éveiben járó, olasz származású, New Yorkban élő feminista aktivista és társadalomtudós műveiből eddig csak néhány részlet jelent meg magyarul, azok is csupán internetes felületeken. Most azonban hét fejezetben, könnyebben befogadható, ismeretterjesztő formában végre megismerhetjük 2004-es fő műve, a Caliban and the Witch legfontosabb felvetéseit.

„Nem volt semmi másuk”

Temették már el élve, töltött napokat egy jégtömbbe zárva, és megdöntötte például a lélegzet-visszatartás világrekordját is. Az extrém illuzionista-túlélési-állóképességi mutatványairól ismert amerikai David Blaine legújabb műsorában körbejárja a világot, hogy felfedezze a különböző kultúrákban rejlő varázslatokat, és a valódi mesterektől tanulja el a trükköket. 

Játék és muzsika

Ugyanaz a nóta. A Budapesti Fesztiválzenekarnak telefonon üzenték meg, hogy 700 millió forinttal kevesebb állami támogatást kapnak az együttes által megigényelt összegnél.

A klónok háborúja

Március 24-én startolt a Tisza Párt Nemzet Hangja elnevezésű alternatív népszavazása, és azóta egyetlen nap sem telt el úgy, hogy ne érte volna atrocitás az aktivistákat.

Hatás és ellenhatás

  • Krekó Péter
  • Hunyadi Bulcsú

Az európai szélsőjobb úgy vágyott Donald Trumpra, mint a megváltóra. Megérkezik, majd együtt elintézik „Brüsszelt” meg minden liberális devianciát! Ám az új elnök egyes intézkedései, például az Európával szemben tervezett védővámok, éppen az ő szavazó­táborukat sújtanák. Egyáltalán: bízhat-e egy igazi európai a szuverenista Amerikában?

„Egy normális országban”

Borús, esős időben több száz fő, neonácik és civilek állnak a Somogy megyei Fonó község központjában. Nemzeti és Mi Hazánk-os zászlók lobognak a szélben. Tyirityán Zsolt, a Betyársereg vezetője és Toroczkai László, a szélsőjobboldali párt elnöke is beszédet mond. A résztvevők a lehangoló idő ellenére azért gyűltek össze szombat délután, mert pár hete szörnyű esemény történt a faluban. Március 14-én egy 31 éves ámokfutó fahusánggal rontott rá helyi lakosokra: egy középkorú és egy idős nő belehalt a támadásba, egy idős férfi súlyos sérüléseket szenvedett.