Film: Tschikós-gulasch indiai módra (Kámaszutra)

  • - legát -
  • 1997. július 17.

Zene

Ezen a héten Hencidától Boncidáig indiai filmet játszanak a premiermozik, ami példa nélküli tett. Persze túlzás lenne azt állítani, hogy a mozisok tizenkilencre húztak lapot, vagy valamiféle küldetéstudat dolgozott bennük, amikor Mira Nair filmjét utalták a vásznakra, hiszen már a film címe - Kámaszutra - garancia a telt házas előadásokra. Lehet, hogy a hazai szexuális kultúra a nullával egyenlő, de azért ez a szókapcsolat még a magyar közönség számára is sokkal izgalmasabb kalandot ígér, mint mondjuk a Ki mit dug? vagy a Cicis pipik vakáción.

Ezen a héten Hencidától Boncidáig indiai filmet játszanak a premiermozik, ami példa nélküli tett. Persze túlzás lenne azt állítani, hogy a mozisok tizenkilencre húztak lapot, vagy valamiféle küldetéstudat dolgozott bennük, amikor Mira Nair filmjét utalták a vásznakra, hiszen már a film címe - Kámaszutra - garancia a telt házas előadásokra. Lehet, hogy a hazai szexuális kultúra a nullával egyenlő, de azért ez a szókapcsolat még a magyar közönség számára is sokkal izgalmasabb kalandot ígér, mint mondjuk a Ki mit dug? vagy a Cicis pipik vakáción.

Az igazi Kámaszutra egy körülbelül kétezer éves szanszkrit szöveg, amely ifjú házasoknak íródott abból a célból, hogy tanácsokkal lássa el őket arra nézve milyen módon tehetik egymást boldoggá - és a hangsúly az egymás-on van. Vatszjájána a szeretkezés hatvannégy különféle változatáról ír dolgozatában; az ősi szöveg alapmű Indiában, sőt még annál is több, mondhatjuk, szent könyv.

Megfilmesíteni éppúgy lehetetlen,

mint a Bibliát vagy a honfoglalást, viszont mindig is akadtak bátrak, akik mertek, kérdezzék csak meg Koltay Gábort!

A Kámaszutra esetében azért más a helyzet. Mira Nair rendezőnő tisztában volt vele, az ősi könyvet legfeljebb úgy filmesítheti meg, hogy szerződtet egy koreográfust, két, akrobatikus tehetséggel is bíró pornósztárt, meg beszerez néhány Ravi Shankar-CD-t, aztán hadd szóljon. Erre azonban legfeljebb Kovi lett volna vevő, úgyhogy Nair csavart egyet a dolgon, csinált egy XVI. században játszódó kosztümös mozit, majd amikor kész lett, ráaggatta az ősi címet, valószínűleg marketingokokból.

Indiában így is botrányt aratott vele, méghozzá hatalmasat. Arrafelé még a csókjeleneteket is csak módjával engedélyezik, ebben a filmben viszont jóval

keményebb dolgok is

láthatók, mint egy-egy diszkrét smárolás. A cenzorok ollócsattogtatására (tulajdonképpen hosszában kellett volna megvágni a filmet, hogy bemutathassák, de volt néhány Krisztus utolsó megkísértéséhez hasonlatos tüntetés is a nép körében, oda-vissza alapon) aztán a rendezőnő is bekeményített, a vágatlan változattal külföldre szaladt. Egészen biztos, hogy az otthoni botrány is hozzájárult a film világsikerré válásához.

Mira Nair olyanokat nyilatkozott, hogy a "szimbólumok átszövik az egész filmet", meg hogy "a XVI. századot akartam megteremteni ősi-modern módon", szóval keményen

nyomatta a művészfilmes sódert,

ködösített rendesen, amit a torontói és a San Sebastian-i filmfesztiválok zsűrije be is vett. Persze a díjeső valószínűleg az indiai perpatvarnak meg az állítólagos üzenetnek szólt, és nem az eredetiségnek vagy az egyéni megoldásoknak. A mozi-Kámaszutra ugyanis semmivel sem több, mint egy profin elkészített, közhelyekből összerakott egzotikus-erotikus idegenforgalmi látványkavalkád. Olyasmi, mint az Emmanuelle, bár itt azért combosabb a sztori, nem csak szex van, hanem drog meg gyilok is. Tschikós-gulasch indiai módra, amit aztán úgy adnak el, hogy "erotikus, de nem pornográf", ezt mindenki megkajálja Belfasttól Krakkóig, nem kell rózsaszín pulthoz settenkedni a videótékában, tökéletes képmutatás a vásznon is meg a nézőtéren is.

Hogy átjöjjön az eredeti Kámaszutra üzenete, azt legfeljebb Mira Nair szerette volna; de ha a film megtekintését követően mondjuk egy budapesti "sex-machine" elkezd azon gondolkodni, hogy öt percnél tovább is tarthat egy aktus, sőt esetleg még az asszony is élvezné, különben meg jobb lenne levenni a nejlonzoknit az ágyban, az bizony csuda dolog lenne.

- legát -

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.