Fotó: Részben az egész (F. Tóth Gábor: Budapest részletek)

  • - tódor -
  • 1997. július 10.

Zene

Cortásar-Antonioni óta gyanítom, hogy a fényképezés lényege, legmágikusabb fázisa a nagyítás. Úgy véljük, hogy kandi kameránkkal hús-vér embereket, széltől borzolt fákat fogunk be valami parkban, aztán az előhívás után kiderül, hogy hulla van a bokor alatt; tundrabugyis nagymama a füzesabonyi franciaágyon. Persze csak akkor, ha mi is úgy akarjuk, s optikai eszközökkel megsokszorozzuk, a végletekig fokozzuk a látványt, hogy a szemen túli világra lássunk. Ha merünk. Mert ez valahogy természetellenes, szövetmintából visszakövetkeztetett halálos kórisme.

Cortásar-Antonioni óta gyanítom, hogy a fényképezés lényege, legmágikusabb fázisa a nagyítás. Úgy véljük, hogy kandi kameránkkal hús-vér embereket, széltől borzolt fákat fogunk be valami parkban, aztán az előhívás után kiderül, hogy hulla van a bokor alatt; tundrabugyis nagymama a füzesabonyi franciaágyon. Persze csak akkor, ha mi is úgy akarjuk, s optikai eszközökkel megsokszorozzuk, a végletekig fokozzuk a látványt, hogy a szemen túli világra lássunk. Ha merünk. Mert ez valahogy természetellenes, szövetmintából visszakövetkeztetett halálos kórisme.

F. Tóth Gábor nagyításaiban nem hullák után kutat - nem tette ezt Szarajevóban sem: a tavalyi év magyar sajtófotóinak mustráján első díjat nyert felvételein megalázott, halott falak dőlnek ránk - pedig meglehet, hogy a budapesti részletek (épületek, műemlékek, szobrok és hidak) kiszögelléseiben, pereme mögött tífuszos galambtetemekre lelne a kíváncsi nagyító. Az sem kizárt, hogy temetetlen hajléktalanokra.

Tóth nézőpontja új dimenziót kínál rutinba belefeledkezett látásunknak, sugallva, hogy az egész hamis igézetében nincs rálátásunk a részletekre, az erdőtől nem vesszük észre a fát. Vagyis a képek azzal szembesítik a nézőt, hogy eddig rosszul - mert teljes totalitásában - érzékelte, amit ismerni vélt, tévedésében tartotta a megszokás, a látszat. Akkor már jobb a póknak, mert az pontról pontra, azaz pontosabban képes szemügyre venni, amit mi nem.

Persze nem a fotós, hanem mi jutottunk erre a következtetésre, amikor a Café Miró süppedős hajópadlóján tipródva, az asztalok között szlalomozva legszívesebben pókká váltunk volna a pincérnő hátunkba mártott szike-tekintete elől. Õ is atavisztikus módon (egészben) látott át rajtunk, megvető pillantásában benne volt a lemondás: ezekből bizony nem néz ki parfé, de még egy rohadt cappuccino sem. Mindazonáltal F. Tóth Gábor budapesti részletei a kávéházban megvásárolhatók fogyasztás előtt, után és anélkül is. Hogy részletekben lehet-e venni, azt nem mertük megkérdezni a felszolgálótól.

- tódor -

Megtekinthető július 18-ig mindennap a Café Miróban (Bp. I., Úri utca 30.).

Figyelmébe ajánljuk

Fülsiketítő hallgatás

„Csalódott volt, amikor a parlamentben a képviselők szó nélkül mentek el ön mellett?” – kérdezte az RTL riportere múlt heti interjújában Karsai Dánieltől. A gyógyíthatatlan ALS-betegséggel küzdő alkotmányjogász azokban a napokban tért haza a kórházból, ahová tüdőgyulladással szállították, épp a születésnapján.

A szabadságharc ára

Semmi meglepő nincs abban, hogy az első háromhavi hiánnyal lényegében megvan az egész éves terv – a központi költségvetés éves hiánycéljának 86,6 százaléka, a teljes alrendszer 92,3 százaléka teljesült márciusban.

Puskák és virágok

Egyetlen nap elég volt ahhoz, hogy a fegyveres erők lázadása és a népi elégedetlenség elsöpörje Portugáliában az évtizedek óta fennálló jobboldali diktatúrát. Azért a demokráciába való átmenet sem volt könnyű.

New York árnyai

Közelednek az önkormányzati választások, és ismét egyre többet hallunk nagyszabású városfejlesztési tervekről. Bődületes deficit ide vagy oda, választási kampányban ez a nóta járja. A jelenlegi főpolgármester első számú kihívója már be is jelentette, mi mindent készül építeni nekünk Budapesten, és országszerte is egyre több szemkápráztató javaslat hangzik el.

Egymás között

Ahogyan a Lázár János szívéhez közel álló geszti Tisza-kastély felújításának határideje csúszik, úgy nőnek a költségek. A már 11 milliárd forintos összegnél járó projekt új, meghívásos közbeszerzései kér­dések sorát vetik fel.

Mit csinál a jobb kéz

Több tízmillió forintot utalt át Ambrózfalva önkormányzatától Csanádalbertire a két falu közös pénzügyese, ám az összeg eltűnt. A hiány a két falu mellett másik kettőt is nehéz helyzetbe hoz, mert közös hivatalt tartanak fönn. A bajban megszólalt a helyi lap is.

Árad a Tisza

Két hónapja lépett elő, mára felforgatta a politikai színteret. Bár sokan vádolják azzal, hogy nincs világos programja, több mindenben markánsan mást állít, mint az ellenzék. Ami biztos: Magyar Péter bennszülöttnek számít abban a kommunikációs térben, amelyben Orbán Viktor is csak jövevény.

„Ez az életem”

A kétszeres Oscar-díjas filmest az újabb művei mellett az olyan korábbi sikereiről is kérdeztük, mint a Veszedelmes viszonyok. Hogyan csapott össze Miloš Formannal, s miért nem lett Alan Rickmanből Valmont? Beszélgettünk Florian Zellerről és arról is, hogy melyik magyar regényből írt volna szívesen forgatókönyvet.

„Könnyű reakciósnak lenni”

  • Harci Andor

Új lemezzel jelentkezik a magyar elektronikus zene egyik legjelentősebb zászlóvivője, az Anima Sound Sys­tem. Az alapító-frontember-mindenessel beszélgettünk.