Interjú

„Jacksonért odavannak”

Damján Gyula utcazenész

  • Berecz Diána
  • 2017. július 29.

Zene

Milyen egy magyar utcazenész élete Japánban és Amerikában? A szaxofonos Damján Gyula Floridában és Nagaszakiban tölti az év nagy részét, de időnként hazajár, és ha hagyják, itthon is játszik. Japánban ő honosította meg a Tavaszi szél vizet árasztot, de Michael Jacksonnal még a magyar népdal sem vetekedhet.

Magyar Narancs: Hogyan lesz az emberből utcazenész?

Damján Gyula: Én sem ebből diplomáztam. Matek–testnevelés szakos nevelőtanár voltam 13 éven keresztül. Sokat dolgoztam nevelőotthonokban. Világéletemben tanár akartam lenni, apukám is az volt. Akkor még azt gondoltam, hogy tanárként is meg lehet élni. Tíz éve hagytam abba, azóta vagyok magánzó.

MN: Utcazenészként hogy fest az éves táncrended?

DGY: Évente három hónapot játszom Floridában, a maradék kilencben pedig Japánban. És itthon is megfordulok olykor. Floridába úgy kerültem ki először, hogy megszólított a Vörösmarty téren egy amerikai turista, hogy van neki egy étterme Miami Beachen, örülne, ha ott játszanék, fizet mindent. És tényleg így történt, fizetett. Később önállósítottam magam, mert rájöttem, hogy ha magamtól kiállok a Lincoln Roadra, akkor egy óra alatt megkeresem azt az 50 dollárt, ami az éttermében egy nap alatt jött össze. Ez volt az első külföldi utcazenélő utam.

MN: Floridában legálisan zenélsz?

DGY: Ott ez úgy működik, hogy a városházán meghallgatják, hogy hogyan zenélsz, és ha megfelelsz, akkor elmondják, hogy hol lehet játszani. Kint az „élni és élni hagyni” elve érvényesül, ott nem zavarja a hatóságokat, ha te is meg akarsz élni valahogy. Itthon másképp van. Nemrég kitalálták itthon is, hogy meghallgatást tartanak a kerületi önkormányzatnál, ami egy dolog, de például a Vörösmarty térre senki nem kap engedélyt már egy ideje, mert állítólag túl hangos a zene. Persze amikor ezer watton megy a karácsonyi és a tavaszi vásár, az állítólag nem hangos. És még ha meg is kapod az engedélyt az önkormányzattól, az is olykor beletelik 2-3 hónapba. Addig utcazenészként mit csináljon az ember? Ezért én összeálltam egy étteremmel itt a Duna-korzón, itt játszom mellette. Amikor játszani kezdek, fél órán belül tele van az étterem. Máshol most nem tudnék zenélni, csak erre az egy helyre kaptam engedélyt. Rengetegszer próbáltak már megbüntetni, volt, hogy elkobozták a hangszereimet több mint egy hónapra. Ilyen külföldön még eddig nem történt velem.

MN: Japánba hogy kerültél?

DGY: Floridában fedeztek fel. Utcazenélés közben egyszer csak odajött hozzám két japán, hogy szeretnék, ha Japánban játszanék. Azzal jöttek, hogy fizetik a szállást és minden egyebet. Na, gondoltam, ez túl szép, hogy igaz legyen. Mindenesetre megadtam nekik a címemet, ha már kérték. Nemsokára küldték a repülőjegyet, a vízumot és a munkaszerződést, mindent. Mint kiderült, aki engem Floridában megszólított, a Nagaszakiban lévő élménypark főnöke. Ott vagyok, immár 2013 óta, szerződéses utcazenész.

MN: Mi a park specialitása?

DGY: Úgy kell elképzelni, mint egy kis darab Hollandiát, csak Japánban. Itt játszom én, Hollandia japán verziójában fapapucsok és tulipánok között. Ez egy szórakoztatócentrum, rengetegféle programmal. Akkora helyet foglal el, mint nálunk egy kerület. A horgászattól kezdve a küzdősportokon – az aikidón és tekvandón – át a hőlégballonoztatásig és a kisrepülő-reptetésig minden van. Vannak 5D-s szellemkastélyok is, azokban a szaglásodat is igénybe veszik. Nem vagyok félős, de azért kétszer is meggondoltam, bemegyek-e. Európai szemmel rengeteg a furcsaság. Ahogy meglett emberek plüssmacikkal rohangálnak a parkban; kell egy kis idő, hogy megszokd. A japánok ide, az ő Hollandiájukba járnak kikapcsolódni. Én meg ide járok pénzt keresni. Heti 5-6 napot játszom. A parkban van a szállásom, úgyhogy, mondhatni, ebben a kilenc hónapban is Európában élek.

MN: Milyen egy átlagos munkanapod a japán Hollandiában?

DGY: Ötször lépek fel egy nap, háromszor 10 percet játszom, majd kétszer 20-at. Ha végeztem a kötelező zenéléssel, akkor ott, az élményparkon belül folytatom az utcazenélést, aminek az ottani vezetés nagyon örül.

MN: Meg van szabva a setlist?

DGY: Semmi nincs megszabva, de általában nemzetközi slágereket játszom, Michael Jacksont, Frank Sinatrát és így tovább. Jacksonért odavannak kortól függetlenül. Ő egyébként az élményparkba is ellátogatott. Több mint 50 számot játszom tőle. Néha azért játszom magyar slágereket is, például a Bikinitől vagy a Piramis Ha volna két életem című számát, de játszottam a Tavaszi szélt is. Nagy tetszést arattam vele. Sokszor kérdezik utána, hogy mi is ez a szám.

MN: A japán utcazenészek miket játszanak?

DGY: Én még eggyel sem találkoztam, abban sem vagyok biztos, hogy létezik japán utcazenész.

MN: Milyen a közönséged?

DGY: A legtöbben végigtapsolják az egészet, és korosztálytól függetlenül rengetegen táncolnak. A legszürreálisabb élményem talán az volt, amikor az összes élményparkos csúcsvezető leült, és egymást festették hennával, virág- és állatmintákat és írásjeleket festettek egymásra. Úgy, mint a gyerekek az óvodában, de olyan figyelemmel, mintha az életük múlna rajta. Egy-egy ilyen arcfestés eltartott jó két-három órán át is, én meg közben ott zenéltem mellettük.

MN: Egyedül járod a világot?

DGY: Bárhová is megyek, a 83 éves anyukámat mindenhová viszem magammal, és ő szeret velem jönni. Kötögetni, horgolni máshol is tud, nem csak itthon. Nélküle nem mennék sehová.

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.

„A kínai tudás”

Az európai autóipart most épp Trump vámjai fenyegetik, de a romlása nem ma kezdődött. Hanem mikor? A kínaiak miatt kong a lélekharang? Vagy az Európai Unió zöld szemüveges bürokratái a tettesek? Netán a vásárlók a hibásak, különösen az európaiak, akik nem akarnak drága pénzért benzingőzt szívni az ablakuk alatt? A globális autópiac gyakorlati szakemberét kérdeztük.