„De George keservesen felkacagott – a forró grogból két-harmadrészt csipkenyakkendőjére ömlött –, mintha ennek a csipkenyakkendőnek is külön, miniatűr Händel-pocakja lett volna; egy-harmadrészt ajka köré mázolt (ajka bőre ugyanolyan volt, mint arca bőre), és felnyögött vagy felordított…” Szentkuthy Miklós Händel-életregényéből való az idézet, amely picivel talán többet mond el Szentkuthyról, mint a barokk zene mesteréről, mégis éppúgy örömmel olvashatjuk, akár az alábbi szerepjátszó kibeszélést a Händel-maszk mögül: „– A bűnös hírű mulató Parkba nagyon sokan a Temzén, hajón érkeztek – engem (opera-korszakomban) sokan dicsértek vagy talán éppen ironikusan ugrattak: a Watteau francia piktorral való összehasonlítással – »úgy vonul a londoni nép és álarcos mulatság a Temze virágos, lampionos bárkáin a parázna találkák Händel-zenétől duruzsoló-zümmögő kertjébe, mint Watteau mester képén az udvari társaság Vénusz istennő Cytherea-szigetére«. […] De ettől függetlenül is, valóban (tenger operám tenger áriájában): nem hallottátok Watteau nosztalgikus szelíd-halálos álomvilágát? Az őszi (kezdettől fogva tán) őszi szépséget zenémben – az örök utazás, örök távozás, örök búcsú elegáns, händeli melankóliáját?”
A behemót szász, a XVIII. század ünnepelt popsztárja, akinél – egy korabeli gyászversike szerint – „nem élt, mióta világ a világ, / dicsőbb lángelme, s nem írt muzsikát”, egyszóval Händel az elkövetkező napoknak is főszereplője lesz majd. Elsőbben két operai csillag révén, merthogy jövő csütörtökön a Müpában fog koncertezni Philippe Jaroussky és a mi Baráth Emőkénk (Nemzeti Hangversenyterem, szeptember 13., fél nyolc). A bámulatos francia kontratenor és a mellé rohamos tempóban felzárkózó fiatal magyar szoprán (képünkön), a többek közt Jaroussky által alapított Ensemble Artaserse kíséretében, csupa Händel-számot énekel majd: a Rodelinda, a Xerxes, a Lotario, a Julius Caesar, az Almira vagy épp az Ariodante áriáit megszólaltatva. Az Alceste, vagyis az Alkésztisz nem szerepel a programon, azt az operát, illetve annak javát az Óbudai Danubia Zenekar Händel-bérletsorozatának első alkalma kínálja elénk a Budapest Music Centerben (szeptember 14., hét óra). A Benjamin Bayl irányítása alatt megvalósuló produkció, amely Váradi Zitát, Bakos Kornéliát, Szigetvári Dávidot és Kovács Istvánt juttatja majd szólistaszerephez, immár túl ajánlónk határnapján, jövő szombaton másodszor is a közönség elé fog kerülni.
Händelnek a zeneszerzők körében is jókora rajongótábora volt, a maga idejében és utókorában egyaránt. „Händel mindnyájunknál jobban ért a hatáshoz. Választásai tökéletesek és átütő erejűek, akár a mennykőcsapás!” – ezt például Mozart mondta méltatására. Tőle az Esz-dúr triót hallhatjuk kedden este: az alighanem eltörölhetetlen melléknevű, kuglis Kegelstatt-trió csupa Schumann-kamaradarab társaságában hangzik majd fel, a Fejérvári testvérek – a zongorista Zoltán és a brácsás János –, valamint Varga Gábor klarinétos előadásában (a Magyar Rádió Márványterme, szeptember 11., hét óra).
