Lemez

Fiona Apple: Fetch the Bolt Cutters

  • Németh Róbert
  • 2020. május 30.

Zene

Negyedszázad alatt 5 album, a mostanit megelőző 2011-ben jött ki, közben filmes betétdalok, pár feldolgozás és gúnyos, Trump-ellenes protest songok, vagyis nem lehet „hamari” mentalitással vádolni az 1977-es születésű amerikai dalszerző-zongorista énekesnőt. Cserébe azonban az övé az elmúlt két és fél évtized egyik legszínvonalasabb és legkülönlegesebb női szólista életműve, és persze akkor sem marad ki a legfontosabb teljesítmények közül, ha a „női” és a „szólista” szavakkal nem szűkítjük az értelmezési tartományt. Talán az sem túlzás, ha olyan alkotók mellé tesszük Fiona Apple zenéjét, mint Tom Waits vagy Kate Bush, így nem meglepő, hogy amikor híre ment, hogy új nagylemezt ad ki, nem csak a zenei sajtó jött izgalomba. Március közepén például a The New Yorker Magazine közölt róla hosszú és tartalmas riportot. A szokás szerint zongora és mindenféle billentyűs hangszerek, valamint izgalmas per­kusszív rétegek köré épülő albumot Apple zenekara dobosával, Amy Eileen Wooddal, valamint az egykori Soul Coughingból ismerős basszusgitárossal, az előző lemezen is zenélő Sebastian Steinberggel és a gitáros-dalszerző David Garzával együtt készítette el, négyen jegyzik a dalok produceri kreditjeit. A lemez bátor és kísérletező, Fiona Apple pedig azt mondja, hogy az album azért született, hogy „ne féljünk megszólalni”. Ez persze nem meglepő: az előadóra az őszinteség, az intimitás, a határok feszegetésének hiánya eddig sem volt jellemző. Brutálisan érzéki album ez, mely talán a közepén, a Ladies és a Heavy Balloon magasságában éri el a csúcsot, de nem nehéz oda felkapaszkodni, mivel végig fennsíkon halad.

Epic, 2020

Figyelmébe ajánljuk

Így néz ki most a Matolcsy-körhöz került, elhanyagolt, majd visszavett Marczibányi sportcentrum - FOTÓK

226 millió forintot követel a II. kerület attól a Matolcsy-körhöz került cégtől, ami egy vita következtében nem fejlesztette a kerület egykori ékességét, a Marczibányi téri sporttelepet. Itt régen pezsgő élet zajlott, mára leromlott, az önkormányzat most kezdi el a renoválást, miközben pert indított. Játszótér, kutyasétáltató, sétány, park és egy uszoda építése maradt el. 

A fejünkre nőttek

Két csodabogár elrabol egy cégvezért, mert meggyőződésük, hogy földönkívüli. Jórgosz Lánthimosz egy 2003-as koreai filmet remake-elt, az ő hősei azonban különc bolondok helyett tőrőlmetszett incelek, akiket azért megérteni is megpróbál.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.