Koncert

GusGus

  • Tardos Hanna
  • 2012. november 18.

Zene

Az Urdur Hákonardóttirral és a Hjaltalínból átcsábított Högni Egilssonnal kiegészült, új felállásban koncertező izlandi tech-house csapat legutóbbi lemezével (Arabian Horse, 2011) kétszer is körbeturnézta már Európát. A Balaton Soundon meg is kaptuk a legtökéletesebb GusGust: boldogságtól túlcsorduló, lüktető downtempo, house és techno három éteri énekhanggal. Urdur ugyan már akkor levonult a koncert felénél, az őszi fellépéseken pedig részt sem vett, vagyis minimálisra csökkent az esélye annak, hogy most felbukkanjon, így az igazán nagy meglepetést inkább Högni távolléte okozta. A csökkentett létszámú zenekarból tehát csak az alaptagok érkeztek meg: Daníel Ágúst Haraldsson, illetve a két dj, Biggi Veira és President Bongo.

Az előttük játszó, R.E.M.-feldolgozásába belemelegedő Yousefet három technikusnak kellett leintegetnie a színpadról, hogy végül felmászhassanak, és elindítsák az Add This Songot, melyet Daníel körülbelül végigköhögött. Ezt követően elhangzott a fősláger Over, a Selfoss, majd az Arabian Horse, amit már segített beénekelni a közönség (bár lehet, hogy a jóindulat beszél belőlem, és egész egyszerűen csak ezt az egy számot ismerték). A kései belépéseket, váltásokat és Daníel kellemetlen hangját betudhatjuk a turné okozta kimerültségnek, de a hangerő is sajnos csak a Deep Inside-ra érte el a megfelelő szintet. 40 perc után közölték, hogy az utolsó szám következik. A Moss alatt már visszasírtam Urdur disszonáns áriáit, és most megkövezném magam, amiért egy éve még hangosan üvöltöttem neki, hogy "Tűnjél innen, Celine Dion!". Az elnök és neje (Biggi minden fellépésen drag queenként jelenik meg a néha favágó, néha bozótharcos Bongo mellett) remekül próbálta kompenzálni a takarékon lángoló Daníelt, minden egyes számból kicsavarták a maximumot, viszont amint beindult volna a koncert, már mosolyogva rohantak is le a színpadról. Dj-setnek tökéletes volt.

Bónusz Fesztivál, Hungexpo, október 13.

Figyelmébe ajánljuk

Hieronymus Bosch világa

  • - turcsányi -

Michael Connelly nem egy író, inkább egy regénygyár, rosszabb esetben áruvédjegy – az efféle státus persze nem oly ritka zsiráf manapság.

„Rodrigo”

A világ legnagyobb és legrangosabb színházi fesztiválja az avignoni. Jelentős társulatok seregszemléje, illetve már maga a fesztiválmeghívás jelentőssé tesz társulatokat. Aki a hivatalos programban van, az számít valakinek.

Félúton

Egykori nagymenő, aki a csúcsról lepottyanva már csak árnyéka önmagának; féktelen csodagyerek, akinek csak kemény munkára és iránymutatásra van szüksége, hogy azzá a sztárrá váljon, akit a végzete elrendelt neki – a sportfilmek talán legnagyobb kliséi ezek, a Stick pedig épp erre a kettőre épül.

Dinók a budoárban

Ötévesen, egy tollseprűtánccal indult Karácsonyi László (1976) művészi karrierje, diplomáját 2003-ban pedig egy lovagi páncélzatban védte meg. (A páncél maga volt a diplomamunkája.)

Léda a Titanicon

  • Molnár T. Eszter

Ki ne szeretné a Balatont? Főleg, ha csak a szépre emlékszik? Arra, hogy a vonat vidáman, sőt pontosan fut be a hűs állomásra, a papucs nem töri a lábat, a naptej megvéd a leégéstől, és van hely az árnyékban a kempingszéknek és a gumimatracnak.

Angyalszárnycsikorgás

Nagy luxus olyan kis kultúrának, mint a magyar, nem megbecsülni a legjobbjait. Márpedig Halasi Zoltán a kortárs magyar költészet szűk élmezőnyébe tartozik, ám a szakma mintha nem tartaná számon érdemeinek megfelelően, a nagyközönség számára pedig minden bizonnyal ismeretlen.