Lemez

Friss vintázs

Taylor Swift: 1989

  • Lang Ádám
  • 2014. december 20.

Zene

Taylor Swift az amerikai pop­zene eminens diáklánya volt: a 14 évesen Pennsylvaniából a countrykarrier reményében Nashville-be költöző énekesnő eddigi négy lemezével az eladási rekordok mellett kivívta a szakma elismerését is.

Elvis Costellótól Lady Gagán át Drake-ig egy sor nagy név dicsérte, nyert néhány Grammyt, és még a kritikusok is méltatták dalszerzői kvalitásait és dalszövegeinek szellemes narrációját. Már az évtized végén látszott azonban, hogy a

countryval mindent elért, amit csak lehetett, így a globális áttöréshez változtatnia kellett a képleten. Harmadik és negyedik lemezén már voltak is tisztán popos kísérletek, sőt legutóbb még egy dubstepes kiállás is becsúszott az
Y-generáció Jane Austenjeként emlegetett énekes­nő egyik dalába. Mindezek azonban inkább csak óvatos, bizonytalan gesztusok voltak.

Azóta viszont az énekesnő elhagyta Nashville-t New Yorkért, rátalált a 80-as évek végének popzenéjére, regisztrált a Tumblrre, a születési évéről elnevezett lemezének borítójára pedig egy – róla készült – polaroid fotó került. Így érkezett meg Taylor Swift a szélesvásznú közelmúltból a modern, ám a világot vintázs szűrőkön át szemlélő jelenbe. Az 1989 dalai mutatnak ugyan szintipopos hatásokat, a nyitódal vonósairól pedig akár a Papa Don’t Preach is eszünkbe juthat, de a cím inkább startkő vagy metafora, mint fókuszpont. A lemezen pedig inkább az lesz a fontos, ami nincs. Nem ad alapokat DJ Mustard, sem Arca, nem hoz Chance The Rapper vagy Rome Fortune egy-egy rapbetétet, nincsenek hangminták, sem instant klubslágerek, és nincs túlfűtött szexualitás. Semmi, ami a mai popzenére jellemző – ugyanakkor country sem.

Helyette Britney Spears svéd producerei, Max Martin és Shellback közreműködésével Taylor Swift olyan kifogástalan dalokból álló lemezt rakott össze, ami leg­inkább az elmúlt évtizedek popzenéjén nosztalgiázik. A Eurythmics hatása mellett ott van a kilencvenes évek popja, de a Shangri-Las is kikacsint egy helyen, míg a kortárak közül Robyn retrofuturista romantikája, Lorde kimért popja, a lassúknál pedig Lana Del Rey Amerika-nosztal­giája lesz a kapcsolódási pont. Mindez úgy szól frissen, ahogy az Instagram filterei is mások, mint a polaroid élménye. A sztorizós szövegek helyett Twitterkompatibilis, hangzatos sorokat kapunk, amelyek azért megmaradnak a szokásos párkapcsolati témáknál. Az 1989 időtlen dalaival Taylor Swift úgy találta ki magát újra, hogy közben váratlanul megcsinálta az év legaktuálisabb poplemezét – és élete eddigi legjobbját. Jöhet a világ!

 

Universal, 2014

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Hatvanpuszta két hintája

Hatvanpuszta két hintáját nem Hatvanpusztán, hanem Budajenőn lengeti a szél egy takaros portán, vagyis egy takaros porta előtt, ez még nem eldöntött száz százalékig.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.