mi a kotta?

Jeles nő

  • mi a kotta
  • 2020. augusztus 16.

Zene

„Gaius Pompeius és Quintus Veranius consulsága alatt Claudius és Agrippina házasságát már mind a szóbeszéd, mind a tiltott szerelem jól megalapozta. Mégsem merészelték megülni az ünnepélyes menyegzőt, mivel nem volt példa arra, hogy egy nagybátya a fivére leányát vitte volna a házába; sőt ez vérfertőzés, és ha nem törődnek vele, félős, hogy közbajba torkollik. És nem is szűnt meg a tétovázás, amíg csak Vitellius a maga mesterkedéseivel nem vállalkozott a végrehajtásra. Megkérdezte Caesart, hogy a nép parancsolatának, a senatus kezdeményezésének engedne-e, és mikor Claudius kijelentette, hogy ő csak egy a polgárok közül és a közakarattal nem szállhat szembe, utasítja, várjon a palotában. Ő maga a curiába vonul s fontos államérdekre való hivatkozással, mások előtt kér engedélyt a szólásra, s elkezdi: a princeps nehéz fáradozásának, mellyel a földkerekséget kormányozza, támaszra van szüksége, hogy otthoni gondtól mentesen a közzel törődhessék. […] Miután a tetszéssel fogadott szónoklatban mindezt előrebocsátotta, s az atyák zajos helyeslése követte, újból elölről kezdte: ha már mindenki a princeps megházasítását javasolja, akkor előkelőségével, gyermekek szülésével, szent tisztaságával jeles nőt kell választani. Nincs is szükség hosszas keresésre: Agrippina mindenkit megelőz családjának hírességével, termékenységének is bizonyságát adta, és ezzel egyeznek tisztes jó tulajdonságai.”

Tacitus szerint ilyen simlis manipuláció előzte meg Claudius császár és unokahúga, az ifjabb Agrippina házasságát, s ennek ismeretében igazán nem meglepő, hogy utóbb aztán a frigy egésze is oly dics- és erkölcstelennek bizonyult. A római császárkor botránykrónikájának e közkeletű fejezete úgy 1660 évvel később a fiatal Händel szatirikus operájának kínált alkalmatos sztorit. S hogy mennyire alkalmatost, azt a hétvégén Szegeden megtapasztalhatjuk, hiszen Händel Agrippinája lesz az idei nyári operaprodukció a napfény városában – igaz, nem a Dóm téren, hanem az Újszegedi Szabadtéri Színpadon (július 17. és 18., kilenc óra). A rosszéletű anyacsászárné története Pányik Tamás rendezésében és Pál Tamás vezényletével vár majd ott reánk: Mester Viktóriával a címszerepben, s többek között Cseh Antal Claudiusával és Hanczár György Nerójával.

A véletlen egyébként úgy hozza, hogy az Agrippinát akár pesti karosszékben ülve is élvezhetjük, hiszen kedden este ezt az operát közvetíti a Bartók Rádió (július 21., fél nyolc). Méghozzá a mű legfrissebb lemezfelvételéről, amelynek karmestere a régizenés Il Pomo d’Oro együttesét vezető Maxim Emelyanychev, Agrippinája pedig Joyce DiDonato volt. No és azt se feledjük, hogy a fővárosban maradva szabadtéri program is ígérkezik! A Margitszigeten ugyanis az eredeti szándéknak megfelelően megtartják azt a koncertet, amelynek két sztárja a nagyszerű lengyel tenor, Piotr Beczała (képünkön) és a mi Rost Andreánk lesz (július 17., nyolc óra). Az est karmestereként Halász Péter vezényli majd a Magyar Állami Operaház Zenekarát, a programon pedig az ilyenkor elmaradhatatlan Verdi-, Puccini-, Strauss- és Lehár-slágerek fognak szerepelni. Már persze, ha idén használhatjuk még egyáltalán az elmaradhatatlan jelzőt.

Figyelmébe ajánljuk

Köszönjük meg a Fidesznek a sok-sok leleplezést!

A Fidesz számára úgy kell a titkos terveket szövő ellenség leleplezése, mint a levegő: egyszerre mutat rá az ellenség vélt szándékaira, és tereli el a figyelmet önmaga alkalmatlanságáról. De hogyan lehet leleplezni hetente valamit, amit már mindenki tud? Hányféle leleplezés van? És hogy jön ide a konyhában ügyködő Magyar Péter? Ezt fejtettük meg.

Nemcsak költségvetési biztost, hanem ÁSZ-vizsgálatot és büntetést is kapott Orosháza

Nincs elég baja Békés megye egykor virágzó ipari centrumának, Orosházának, amhova nemrégiben költségvetési biztost neveztek ki. Állami számvevőszéki vizsgálat is folyik az önkormányzatnál, a korábbi fideszes vezetés miatt súlyos visszafizetési kötelezettségek terhelik, ráadásul kormánypárti településekkel ellentétben egyelőre nem kap pótlólagos forrásokat a működésére.

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.