Mátyási Péter festőművész először csak magán akart segíteni. „2009-ben végeztem festő szakon a Magyar Képzőművészeti Egyetemen, és miután elnyertem a XI. kerület pályakezdőknek kiírt ösztöndíját, besétáltam az önkormányzatra megkérdezni, hogy nem bérelhetnék-e önkormányzati segítséggel egy műtermet.” Egyedül járta végig az önkormányzati bürokrácia lépcsőit, míg végül mélyen a piaci ár alatt sikerült hozzájutnia a Lágymányosi utca 6. alatti szuterénhez, ahol ma már három fiatal művésszel dolgozik együtt. „Amíg az ember egyetemen van, egyfajta inkubátorban dolgozik, hiszen mindent biztosítanak neki, anyagot és teret az alkotáshoz. Az iskola falain kívül viszont azzal kellett szembesülnöm, hogy nincs hol dolgoznom, ezért mentem az önkormányzathoz, ahol végül adtak egy listát olyan önkormányzati tulajdonú, de üresen álló ingatlanokról, amelyek alkalmasak lehetnek műteremnek.”
| ||
Mivel a fiatal művész látta, hogy akad még több hasonló adottságokkal rendelkező ingatlan, Ongjerth Dániellel és Pap Lénárddal létrehozott egy alapítványt, azon keresztül segít fiatal kollégáinak az egyetem utáni első években. „2012-ben megalapítottuk az Eleven Blokk Művészeti Alapítványt, ami ma már hat ingatlant bérel, és kb. húsz művésznek tud műtermet biztosítani” – mondja Mátyási.
Bulvár, de milyen?
Úgy látszik, jókor volt jó helyen, lévén azon igénye, hogy művészeti funkcióval töltsön meg használaton kívüli ingatlanokat, egybeesett azzal az önkormányzati akarattal, miszerint a Bartók Béla útból kulturális utcát csináljanak, vagyis ne legyen ott olyan önkormányzati ingatlan, ami ne foglalkozna valamilyen szinten művészettel.
Többen úgy látják, hogy az utca 2004-es felújítása után gyakorlatilag ellehetetlenülő parkolás indította el itt a hanyatlást, amire aztán a gazdasági válság dobott rá még egy lapáttal. Nemhogy kortárs művészeti galériát nem találtunk akkoriban, de egy tisztességes kávézót sem. Kínai boltok, turkálók és egyéb üzletek szolgálták csak ki az arra járókat. Az akkor még Molnár Gyula vezette önkormányzat megelégelte a pangást, és fejéből teljes fegyverzetben, EU-s pénzekkel megrakodva pattant ki a kulturális főutca ötlete. Az Újbuda Kulturális Városközpont (KVK) koncepció lényege egyrészt a Gellért tér és a Móricz Zsigmond körtér közötti szakasz felújítása volt; ez idő alatt szépültek meg épülethomlokzatok és tették rendbe a Gombát is. A projekt másik pillére viszont az önkormányzati ingatlanok funkcióváltása volt, vagyis az, hogy kisöpörjék mindazokat az üzleteket és szolgáltatásokat, amiknek semmi közük a kulturális tevékenységhez. Ezt úgy érték el, hogy egyszerűen felemelték a bérleti díjakat náluk.
A kerület új fideszes vezetése folytatta a projektet, ám az az első években finoman szólva sem mutatott látványos eredményeket. A felújítások csúsztak, az üzlethelyiségekből pedig hiába rakták ki a nem megfelelő profilú bérlőket, nehezen találtak újakat. Így aztán sokáig a lehúzott redőnyök sugárútját tisztelhettük a Bartók Béla útban.
De ez szabad pályát jelentett a művészeti galériáknak és azoknak a kávézóknak, amelyek hajlandók voltak kilógatni a falukra pár kortárs képet és szervezni időnként felolvasóesteket. „Kezdetben a vállalkozók nem nagyon tudtak mit kezdeni a helyzettel. Igazság szerint a további fejlődésben is az önkormányzat segítségére számítottak, azonban rá kellett jönniük, hogy a megoldás inkább az egymás közti összefogásban van” – meséli Jáki Monika, a Bartók Béla úti vállalkozókból álló Kulturális Tizenegy Egyesület (KULT11) menedzsere, aki lokálpatriótaként és egyben városfejlesztési szakértőként 2013 környékén kezdte el tanácsokkal ellátni a környező kávézókat. „A helyek versenytársként tekintettek egymásra, és mindenki egyénileg akarta felfuttatni a vállalkozását, és elérni azt, hogy a város többi pontjáról csak miattuk jöjjenek a Bartók Béla Boulevard-ra vendégek” – folytatja Jáki, aki kezdettől fogva abban hitt, hogy nem a helyeket kell brandként kezelni, hanem az egész utcát és a Bartók arculatát, illetve kínálatát kell reklámozni.
Az önkormányzat egyébként kezdeti lépésnek, mintegy húzónévként meghívta Faur Zsófi galériáját, aki részt vett a KULT11 megalapításában is. Miután rájöttek a helyi vállalkozók, hogy fontos egymás tevékenységét megismerni és fenntartani maguk közt a párbeszédet, úgy döntöttek, hogy egyesületként működnek tovább. Kitűzött céljuk, hogy olyan pezsgő kulturális életet teremtsenek újra a Bartók Béla útra, ami a múlt században többek között Kosztolányi vagy Karinthy jelenlétének volt köszönhető.
Egyedül nem megy
Az önkormányzat tájékoztatása szerint az átlagosnak számító bérleti díj a tisztán kulturális tevékenységgel foglalkozók körében nemhogy nem éri el a 100 ezer forintos nagyságrendet, de csupán 30 ezer forint körül mozog. „A bérleti díj elbírálásánál a pályázónak meg kellett adnia egy összeget, hogy mennyit képes fizetni a helyért, és annak függvényében fogadta el az önkormányzat ezt a díjazást, hogy az adott hely folytat-e kereskedelmi tevékenységet vagy sem. Van példa olyan esetre is, hogy a bérleti díjat úgymond le lehet lakni akkor, ha a bérlő saját költségen újítja fel az ingatlant” – mondja Antal Nikolett, a KözPont Újbudai Kulturális, Pedagógiai és Média Kft. és a B32 Galéria és Kultúrtér művészeti vezetője. Csakhogy akkor is a piaci szint alatt alakulnak a bérleti díjak, ha az adott hely kereskedelmi tevékenységet folytat, de kulturális profillal is rendelkezik. Ennek köszönhető, hogy a Bartókon kortárs művészeti alkotásokat nemcsak galériákban, hanem borbárokban vagy kávézókban is lehet látni.
Idővel egyre többen láttak fantáziát a Bartók Béla útban, mára már kiadták az összes önkormányzati ingatlant. A kulturális felhozatal igencsak vegyes, itt kapott otthont a Kortárs Építészeti Központ (KÉK), a Próféta Galéria vagy a dizájnnal foglalkozó Defo Labor. Jáki Monika szerint a Bartók Béla út nem is akar klasszikus galérianegyeddé válni, hiszen ahhoz sokkal több olyan jelentős kortárs galériának is kellene képviseltetnie magát, mint amilyen a Faur Zsófi. Sokkal inkább az a cél, hogy olyan kulturális kínálattal kápráztassák el az erre járókat, amiben mindenki megtalálja a neki tetszőt.
Bár az önkormányzat, a vállalkozók, a civilek és művészek ilyen együttműködése ritkaságszámba megy, 2015-re a kerület vezetése azt is belátta, hogy ha hatékonyabb változásokat szeretne elérni a Bartók Béla út fejlődésében, akkor úgymond egy fedél alá kell rendezni a területet. Ezért tavaly augusztusban létrehozták a KözPont Újbudai Kulturális, Pedagógiai és Média Kft.-t, ami a teljes kerület közművelődésével és kommunikációjával foglalkozik. „Célunk, hogy összefésüljük és fejleszszük Újbuda közösségi házait, illetve pluszszolgáltatásokat vezessünk be. Ezenkívül szeretnénk összekapcsolni a kerület külvárosi kulturális életét a belvárosival, ennek érdekében elindítottunk egy kulturális ajánlót, a Pont Magazint” – mondja Hőnyi Gyula, a kft. ügyvezetője. Az önkormányzati tulajdonú KözPont Kft. nemcsak közösségi házakért felel, hanem hozzá tartozik többek között a Karinthy Szalon és a B32 Galéria is. Mátyási szerint a kezdeti bürokratikus nehézségek után jól ment az együttműködés az önkormányzatokkal, az Eleven Blokk művészeit rendszeresen hívják önkormányzati szervezésű programokra, illetve megállapodtak arról is, hogy a Karinthy Szalonban minden évben lesz egy kiállítás a kerületben alkotó fiatal művészek munkáiból, de a magántulajdonban lévő galériák és kávézók is számítanak a kerület művészeire. „Az önkormányzat, a Nemzetgazdasági Minisztérium, valamint az Emberi Erőforrások Minisztériuma támogatását élvező Eleven Tavasz, illetve Eleven Ősz rendezvénysorozat esetében elsődleges szempont a kiállítókkal, illetve közreműködőkkel kapcsolatban, hogy a kerületben alkotó művészek közül válasszuk ki őket” – mondja Jáki.
A környékbeli vállalkozók, művészek és galeristák úgy vélik, hogy közelségükkel nem konkurálnak, inkább erősítik egymást, és hatékonyabb forgalmat generálnak. „Figyelünk egymás programjaira és szolgáltatásaira, igyekszünk a másik integritását tiszteletben tartani, és együtt dolgozni a nagyobb rendezvényeken” – mondja a B32 Galéria vezetője.
Akkor rájuk küldjük az autókat!
Annak ellenére, hogy a Bartók Béla úti változások sok pozitívummal jártak, például megújultak és funkciót kaptak addig elhanyagolt, üresen álló ingatlanok és a sok új betelepült vállalkozásnak köszönhetően az ingatlanárak is felmentek, a helyi lakosok nem rajongtak a tematikus utca ötletéért. „Lakossági fórumokon komoly vita kerekedett abból, hogy be fog zárni vagy egy utcával arrébb kerül a cipőbolt vagy valamelyik kiskereskedés, mert a helyükre egy-egy galéria költözik. Ez annak is köszönhető, hogy itt jellemzően egy idősebb, konzervatívabb lakóközösség van jelen, amelyik olykor nehezebben alkalmazkodik a változásokhoz” – meséli Antal Nikolett. „Olyan esetről is tudok, hogy valaki sérelmezte, hogy a Faur Zsófi Galériában félmeztelen nőket ábrázoló festményeket látni az utcáról” – emlékszik vissza Mátyási.
| ||
De most már ezen is túl vannak, tele az utca, és nem maradt más hátra, mint tudatosítani a budapestiekben, hogy időnként érdemes átnézni Budára egy kiállításra vagy felolvasóestre, esetleg egy dizájnvásárra. Ezt az idilli képet erősen beárnyékolja a Bartók Béla út felújítása, ami teljes mértékben a főváros hatásköre. Az eredeti tervek szerint az úttest méretét csökkentették volna, a járdákat pedig szélesítették volna, de most úgy néz ki a helyzet, hogy pont az ellenkezőjét szeretné a főváros megvalósítani. Ennek sem a helyi vállalkozók, sem pedig az önkormányzat nem örül, ugyanis ők inkább tehermentesítenék a Bartók forgalmát, és azt szeretnék, hogy egy csendesebb, sétálgatásra, nézelődésre alkalmasabb út legyen. Jelenleg a villamossínek, illetve a buszmegállók átalakítása miatt túrták fel az utat, ami elég rosszul érinti a teraszt bérlő kávézókat: ugyanannyit kell fizetniük, de a forgalmuk erősen megcsappant a munkálatok miatt. Ez ügyben leveleznek az önkormányzattal, illetve a fővárossal. Az önkormányzat munkatársai hangsúlyozták, hogy jelenleg csak a síneket és a megállókat újítják fel, egyelőre még nem kezdődtek meg a járda szűkítésére vonatkozó munkálatok, és az ügyben még nem született végleges döntés. Mint mondják: „Minden körülmények között kompromisszumra törekszünk, nem szeretnénk ellentétet sem a BKK-val, sem pedig a városvezetéssel. Jelenleg levelezés folyik a felújítással kapcsolatban, reméljük, hogy megtaláljuk a mindenki számára megfelelő megoldást.”
