Film: Pepin, a gall (Pofa be!)

  • - ts -
  • 2004. január 22.

Zene

Nem átallom: betegre röhögtük magunkat, majdnem végig, ezerszer látott francia burleszk a nagyszívű, ám elmegyenge balfácánról egy erre szakosodott majsztró elővezetésében, korunk két bálványszínészével, mi is kéne még? Tényleg semmi, de azon talán érdemes lenne elmorfondírozni, mi is lehetett volna ebből, ha rendesen megcsinálják. Nyilván szinte ugyanez, de azért mégis. Tán kicsit más.
Nem átallom: betegre röhögtük magunkat, majdnem végig, ezerszer látott francia burleszk a nagyszívű, ám elmegyenge balfácánról egy erre szakosodott majsztró elővezetésében, korunk két bálványszínészével, mi is kéne még? Tényleg semmi, de azon talán érdemes lenne elmorfondírozni, mi is lehetett volna ebből, ha rendesen megcsinálják. Nyilván szinte ugyanez, de azért mégis. Tán kicsit más.

Gondolom, úgy lehetett, hogy valakinek támadt egy ötlete, mi lenne, ha Depardieu és Reno ökörködnének valami tisztes összeg (húszmillió euró) megszerzésének céljából, a szófosó bolond és a hallgatag nehézfiú, jaj, ez bizony csuda klassz, épp rá is ér a veterán rendező, aki anno Pierre Richard és Gerard Depardieu hasonigényű dolgait forgatta, nosza csapjunk bele. S az ideát vad geggelés követte, majd üstöllést forgatás. A nagy nekibuzdulásban egy kicsit elfelejtettek forgatókönyvet írni, sebaj, egy olyan tapasztalt szakelem, mint Francis Veber biztosan jó mozit csinál egy brainstorming jegyzőkönyvéből is. Nagyot nem tévedtek, de letagadhatatlan, hogy egy összecsapott, befejezetlen komédia lett a vége, amiben a fiúk persze megint zseniálisak, ahogy az már szokásuk nekik. A befejezetlenséget meg nyugodtan betudhatjuk a siker őszinte és bőszemű reményének, mit tesz isten, ebből tán még egy dögös kis folytatás is kikerekedhet, előfordul az manapság mindgyakran. Alig várjuk.

Az idei tél második olyan darabja ez, melyben a nagy Gerard-t komédiázni látjuk, nekem a Balhé jobban tetszett, leginkább az idengenbeli (Chicago) mérkőzés és Johnny Hallyday miatt. Ám az biztos, Depardieu remek nevettető. De miért? Talán elfogytak a francia történelem és kultúrhistória héroszai, mindet eljátszotta már Vidocq-tól Napóleonig? (Most, hogy lefogyott szépen, De Gaulle is jöhetne, az orra voltaképpen megvan hozzá.) Vagy, ami talán kicsit rosszabbul hangzik, Tati hazájának elfogytak a nemzetközileg is piacképes komikusai, sehol egy Fernandel? Funés, Bourvil, hol vagytok? Még egy incifinci Couluche se csörtet a csalitban, nemhogy 4, egy Charlotte sincs sehol. Lám, van élet utánuk is. Hívják Depardieu-t! Szóljatok a köpcösnek!

Persze a totális foci múlt századi sikere óta tudható, az univerzális tehetségeké a pálya, az a menő, aki ugyanolyan jól támad, mint védekezik, s ha kell, a hálóőr posztján is megállja a helyét. Jean Renót sem most látjuk először komédiában. És ugyan kinek hiányzik Funés mondjuk a gonosz Javert szerepében, hogy Johanna főinkvizítoráról már ne is beszéljünk.

Összegezve a tapasztaltakat, mindenkit csak arra biztathatunk, menjen röhögni. Nyolcvanöt perc az egész, kész főnyeremény.

- ts -

Forgalmazza a Best Hollywood

Figyelmébe ajánljuk

Fuss, és tévedj el Budapesten!

Budapestre jött a City Race Euro Tour, egy városi tájfutó rendezvénysorozat. Három napon át futhatunk Budapest különböző részein egy térképpel, amelyen a kukák is fel vannak tüntetve, de az utcanevek nem láthatóak. De mire is jó ez az egész?

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.