Lemez

Hajrá, csajok!

Pixies: Head Carrier

Zene

Valamiért nem nagyon találni hímdominanciájú együttesekben női szólógitárost, basszusgitárost viszont annál inkább.

Elsőre a legtöbbeknek nyilván Kim Gordon ugrik be a Sonic Youthból, de említhetnénk még a Smashing Pumpkinst is, ahol ezt a posztot direkt mindig nőknek tartotta fenn Billy Corgan. Elsőként D’Arcy Wretzkynek, aztán Melissa Auf Der Maurnak, majd Nicole Fiorentinónak, de egyszeri zenekarában, a Zwanban is női tag kezelte a mélygitárt: Paz Lenchantin. A Perfect Circle-ben is megforduló, argentin származású hölgy a közelmúltban a Pixies tagja lett, egy másik emblematikus basszusgitáros nőt, Kim Dealt váltva (bár, ha nagyon precízek akarunk lenni, megemlíthetjük még Kim Shattuckot is, mert első körben ő váltotta Dealt, de csak fél évig maradt meg a zenekarban).

Az anno Bostonból induló Pixies ugyan már 2004-ben összeállt egy bő évtizedes szünet után, de ebből végül csak 2014-re lett album (az Indie Cindy), és az is három EP-ből összerakva. Ekképp nyugodtan kijelenthető, hogy a Head Carrier című friss munka a valódi visszatérés, már csak azért is, mert ezen sokkal jobb dalok szerepelnek. Rövid lemezről van szó (a Surfer Rosa óta a legrövidebbről), de ez nem is baj, mert a tavalyelőtti kvázialbumhoz képest most egyáltalán nem kapunk üresjáratokat. A címadó igazi Neil Young-tribute, a Classic Masherrel a Pixies csatlakozik azon zenekarok sorához, amelyek fejet hajtanak a Be My Baby című Ronettes-klasszikus előtt, a Baal’s Backben pedig a főnök, Black Francis (másik művésznevén Frank Black, azaz Charles Michael Kittridge Thompson IV) hc-énekesi babérokra tör. Az Oonában folyamatosan hajtogatott „benne akarok lenni a zenekarodban” sor nagy valószínűséggel Lenchantinre utal, aki a Bel Espritben duettel énekel Francisszel, az ezt követő All I Think About Nowban pedig már csak az ő hangja hallható.

Bizonyos szempontból ez a lemez kulcsdala: egyrészt zeneileg megidézi a zenekar legismertebb dalát, a Where Is My Mindot (és valamelyest nyúlja az Interpol-féle Rest My Chemistry gitártémáját), másrészt ez a szám nem más, mint köszönetnyújtás Kim Dealnek. Megható gesztus egy meglepően jól sikerült lemezen, amely sok újdonságot nem kínál, azonban a létező legjobban idézi meg a Pixies fénykorát a jó riffektől a jól bevált halk-hangos-halk dalszerkezetekig. November 15-én Bécsben játszanak: nem árt fejben tartani.

PIAS, 2016

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le Forgács Péter figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.