mi a kotta?

Tudod, hogy tudom

  • mi a kotta
  • 2016. július 2.

Zene

„Tudod, hogy tudom, uram, hogy tudod, / mily gyönyör nekem hozzád közelednem, / s tudod, hogy tudom, hogy tudod: a lelkem / a régi, tőlem hát ne vonakodj. // Ha a remény, mit jóságod adott, / s a nagy kívánkozás se csal szívemben, / kettőnk között a fal dőljön le menten, / mert duplán fájnak a titkolt bajok. // Hogy benned, uram csak azt szeretem, / mit te magadban: – ne is haragudj, ha / szellem szellemért gyúl szerelmi lángra. // Szép arcodon mi oly kedves nekem, / emberi ész fölfogni úgyse tudja; / meg kell előbb halnia, hogy belássa.” Szonettjében így epedezett a költőnek is kiváló Michelangelo Buonarroti, s nem meglepő, hogy e sorokra a fiatal Benjamin Britten is rezonált, s 1940-ben dalciklust komponált Michelangelo hét szonettjéből élettársa, a tenor Peter Pears számára. Ez a dalsorozat is fölhangzik majd azon a várva várt koncerten, amelyet a Müpába végre elérkező Jonas Kaufmann (képünkön) ad kedden, kedvelt zongorakísérője és egykori nagyra becsült tanára, Helmut Deutsch társaságában (Nemzeti Hangversenyterem, június 7., fél nyolc). Ám korántsem csupán ezt fogja elénekelni nekünk napjaink legelső számú tenoristája, hiszen a program Mahler Vándorlegény-dalaival és még egy kiadós Richard Strauss-dalcsokorral is kecsegtet minket!

Az elkövetkező napokat egyebekben a Concerto Budapest együttese dominálja majd, két különleges hangversennyel is kikövetelve a figyelmünket. Az első koncert, a Várjon Dénessel közös Mozart-hatás című mini sorozat második alkalma a nevezett komponista 1784. tavaszi terméséből kínál reprezentatív válogatást, ami annál is imponálóbb lehet, mert márciusban és áprilisban egy egész sor remekmű került be Mozart frissen megnyitott Minden műveim jegyzéke című füzetébe. „Én magam a legjobbnak tartom mind közül, amit életemben írtam” – apjának küldött beszámolójában például így méltatta azt a zongorára és fúvósokra komponált Esz-dúr zongoraötöst, amellyel most Várjonék programja indul, hogy aztán egyebek mellett két zongoraverseny is megszólaljon Keller András zenekarának kíséretében (Zeneakadémia, június 3., fél nyolc). A másik hangversenyt ugyancsak Keller András vezényli majd, s ott csupa huszadik századi klasszikus vár reánk, valamint Csalog Gábor még kortársibb Nagy Cirkusza (BMC, június 6., fél nyolc). „Akármit csinálok, többé semmit sem ér” – szembesült a múlt századforduló mély, de oly termékeny zenei válságával az amerikai Charles Ives, aki azután 1906-os Megválaszolatlan kérdésével éppúgy új utat vágott önmaga és utókora számára, akárcsak a koncert többi zeneszerzője, Igor Stravinsky vagy éppen Luciano Berio, akinek Folksongs című remekét ezúttal Harcsa Veronika hangjával vehetjük észbe.

S végezetül még egy Mozart-zongoraverseny, a Lützow melléknevű C-dúr koncert 1776 tavaszáról, amely Kocsis Zoltán vezényletével és szólójával hangzik majd fel a Nemzeti Filharmonikusok csütörtöki bérleti estjén (Zeneakadémia, június 9., fél nyolc). Ugyanitt utolsó szám gyanánt Bartók Cantata profanája is esedékes. Potomság!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.