„Emeleti szoba – a nyomor fantasztikus színeiben. Lerongyolt tapéták – sivár falak. Komikusan rozzant bútorok – a szögletekben holmik – indokolatlan tárgyak – mint egy elzüllött régiségkereskedésben. Röviden: a szoba három csavargó tanyája, akik a lopott holmikat ide hordják össze. A háttérben ajtó – melytől jobbra és balra ablak. Távoli világosságból, a lámpák felrezgő fényéből, a sajátságos és zűrzavaros kiáltásokból egy roppant város élete és zaja verődik a szobába.
Mimi és a három csavargó. Az első elnyúlva az ágyon fekszik, a második a szoba közepén Mimivel veszekedik. Nincs pénz. Kifordítja a zsebeit – üres. A harmadik nagy buzgalommal kutatja át az asztal és szekrény fiókjait – nem talál semmit. Ó is a lányra támad. Mimi a vállait vonogatja. Miért bántják? Mit akarnak tőle? Nem tehet róla. Nem tud segíteni.
Az első ekkor felül az ágyon. Nagy, komor képű, elszánt, durva legény. Feltápászkodik. Mimihez lép. Megragadja a lány karját – maga elé rántja, »Nincs pénz? – keress!« – Mimi ijedten szabadkozik: mit csináljak? A csavargó: állj az ablakhoz – mutogasd magad – csalj fel valakit – mi hárman azután majd elbánunk vele.”
Ne hagyjuk, hogy a Mimi név és a bohémnyomor félrevezessen minket, az idézet nem a Bohémélet Henri Murger-féle irodalmi alapjából való. A Nyugat 1917-es évfolyamában Lengyel Menyhért pantomime grotesque-je indul ekképp, persze csakis az alábbi élelmes nyitómondatot követően: „Megzenésítés, lefordítás és előadás joga fenntartva.” Tudjuk, a megzenésítő rögtön Bartók Béla lett, s A csodálatos mandarin küzdelmes évek után végre ki is vívta megérdemelt helyét a múlt század legnagyobb alkotásai között: a „botrányos” mű betiltóinak sorában például egy hajdani kölni főpolgármestert, bizonyos Konrad Adenauert (plakátunk mutatja) is ott lelhetjük. Pénteken most ezzel a művel, valamint A kékszakállú herceg várával indul a CAFe Budapest fesztivál programja: Kocsis Zoltán, a Nemzeti Filharmonikusok és a Pécsi Balett előadásában (Nemzeti Hangversenyterem, október 7., fél nyolc).
Bartók Béla mellett a fesztivál másik zeneszerző hőse egy eleven klasszikus, a 82 esztendős Krzysztof Penderecki lesz. Így szerda este ő maga vezényli majd 1997-es kórusszimfóniáját, a Jeruzsálem hét kapuját (Nemzeti Hangversenyterem, október 12., fél nyolc). A hatalmas előadói apparátust igénylő mű megszólaltatói a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, a Magyar Rádió Énekkara és a Nemzeti Énekkar művészei lesznek, öt lengyel énekes szólista közreműködésével.
Baráti Kristóf és a zongorista Jean-Efflam Bavouzet fesztiválkoncertje azután újra csak Bartókot állítja a középpontba, méghozzá Kurtág György jeleivel, játékaival és üzeneteivel érintkezésbe hozva a két Rapszódiát és az I. hegedű-zongora szonátát (Zeneakadémia, október 13., fél nyolc). S végül Bartók-mű, méghozzá a III. zongoraverseny előadásával zárul a Concerto Budapest vasárnapi hangversenye is: Várjon Dénes szólójával, de immár egy másik ünnepi koncertsorozat, a zeneakadémiai Anda Géza Fesztivál záró gálaestje gyanánt (október 9., fél nyolc).
