mi a kotta?

Tudod, hogy tudom

  • mi a kotta
  • 2016. július 2.

Zene

„Tudod, hogy tudom, uram, hogy tudod, / mily gyönyör nekem hozzád közelednem, / s tudod, hogy tudom, hogy tudod: a lelkem / a régi, tőlem hát ne vonakodj. // Ha a remény, mit jóságod adott, / s a nagy kívánkozás se csal szívemben, / kettőnk között a fal dőljön le menten, / mert duplán fájnak a titkolt bajok. // Hogy benned, uram csak azt szeretem, / mit te magadban: – ne is haragudj, ha / szellem szellemért gyúl szerelmi lángra. // Szép arcodon mi oly kedves nekem, / emberi ész fölfogni úgyse tudja; / meg kell előbb halnia, hogy belássa.” Szonettjében így epedezett a költőnek is kiváló Michelangelo Buonarroti, s nem meglepő, hogy e sorokra a fiatal Benjamin Britten is rezonált, s 1940-ben dalciklust komponált Michelangelo hét szonettjéből élettársa, a tenor Peter Pears számára. Ez a dalsorozat is fölhangzik majd azon a várva várt koncerten, amelyet a Müpába végre elérkező Jonas Kaufmann (képünkön) ad kedden, kedvelt zongorakísérője és egykori nagyra becsült tanára, Helmut Deutsch társaságában (Nemzeti Hangversenyterem, június 7., fél nyolc). Ám korántsem csupán ezt fogja elénekelni nekünk napjaink legelső számú tenoristája, hiszen a program Mahler Vándorlegény-dalaival és még egy kiadós Richard Strauss-dalcsokorral is kecsegtet minket!

Az elkövetkező napokat egyebekben a Concerto Budapest együttese dominálja majd, két különleges hangversennyel is kikövetelve a figyelmünket. Az első koncert, a Várjon Dénessel közös Mozart-hatás című mini sorozat második alkalma a nevezett komponista 1784. tavaszi terméséből kínál reprezentatív válogatást, ami annál is imponálóbb lehet, mert márciusban és áprilisban egy egész sor remekmű került be Mozart frissen megnyitott Minden műveim jegyzéke című füzetébe. „Én magam a legjobbnak tartom mind közül, amit életemben írtam” – apjának küldött beszámolójában például így méltatta azt a zongorára és fúvósokra komponált Esz-dúr zongoraötöst, amellyel most Várjonék programja indul, hogy aztán egyebek mellett két zongoraverseny is megszólaljon Keller András zenekarának kíséretében (Zeneakadémia, június 3., fél nyolc). A másik hangversenyt ugyancsak Keller András vezényli majd, s ott csupa huszadik századi klasszikus vár reánk, valamint Csalog Gábor még kortársibb Nagy Cirkusza (BMC, június 6., fél nyolc). „Akármit csinálok, többé semmit sem ér” – szembesült a múlt századforduló mély, de oly termékeny zenei válságával az amerikai Charles Ives, aki azután 1906-os Megválaszolatlan kérdésével éppúgy új utat vágott önmaga és utókora számára, akárcsak a koncert többi zeneszerzője, Igor Stravinsky vagy éppen Luciano Berio, akinek Folksongs című remekét ezúttal Harcsa Veronika hangjával vehetjük észbe.

S végezetül még egy Mozart-zongoraverseny, a Lützow melléknevű C-dúr koncert 1776 tavaszáról, amely Kocsis Zoltán vezényletével és szólójával hangzik majd fel a Nemzeti Filharmonikusok csütörtöki bérleti estjén (Zeneakadémia, június 9., fél nyolc). Ugyanitt utolsó szám gyanánt Bartók Cantata profanája is esedékes. Potomság!

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.