Karácsony Benő legnépszerűbb regénye tizennegyedik magyar kiadásánál tart, a szerző neve azonban továbbra is ismeretlenül cseng a nagyközönség előtt.
Ezen az ellentmondásos helyzeten próbál változtatni
az Aquincum Kiadó azzal, hogy a tragikus sorsú erdélyi író életműsorozatát két év alatt, nyolc kötetben ismét elérhetővé teszi. E sorozat első állomása a Napos oldal legutóbbi, 2003-as megjelenése.Akötet a legelkötelezettebb Karácsony Benő-rajongók érdeklődésére is számot tarthat, mivel több téren újdonságokkal szolgál az elmúlt évtizedekben hozzáférhető kiadásokhoz képest. Mind a tervezett életműsorozat felépítését és a regény korábbi megjelenéseinek sajátosságait tárgyaló kiváló Előszó, mind a művet elemző alapos és gondolatébresztő Utószó régi hiányt pótol (mindkettőért, valamint a regényben előforduló idegen szavak és kifejezések magyarázatául szolgáló jegyzetekért Jászberényi József sorozatszerkesztőt illeti köszönet). Az irodalomtudomány mind ez idáig meglehetősen mostohán bánt Karácsony Benővel, Tót H. Zsolt Széttaposott ösvény című, 1994-es monográfiáján kívül jóformán csak egy-egy folyóiratcikk foglalkozott írásaival. A Napos oldal mostani kiadása olyan szempontból is különleges, hogy ezúttal betűhíven követi a legelső kiadást (mely az Erdélyi Szépmíves Céh gondozásában látott napvilágot 1934-ben Kolozsvárott), a szöveget eredeti helyesírással, a XX. század eleji erdélyi köznyelv sajátosságait megőrizve, csorbítatlan terjedelemben olvashatjuk. A második világháború után piacra került kiadásokban ugyanis a szerkesztők kisebb-nagyobb stilisztikai és tartalmi változtatásokat hajtottak végre (az interneten, a Magyar Elektronikus Könyvtár oldalain ma is csak a csonka változat érhető el). A mű lényegét szerencsére nem érintő eltéréseknek természetesen elsősorban politikai paranoiára visszavezethető okai voltak.
Furcsa iróniája a sorsnak, hogy a könyv valószínűleg a két világháború között megjelent legapolitikusabb művek egyike. A főhős Felméri Kázmér meggyőződésből
apolitikus alkat,
az átélt és végigkísért nyomorúságok folyamatos igazolásként szolgálnak meggyőződéséhez, hogy a politika alattomos úri passzió, felelősségérzet nélküli arisztokraták és cinikus karrieristák játszadozása, melyben mindenkoron a szegény ember bőre a tét. Felméri egy helyütt így monologizál: "Európában most megint bajok kezdenek lenni, kisöcsém - szólottam magamhoz rosszallóan -, munkanélküliség, fegyverkezés és te itt lustálkodsz a vackodban és a pipádat szúrkálod. Mit szólnak majd hozzád azok a dühös folyóiratok, amelyek a nagy kortársi felelősséget trombitálják? - Azt mondják, hogy az emberben több lélek lakik. Nyilván én is ilyen tömegszállás voltam, mert az eszmecserébe beledugta az orrát egy másik Kázmér is. Szemérmetlen, kötődő fickó volt, lesercintette Európát összes bajaival, nekem meg ezt tanácsolta: Fiatalember, ülj csak nyugodtan a fenekeden. Ha Európának szüksége lesz rád, úgyis küld neked egy behívó cédulát. Az élet álom, s ennélfogva aludja ki magát az ember, ahogy csak tudja."
A cselekmény Felméri Kázmér életének közel tizenöt esztendejét kíséri végig. A Napos oldal ennek ellenére nem fejlődésregény, sokkal inkább egyfajta szellemi pikareszk. A huszonöt éves főhősnek már az első lapokon kiforrott nézetei vannak életről, társadalmi fejlődésről, szerelemről, a negyven felé közeledő Felméri ugyanolyan esendő, érzékeny, öntörvényű és csúfondározásra hajlamos, mint legénykori önmaga. Nem sikerült beilleszkednie, mert átlát a hétköznapi élet mindenféle kisszerű játszmáin, és következetesen magasról tesz rájuk. Nem tud alakoskodni, nem fogadja el a mások diktálta szabályokat, melyek mindig öncélúak, a szabályadót védik és támogatják, soha nem egyetemes érvényűek. A szabadság, a szellemi függetlenség Felméri személyiségének leglényegesebb vonása, büszkeségének és lelkierejének forrása, életében ez a legfontosabb sorsformáló tényező.
Karácsony nem hisz a közösség minden tagja számára üdvözítő életvezetési elvekben, arra a kérdésre viszont, hogy az egyén megtalálhatja-e a személyére szabott, neki rendelt nyugalmat, szándékoltan ellentmondásos válaszokat ad: a látszólag a boldogság lehetséges elérését deklaráló mondataiba minduntalan belecsempész valamilyen, az egész mondat jelentését elbizonytalanító szócskát: "A földön, gondoltam, valószínűleg mindenki számára van egy keskeny gyalogösvény, amely az örömök és a megnyugvás eldugott forrásához vezet."
Ugyanígy idézőjelbe teszi a társadalmi tökéletesedés lehetőségét és a létezés értelmét firtató mondandóját is: "Az életünk tervszerű véletlenek sorozata. (...) Az élettel valami titkos célja lehet a természetnek. (...) Örömre és egyszerűségre születtünk. De rigolyáknak, szőrös szenvedélyeknek és vad gondolatoknak lettünk gályarabjai. Szemfényvesztők játszanak velünk, és mi kullogunk, torlódunk átkozott furulyájuk után, amely ostobán ravasz dallamával a vízbe csalogat, hogy ott szépen megnyivadjunk." Karácsony szemében az élet mindig tragikomédia: váratlan drámai történések sora, melyeket szerencsés esetben eltökélt tudatformálással és apró örömök lehetőségét rejtő meghitt másodpercek megteremtésével sikerülhet elviselhetővé relativizálni. Regényében (ahogy a Felméri-kvartett kedvesen egyszerű daláról írja) az érzelmek
bűbájos butaságát
és a lét sok fontoskodó hiábavalóságát igyekszik visszaadni. Stílusának legfőbb jellemzője, hogy nemcsak mosolyfakasztóan könnyed tréfáihoz, de torokszorító, premisszaszerű szentenciáihoz is mindig szívet melengető képzettársításokat talál. Ettől lesz minden egyes sora utánozhatatlanul, egyszerűen és felejthetetlenül szép.
"Az író éteri lény, nagyon sok elpárolog belőle, mire fűzve, vagy vászonkötésben könyvpiacra kerül. Az írói vágyak illó olajak. Boldog az az író, aki vágyainak egy szerény hányadát meg tudta valósítani. Elképzeléseim, mondanivalóim leghűbben talán a Napos oldal című regényemben láttak napvilágot" - vallotta egyszer Karácsony Benő. Ugyanezen elképzelésekből építkezik másik Felméri-regénye is, A megnyugvás ösvényein, mely csak posztumusz jelenhetett meg. Mondják, Auschwitzba hurcolása előtt ennek kézirata volt egyetlen tulajdona, melyet még sikerült biztonságba helyeznie. Az életműsorozat részeként hamarosan ez is csorbítatlan, betűhív kiadásban lesz olvasható.
Glózik Gábor
Aquincum Kiadó, 2003, 364 oldal, 2700 Ft
