Fotó: Részben az egész (F. Tóth Gábor: Budapest részletek)

  • - tódor -
  • 1997. július 10.

Zene

Cortásar-Antonioni óta gyanítom, hogy a fényképezés lényege, legmágikusabb fázisa a nagyítás. Úgy véljük, hogy kandi kameránkkal hús-vér embereket, széltől borzolt fákat fogunk be valami parkban, aztán az előhívás után kiderül, hogy hulla van a bokor alatt; tundrabugyis nagymama a füzesabonyi franciaágyon. Persze csak akkor, ha mi is úgy akarjuk, s optikai eszközökkel megsokszorozzuk, a végletekig fokozzuk a látványt, hogy a szemen túli világra lássunk. Ha merünk. Mert ez valahogy természetellenes, szövetmintából visszakövetkeztetett halálos kórisme.

Cortásar-Antonioni óta gyanítom, hogy a fényképezés lényege, legmágikusabb fázisa a nagyítás. Úgy véljük, hogy kandi kameránkkal hús-vér embereket, széltől borzolt fákat fogunk be valami parkban, aztán az előhívás után kiderül, hogy hulla van a bokor alatt; tundrabugyis nagymama a füzesabonyi franciaágyon. Persze csak akkor, ha mi is úgy akarjuk, s optikai eszközökkel megsokszorozzuk, a végletekig fokozzuk a látványt, hogy a szemen túli világra lássunk. Ha merünk. Mert ez valahogy természetellenes, szövetmintából visszakövetkeztetett halálos kórisme.

F. Tóth Gábor nagyításaiban nem hullák után kutat - nem tette ezt Szarajevóban sem: a tavalyi év magyar sajtófotóinak mustráján első díjat nyert felvételein megalázott, halott falak dőlnek ránk - pedig meglehet, hogy a budapesti részletek (épületek, műemlékek, szobrok és hidak) kiszögelléseiben, pereme mögött tífuszos galambtetemekre lelne a kíváncsi nagyító. Az sem kizárt, hogy temetetlen hajléktalanokra.

Tóth nézőpontja új dimenziót kínál rutinba belefeledkezett látásunknak, sugallva, hogy az egész hamis igézetében nincs rálátásunk a részletekre, az erdőtől nem vesszük észre a fát. Vagyis a képek azzal szembesítik a nézőt, hogy eddig rosszul - mert teljes totalitásában - érzékelte, amit ismerni vélt, tévedésében tartotta a megszokás, a látszat. Akkor már jobb a póknak, mert az pontról pontra, azaz pontosabban képes szemügyre venni, amit mi nem.

Persze nem a fotós, hanem mi jutottunk erre a következtetésre, amikor a Café Miró süppedős hajópadlóján tipródva, az asztalok között szlalomozva legszívesebben pókká váltunk volna a pincérnő hátunkba mártott szike-tekintete elől. Õ is atavisztikus módon (egészben) látott át rajtunk, megvető pillantásában benne volt a lemondás: ezekből bizony nem néz ki parfé, de még egy rohadt cappuccino sem. Mindazonáltal F. Tóth Gábor budapesti részletei a kávéházban megvásárolhatók fogyasztás előtt, után és anélkül is. Hogy részletekben lehet-e venni, azt nem mertük megkérdezni a felszolgálótól.

- tódor -

Megtekinthető július 18-ig mindennap a Café Miróban (Bp. I., Úri utca 30.).

Figyelmébe ajánljuk

Mesterségvizsga

Egyesek szerint az olyan magasröptű dolgokhoz, mint az alkotás – legyen az dalszerzés, írás, vagy jelen esetben: színészet –, kell valami velünk született, romantikus adottság, amelyet jobb híján tehetségnek nevezünk.

Elmondom hát mindenkinek

  • - ts -

Podhradská Lea filmje magánközlemény. Valamikor régen elveszett a testvére. Huszonhét évvel az eltűnése után Podhradská Lea fogta a kameráját és felkerekedett, hogy majd ő megkeresi.

Nem oda, Verona!

  • - turcsányi -

Valahol a 19. század közepén, közelebbről 1854-ben járunk – évtizedekre tehát az államalapítástól –, Washington területén.

Nagyon fáj

  • Molnár T. Eszter

Amióta először eltáncolta egy kőkori vadász, ahogy a társát agyontaposta a sebzett mamut, a fájdalom a táncművészet egyik legfontosabb toposza.

Mindenki a helyére

Mit gondol Orbán Viktor és a Fidesz a nőkről? Hogyan kezeli őket? És mit gondol ugyanerről a magyar társadalom, és mit a nők maguk? Tényleg a nők pártja a Fidesz? Ezeket a kérdéseket próbálja megválaszolni a kötet többféle aspektuson keresztül. Felemás sikerrel.

„Én valami kevésbé szelídet kerestem”

  • Mink András

„A be nem illeszkedés vonzó távlatát nyújtották nekem” – olvasható Kenedi János szellemi ébredésének történetéről számot adó, Elhülyülésem története című 1977-es írásában, amelyet Kovács András nevezetes körkérdésére (Marx a negyedik évtizedben) írt válaszul.

Megint dubajozás

Alacsony belépési küszöb, mesés hozamok, könnyű meg­gazdagodás, örök élet: ezek közül az első kettőt biztosan ígérik a mesés dubaji ingatlanbefektetési ajánlatok. Pedig az előrejelzések szerint akár egy éven belül kipukkadhat az ingatlanlufi.

A beismerés semmis

Az ügyész kizárását kezdeményezte a védelem, a különböző tit­kos­­szolgálati szervek más-más leiratot készítettek ugyan­arról a hangfelvételről – bonyolódik a helyzet abban a büntetőperben, amelynek tárgya a Nyugat-Európába irányuló illegális kutyaexport.