mi a kotta?

Fölöttébb kevés hanggal

  • mi a kotta
  • 2018. június 10.

Zene

„A vezénylés pillanataiban keresztény vagyok, igen. Kulturálisan, igen. Teológiailag és a doktrínák szerint – nem.” A nagy karmester, zenekar-alapító és bio­farmer, Sir John Eliot Gardiner fogalmazta meg ekképp a benső hithez és a tételes vallásossághoz fűződő árnyalt viszonyát egy régebbi nyilatkozatában. Méghozzá éppenséggel Johann Sebastian Bach műveivel kapcsolatban, melyek közül most négy kantátát szólaltat majd meg a körünkbe közörömre visszatérő Gardiner két együttese: a Monteverdi Kórus és az Angol Barokk Szólisták csapata (Zeneakadémia, május 16., fél nyolc).

A barokk zeneszerző-óriás mint istenbizonyíték – ez a megközelítés éppúgy a Müpa kedd esti programja felé tereli tovább ajánlónkat, akárcsak a historikusan informált előadásmód művelőinek együttesalapítói szorgalma. A Nemzeti Hangversenyteremben ugyanis Vashegyi György Orfeo Zenekara és Purcell Kórusa Händel Messiás oratóriumát fogja előadni, a dublini ősbemutató és a korai londoni produkciók teljes anyagát ígérve (május 15., fél nyolc). Ezeket a korabeli előadásokat folytatólagosan egy árvaház javára rendezték meg, ahogy azt a zenetörténet-írás XVIII. századi úttörője, Charles Burney is feljegyezte: „E szent oratórium, ahogyan eleinte nevezték, mivelhogy szövege teljes egészében a Szentírásból származik, a közönségnél igen nagy tetszést aratott, ezért Händel a legtisztább jótékonyságtól indíttatva arra a dicséretes elhatározásra jutott, hogy a Messiást minden évben előadja az árvaház javára.
S ez így is történt az élete végéig…”

„Ő a mestere valamennyiünknek!” – ezt már Joseph Haydn jelentette ki Händellel kapcsolatban, amikor részt vett az 1790/1791-es londoni Händel-ünnepségeken. Ekkor már persze ő maga is általános ünneplés tárgya és címzettje volt, amit szépen bizonyít, sok egyéb mellett, az a tény is, hogy Az évszakok című oratóriumának egyik legelső, szűk körű megszólaltatásán maga a császárné, a Ferenc császárnak és a Habsburg-dinasztiának 12 gyermeket szülő Mária Terézia (nem az a Mária Terézia, máris mutatjuk családja körében!) énekelte a szoprán szólamot. A legmagasabb személy teljesítményét a szerényen önérzetes szerző így értékelte: „sok ízléssel és kifejezéssel, de fölöttébb kevés hanggal énekelt”. Nos, Az évszakok csütörtökön esedékes előadásán ennél sokkalta avatottabb produkció várható e szólamban, hiszen a Takács-Nagy Gábor által irányított koncert vonatkozó szólistája a remek Szemere Zita lesz (Nemzeti Hangversenyterem, május 17., fél nyolc). A MÁV Szimfonikus Zenekar és a Nemzeti Énekkar közös vállalkozásának másik két operaénekes közreműködője pedig az egyként hasonló garanciát jelentő Megyesi Zoltán és Kovács István lesz.

Ajánlónk ezúttal hosszúra nyúlik, így érthető, hogy most késő éjszaka végzünk: az Opera GermanLateNight elnevezésű bemutatójának hirdetésével (Kiscelli Múzeum, május 13., kilenc óra). A 18-as karikával ékes produkció Paul Hindemith négy művét ígéri, színművészetis növendékek rendezésében és/vagy koreográfiájával. A négyből két mű magyarországi bemutató gyanánt jut a közönség elé, így most először láthatjuk majd, s mindjárt koreográfiával együtt, Hindemith Wagner-gúnyoló nyitányparódiáját is: A bolygó hollandi nyitánya vonósnégyesre, ahogyan azt egy rossz, üdülőhelyi zenekar reggel 7 órakor a fürdő kútjánál lapról olvassa.

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Levél egy távoli galaxisból

Mészáros Lőrinc olyan, mint a milói Vénusz. De már nem sokáig. Ő sem valódi, s róla is hiányzik ez-az (nem, a ruha pont nem). De semmi vész, a hiány pótlása folyamatban van, valahogy úgy kell elképzelni, mint a diósgyőri vár felújítását, felépítik vasbetonból, amit lecsupáltak a századok. Mészáros Lőrincnek a története hiányos, az nem lett rendesen kitalálva.

A gólem

Kicsit sok oka van Karoł Nawrocki győzelmének a lengyel elnökválasztás június 1-jei, második fordulójában ahhoz, hogy meg lehessen igazán érteni, mi történt itt. Kezdjük mindjárt azzal a tulajdonképpen technikai jellegűvel, hogy az ellenfele, Rafał Trzaskowski eléggé elfuserált, se íze, se bűze kampányt vitt.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.

„A kínai tudás”

Az európai autóipart most épp Trump vámjai fenyegetik, de a romlása nem ma kezdődött. Hanem mikor? A kínaiak miatt kong a lélekharang? Vagy az Európai Unió zöld szemüveges bürokratái a tettesek? Netán a vásárlók a hibásak, különösen az európaiak, akik nem akarnak drága pénzért benzingőzt szívni az ablakuk alatt? A globális autópiac gyakorlati szakemberét kérdeztük.