rés a présen

Folyamatosan kirándulunk

Turjányi Miklós fesztiváligazgató

  • rés a présen
  • 2016. július 2.

Zene

rés a présen: Miért kell szeretnünk a Zemplént?

Turjányi Miklós: Magyarország legszebb tája. Tele különleges helyekkel, értékes emberekkel. Mindenki hallotta már a közhelyeket, hogy világhírű a tokaji bor, hogy Sárospatak a Bodrog-parti Athén, de ezek a valóságban sokkal mélyebb tartalommal bírnak. Számtalan szépséget, felfedeznivalót rejt az országnak ez a méltatlanul háttérbe szorult térsége. Ezért is épül fel úgy a fesztivál, hogy ne csak egy alkalomra, egy programra csábítsa a Zemplénbe az érdeklődőt. Folyamatosan kirándulunk, mindennap egy másik részletét mutatjuk meg a vidéknek, hol egy Árpád-kori kicsi templom, hol egy kastély barokk terme, máskor egy pince hűvös mélye várja a vendégeket, és ezek után minden este egy nagy koncert, a pataki vár egyedülálló akusztikájú udvarán vagy a Tokaj Fesztiválkatlan 2500 fős nézőterén. Érdemes tehát több napra érkezni.

rap: Vannak stabilan visszajáró vendégművészeitek, közönségetek?

TM: Mivel a zempléni a kicsik között nagy, a nagyok között pedig kicsi fesztivál, minden évben gondosan kell összeválogatnunk a fellépők névsorát. Pont azért is, mert egyre több a visszatérő vendégünk. Vannak stabil résztvevőink, mint a fesztivált egykor alapító Liszt Ferenc Kamarazenekar vagy a jelenlegi rezidens együtteseink, a Budafoki Dohnányi Zenekar és a Budapesti Akadémiai Kórustársaság. Emellett a kamara- és dzsesszkoncertek fellépői között is mindig akad visszatérő vendég. A közönség pedig már látatlanban elfogadja a programot, és év elején lefoglalja szállásokat.

rap: Mikor lesz az idei fesztivál, és mik a „szenzációi”?

TM: Az idei a 25. fesztivál, és szerencsére a támogatóink is méltányolják ezt, így a jubileumi rendezvénysorozatunkba több nagyprodukciót, nagyszabású filmzenekoncertet, operát, operettet, táncprodukciót tudtunk beilleszteni. Többségük a két emblematikus helyszínünkön, a sárospataki Rákóczi-vár udvarán, illetve a Tokaj Fesztiválkatlanban lesz. Az augusztusi programokat megelőlegezve, június 25-én lesz a John Williams Filmharmonikusok szuperkoncert, majd július 16-án a Győri Balett koreográfiáival Ravel Bolerója és Orff Carmina Buranája megy a tokaji katlanban. A fesztivál idén augusztus 12. és 21. között várja a vendégeit közel 40 helyszínen több mint 60 programmal. A nyitókoncertre, augusztus 12-ére Bartók Béla Kékszakállúját választottuk, mely a sárospataki várudvarban lesz. Az Operettszínház társulata 13-án Tokajban lép fel a Mágnás Miskával. Rossini Sevillai borbélyát épp 200 éve mutatták be Rómában. A 19-i tokaji előadás különlegessége nemcsak a kettős jubileum és a kiváló előadói gárda, hanem az is, hogy Bernáth József sztárséf a produk­cióhoz kapcsolódóan egy Gourmetpartyt rendez à la Rossini.

rap: Van álmod, ami még nem valósult meg itt?

TM: Egyszer talán eljön egy olyan kultúrafinanszírozási rendszer, amiben stabilan, időben tudhatjuk, hogy mekkora költségvetésből állíthatjuk össze optimális esetben ilyenkor már a következő évi rendezvénysorozatunkat. Akkor lehetőségünk adódna nem­zetközileg jegyzett, külföldi művészeket, társulatokat is meghívni, és bele tudnánk kerülni turisztikai katalógusokba. Ez a jelenlegi, teljesen bizonytalan és nagyon későn, sokszor csak a rendezvényt közvetlenül megelőző hetekben konkretizálódó költségvetéssel lehetetlen. Főképp a német nyelvterület irányába van óriási lemaradásunk. A másik álom túlmutat a fesztiválon. Tokaj-Hegyalja és Zemplén megérdemelne egy, a teljes nyári szezonon átívelő, magas színvonalú, a kulturális turizmust valóságosan megvalósító rendezvénysorozatot. Szívesen lennék egy ilyen elindítója, felépítője.

Figyelmébe ajánljuk

India Trip

Ha van zenekar, amely a Beatles munkásságából a pszichedelikus indiai vonulatot tette magáévá, az a Kula Shaker. A magyar fül számára hülye nevű angol együttes szívesen használ egzotikus keleti hangszereket, és a szövegeket néha szanszkrit nyelven szólaltatja meg Crispian Mills frontember.

A szivárgó szellem

  • Nemes Z. Márió

Petőcz András egy 1990-es jegyzetében írta Erdély Miklósról, hogy valójában nem halt meg, mert tanítványaiban él tovább, így az őt vállalók közösségének sikerei valójában az ő sikerei.

Más ez a szerelem

Horesnyi Balázs kopott ajtókból álló, labirintusszerű díszlete, a színpad előterében egy kis tóval, a színpad közepén egy hatalmas függőággyal, amelyben fekszik valaki, már a nézőtérre belépve megelőlegezi a csehovi hangulatot. A zöldes alaptónusú, akváriumszerűen megvilágított játéktér világvégi elveszettséget és tehetetlenséget sugall, jelezve, hogy belépünk az ismert csehovi koordináta-rendszerbe. Szabó K. István rendezése azonban tartogat néhány meglepetést.

A szabadság ára

Egy képzeletbeli, „ideális” családban a lehetőségekhez mért legjobb anyagi és érzelmi környezetben felnevelt gyerekek évtizedekkel később „visszaadják”, amit kapnak: gondoskodnak az idős szüleikről. Csakhogy a valódi családok működése nem minden esetben igazodik az elvárt képlethez.

A rendes amerikai

„Ugye hallotta a megkönnyebbült sóhajokat a teremben?” – kérdezte Wolfgang Ischinger, a Müncheni Biztonsági Konferencia elnöke az amerikai külügyminisztert, Marco Rubiót, aki békülékenyebb beszédet tartott a NATO-országok képviselőinek, mint egy évvel ezelőtt a harsány és pökhendi J.D. Vance.

Egy szép télvégi nap

Jó kedvünk volt, anyuka, és nemcsak nekünk, hanem mindenkinek. Az emberek vidámak voltak körülöttünk, mindenki biztonságban érezte magát, sétáltunk lefelé a Vár oldalán. A mozgóárusok kiabáltak, mindegyik dicsérte a portékáját, felvarrók, kitűzők, trikók, mindent lehetett venni, volt, aki forró teát kínált, nem tetszik elhinni, hogy milyen olcsó volt.

Orbán Viktor, mint a háború egyik kutyája

A miniszterelnök és a köre továbbá a háború vámszedője és haszonélvezője is, hiszen az orosz energiahordozók folyamatos vásárlásával nemcsak a háborús bűnös Putyin birodalmi törekvéseit dotálja, hanem a beszerzési és eladási ár közötti különbség lefölözésével és megfelelő helyekre juttatásával a saját hatalmát is erősíti.

Oroszlán a tetőn

A cseh központi bank (Česká národní banka) az idén ünnepli száz­éves jubileumát, jogelődje, a cseh­szlovák jegybank ugyanis 1926-ban alakult meg. Működését háborúk, megszállások, rendszerváltások, az ország szétválása és pénzügyi válságok kísérték. A jegybank épületének tetején levő oroszlán és férfialak a független államiság, a stabilitás, a nemzeti identitás és a pénzügyi önállóság szimbólumai. Az oroszlánt a mindenkori politikai hatalom több alkalommal „ketrecbe” zárta, a korona a kormány kiszolgálójává vált.

Fürkésző szemek

„Végrehajtási célból” több ezer banki ügyfél értékpapírszámlájáról kért adatokat Csige Gábor gyulai jegyző tavaly nyáron, olyanokéról is, akiknek semmiféle tartozásuk sincs. Lapunk kérdései nyomán a rendőrség hivatali visszaélés bűntettének gyanúja miatt nyomozást indított.

Levegő a cintányérok között

Akkor vitte el a kincstár a szolidaritási hozzájárulás első részletét az önkormányzatoktól, amikor alig van bevételük. Ez abszurd helyzeteket idézett elő, Szentes például folyószámlahitelből tudta befizetni ezt a pénzt. Gulyás Gergely miniszter szerint ilyen a közteherviselés, nem kell sápítozni.

Ha minden jól megy

Ismeretlen vizekre hajózik ki Magyar Péter pártja, ha áprilisban kormánytöbbséget szerez: a rendszerváltás óta egyetlen új kormányerőnek sem kellett a demokratikus rend és a gazdaság olyan mérvű lepusztításával szembenéznie, mint amilyet az Orbán-rezsim hagy az utódjára. Sem itthon, sem máshol Kelet-Európában. Mit gondol erről a Tisza programja, és hogyan fognának neki?