Koncert: Továbbadni egy legendát (Isaac Hayes a Wieseni Jazzfesztiválon)

  • Bognár Tamás
  • 1997. július 17.

Zene

Egy negyvenes háziasszony előszedi gondosan bekészített jointját. Egy keveset headbangel, aztán felugrik, és a korlátot kezdi rázni, majd a harmadik cigi után a táncoló tömegbe veti magát. Jazzfesztiválokhoz kevésbé illő jelenet ez, de végtére is itt van Isaac Hayes, a soul-funk élő legendája. És van még pár hasonló kaliberű hölgy a fekete csődör tíz méter sugarú félkörében. Ha némi tudatmódosító szerrel is, de legalább másfél órára közelebb kerülhetnek ahhoz a két évtizedes álomhoz, hogy ez a hímkirály lemászik a padláson őrzött képekről, és érdes hangján megbúgatja őket.

Egy negyvenes háziasszony előszedi gondosan bekészített jointját. Egy keveset headbangel, aztán felugrik, és a korlátot kezdi rázni, majd a harmadik cigi után a táncoló tömegbe veti magát. Jazzfesztiválokhoz kevésbé illő jelenet ez, de végtére is itt van Isaac Hayes, a soul-funk élő legendája. És van még pár hasonló kaliberű hölgy a fekete csődör tíz méter sugarú félkörében. Ha némi tudatmódosító szerrel is, de legalább másfél órára közelebb kerülhetnek ahhoz a két évtizedes álomhoz, hogy ez a hímkirály lemászik a padláson őrzött képekről, és érdes hangján megbúgatja őket.

Az álcázás tökéletes. Az 1942-es születésű Hayes minimum tizenöt évvel tűnik fiatalabbnak, érzéki kisugárzása pedig kortalan. Pedig lenne mitől gyűröttnek látszania. Négy évtizedes karrier az övé huszonkét lemezzel: előbb toplistás sikerek, Oscar-díj a Shaft fimzenéjéért, aztán a hanyatlás a 80-as évek diszkójával, nívótlan filmszerepekkel, majd többéves félreállás után ´95-ben a visszatérés két zseniális albummal.

Hayes fénykora nagyjából egybeesik a Stax kiadó történetével. Innen indult Otis Redding, Rufus Thomas, Booker T és az MG´s, Wilson Pickett. Hayes a korai hatvanas években még névtelen billentyűs, majd megszületnek az első - egyelőre a Sam and Dave duónak írt - slágerek. A két és fél perces soulsikerek után jönnek a saját művek, de mondandóját már nem sűríti a kislemezek keretébe, hanem tíz-húsz perces darabokkal pszichedelikus utazásokra invitálja a hallgatót. Az ének visszafogott és tompított, a pop lágysága és a gospel hajlításai nélkül, a zene hipnotikus hangulatú, orgonára és fúvósokra alapozva. Újszerűen alkalmazza a nagyzenekari kíséretet mind a balladákban, mind a gyorsabb tempójú funkykban.

A koncert felét a pszichedelikus soul jelenti, kissé ugyan eltolva a Stevie Wonder- vagy Barry White-féle tolmácsolás irányába. A rajongói azt mesélik, ilyen zenét hallgatva nemzették őket a szüleik. Hayes szerint a mostani "I wanna sex you up" és "Do me" generációnak gőze sincs a csábítás művészetéről, nincs előjáték, hiányzik a képzelet.

A program másik, szerencsére hosszabb részét a férfifülnek feltétlenül izgalmasabb funky képezi. Tizenkét ember a színpadon: a négy billentyűs között Hayes, továbbá három gitáros, két dobos és három vokalista. Úgy szólnak néha, mint az égrengés; nemcsak a sátoron kívül, de belül is dörög és villámlik. A csajok lenyűgöző természetességgel nyomják a koreográfiát és a hihetetlen kórusokat. Kapunk egy kis pszichedélia-ízelítőt is: amikor a gitáros önállósul, jön a kattanás.

A funkolás iskolapéldája és az est fénypontja a Shaft. A karmester kiáll a zenekar elé, és Steven Seagalt megszégyenítő karaterúgásokkal levezényli az akciót.

A zenekar többsége fekete és benne jár a korban. A kivétel a két fehér, kölyökképű, Beastie Boys-féle billentyűs srác. Hogy kerülnek ide? Ez az ember soha nem kereste a fehér kegyeket. Egy héttel Martin Luther King halála előtt még együtt masírozott a Polgárjogi Mozgalommal. Nigériában tiszteletbeli törzsfőnöki, Ghanában királyi címmel tüntették ki. ´93-tól a World Literacy Crusade aktivistája: több országban működik sikerrel ez a szervezet az írástudatlanság ellen, a hajléktalanok, drogosok, egykori gangtagok körében.

A Mystery Train című Jarmusch-filmben a távol-keleti hősök Memphis utcáit járják Elvis misztériuma után kutatva. Kevésbé köztudott, hogy a Stax kiadó épülete is a város egyik utcájában áll. Pár évvel ezelőtt lerombolták, de Jarmuschnak még sikerült a hosszú házfalból felvenni és a filmbe csempészni néhány villanásnyi kockát. Továbbadni egy legendát.

Bognár Tamás

Wiesen, július 5.

Figyelmébe ajánljuk

Újabb mérföldkő

  • Harci Andor

Mi lett volna, ha 1969-ben, az amougies-i fesztiválon Frank Zappa épp másfelé bolyong, s nem jelentkezik be fellépőnek a színpadon tartózkodó Pink Floyd tagjai mellé?

Vándormozi

  • - turcsányi -

John Maclean nem kapkodja el, az előző filmje, a Slow West (A nyugat útján) 2015-ben jött ki.

Mi, angyalok

Egyesével bukkannak elő a lelátó hátsó részét határoló cserjésből a zenekar tagjai (Tara Khozein – ének, Bartek Zsolt klarinét, szaxofon, Darázs Ádám – gitár, Kertész Endre – cselló) és a táncos pár (Juhász Kata és Déri András).

Új válaszok

A művészet nem verseny, de mégiscsak biennálék, pályázatok, díjak és elismerések rendezik a sorokat. Minden országnak van egy-egy rangos, referenciaként szolgáló díja.

Mintha a földön állva…

Összegyűjtött és új verseket tartalmazó kötete, a 2018-ban megjelent A Vak Remény a költő teljes életművét átfogó könyv volt, ám az új versek jelenlétét is kiemelő alcím a lírai opus folyamatosan „történő” állapotára mutat, arra, hogy még korántsem egy megállapodott vagy kevésbé dinamikus költői nyelvről van szó.

Vegetál, bezárt, költözik

Az elmúlt másfél évtizedben szétfeslett a magyar múzeumi rendszer szövete. Bizonyára vannak olyan intézmények, amelyek érintetlenek maradtak a 2010 óta zajló átalakulásoktól: vidéken egy-egy helytörténeti gyűjtemény, vagy Budapesten a Bélyegmúzeum – de a rendszer a politikai, s ezzel összefüggő gazdasági szándékokból, érdekekből kifolyólag jelentősen átrajzolódott.