Lemez

Little Dragon: New Me, Same Us

  • - minek -
  • 2020. május 30.

Zene

A varázsos hangú Yukimi Nagano és szintén Göteborgból származó zenésztársai régóta mesterei a míves, félig elektronikus, félig organikus popzenének. Noha katarzist sosem lehetett várni a négy svédtől, de a minőségre egyszer sem lehetett panasz. A mások felvételein is kedvtelve közreműködő kvartett hatodik albumán (az elsőn, amelyik a Ninja Tune kiadónál jelent meg) szerencsére azt állítják előtérbe, amiben a legjobbak. Majd egytucatnyi szerzeményt kapunk, rendre a legjobb zenei nyersanyagból gyúrva, és a bőkezűen adagolt harmóniák, no meg a lüktető basszus könnyedén hozzásegítik a befogadót, hogy szobája szűk teréből kiröppenjen egy távoli univerzumba, ahol vérpezsdítő dallamokra és egzotikus ütemekre táncolhatja ki magából a napi stresszt. Ez a fajta nemes eszképizmus akkor működik igazán, ha a jó ízléssel és sok kreativitással összerakott dalok kellően laktató menüt kínálnak, és a soul-, r&b, diszkó-, afro-, jazz-, dub- és house-elemekből változatos arányban kikevert szerzemények rendre más érzékeny pontunkra tapintanak. Hol a zsigeri táncolhatnékot indítják be, hol szelíd melankóliával kecsegtetnek, de unatkozni nem hagynak egy pillanatra sem. Nagano különleges tónusú, titkokat rejtő hangjáról már eddig is ódákat zengtek – a technológiának hála, a más-más regiszteren megszólaló éneksávokat egymásra rétegezve, egymással is feleselve hallhatjuk. A Hold On, a Rush vagy az Are You Feeling Sad? a legjobb példák arra, hogyan kell megszólalnia ennek az egyszerre nosztalgikus és modern tánczenének.

Ninja Tune/Neon Music, 2020

Neked ajánljuk