"Pohja tündérszép leánya,
Földnek fénye, víz világa
Fenn ül, ím, az égnek ívén,
Menny karéján tündökölvén
Tisztán-tiszta rend ruhában,
Fényesen fehér gúnyában;
Aranygyolcsot sző, szövöget,
Ezüst végvásznat remeket."
Így bukkan elénk a Kalevala 8. rúnójában az Észak, vagyis Pohjola lánya, aki Vejnemöjnen legfentebb idézett bizalmas kérlelésére kérdéssel felel ("Minek kis szűz a kasodba?"), majd pedig változatos próbákkal veszi el a "komoly öreg" szerelmes kedvét. A szivárványon ücsörgő hajadon és széptevője ezen a héten a londoni székhelyű pompás Philharmonia Zenekar koncertjén fog jelentékeny szerephez jutni, hiszen a nagyszerű Esa-Pekka Salonen által dirigálandó programot Jean Sibelius 1906-os szimfonikus költeménye, a Pohjola lánya nyitja majd (Nemzeti Hangversenyterem, március 5., fél nyolc). Észak mitológiai szép leányát azután észak valóságos szép leánya követi a dobogón, minthogy második szám gyanánt a norvég Vilde Frang (képünkön) szólójával halljuk majd a finn komponista - egykoron a 13 esztendős Vecsey Ferike által diadalra vitt - d-moll hegedűversenyét, hogy a szünet után végül a bécsi klasszikáig ereszkedjen a műsor: persze csupáncsak földrajzi értelemben, hiszen Beethoven fenséges Hetedikjéről szólván másként aligha érthetnénk az alászállást.
A Kalevalában, mint emlékezhetünk, a világtojásé a főszerep a teremtéstörténetben, ám köztudomás szerint léteznek más elképzelések is e nagy jelentőségű kezdő mozzanat fölvázolására. Az egyik legelterjedtebb és széles körben mindmáig tisztelt koncepciót vasárnap este Joseph Haydn időskori nagy alkotása idézheti elénk: A teremtés oratórium, amely Vashegyi György együtteseinek előadásában érvel majd meggyőző fennhangon Isten jól végzett munkája mellett (Nemzeti Hangversenyterem, március 4., fél nyolc). Ha a finn népi eposztól a hősi tematika ugyancsak erősen kultivált irányába haladnánk, akkor a Concerto Budapest és Kocsis Zoltán keddi hangversenye kínálkozik, az est második részében Csajkovszkij Manfréd-szimfóniájával, középpontjában Byron drámai költeményének egyszerre emberfeletti és bűnök emlékétől gyötört hősalakjával (Nemzeti Hangversenyterem, március 6., fél nyolc). Ám nem kevésbé izgalmasnak ígérkezik a program első fele, hiszen Szergej Rahmanyinov 3. zongoraversenyét a voronyezsi születésű Kirill Gerstein játssza majd, aki a 2001-es Arthur Rubinstein Zongoristaverseny megnyerése óta győzelmek egész sorával büszkélkedhet.
Még szintén a fiatal s egyszersmind máris sokat bizonyított tehetségek közé számítható Gyöngyösi Levente is, akinek II. szimfóniájával rövid időn belül immár másodszor vendégszerepel Budapesten a művet szívügyének tekintő Miskolci Szimfonikus Zenekar (Nemzeti Hangversenyterem, március 3., fél nyolc). A Kovács László vezénylete alatt koncertező együttes Gyöngyösi szimfóniáját követően Oláh Kálmánt és az ő dzsesszes Passacagliáját szólítja a pódiumra, hogy végül az Újvilág szimfónia előadása szegje majd be a kortárs és az örökzöld számokat okosan elegyítő hangverseny programját.
