mi a kotta?

Jeles nő

  • mi a kotta
  • 2020. augusztus 16.

Zene

„Gaius Pompeius és Quintus Veranius consulsága alatt Claudius és Agrippina házasságát már mind a szóbeszéd, mind a tiltott szerelem jól megalapozta. Mégsem merészelték megülni az ünnepélyes menyegzőt, mivel nem volt példa arra, hogy egy nagybátya a fivére leányát vitte volna a házába; sőt ez vérfertőzés, és ha nem törődnek vele, félős, hogy közbajba torkollik. És nem is szűnt meg a tétovázás, amíg csak Vitellius a maga mesterkedéseivel nem vállalkozott a végrehajtásra. Megkérdezte Caesart, hogy a nép parancsolatának, a senatus kezdeményezésének engedne-e, és mikor Claudius kijelentette, hogy ő csak egy a polgárok közül és a közakarattal nem szállhat szembe, utasítja, várjon a palotában. Ő maga a curiába vonul s fontos államérdekre való hivatkozással, mások előtt kér engedélyt a szólásra, s elkezdi: a princeps nehéz fáradozásának, mellyel a földkerekséget kormányozza, támaszra van szüksége, hogy otthoni gondtól mentesen a közzel törődhessék. […] Miután a tetszéssel fogadott szónoklatban mindezt előrebocsátotta, s az atyák zajos helyeslése követte, újból elölről kezdte: ha már mindenki a princeps megházasítását javasolja, akkor előkelőségével, gyermekek szülésével, szent tisztaságával jeles nőt kell választani. Nincs is szükség hosszas keresésre: Agrippina mindenkit megelőz családjának hírességével, termékenységének is bizonyságát adta, és ezzel egyeznek tisztes jó tulajdonságai.”

Tacitus szerint ilyen simlis manipuláció előzte meg Claudius császár és unokahúga, az ifjabb Agrippina házasságát, s ennek ismeretében igazán nem meglepő, hogy utóbb aztán a frigy egésze is oly dics- és erkölcstelennek bizonyult. A római császárkor botránykrónikájának e közkeletű fejezete úgy 1660 évvel később a fiatal Händel szatirikus operájának kínált alkalmatos sztorit. S hogy mennyire alkalmatost, azt a hétvégén Szegeden megtapasztalhatjuk, hiszen Händel Agrippinája lesz az idei nyári operaprodukció a napfény városában – igaz, nem a Dóm téren, hanem az Újszegedi Szabadtéri Színpadon (július 17. és 18., kilenc óra). A rosszéletű anyacsászárné története Pányik Tamás rendezésében és Pál Tamás vezényletével vár majd ott reánk: Mester Viktóriával a címszerepben, s többek között Cseh Antal Claudiusával és Hanczár György Nerójával.

A véletlen egyébként úgy hozza, hogy az Agrippinát akár pesti karosszékben ülve is élvezhetjük, hiszen kedden este ezt az operát közvetíti a Bartók Rádió (július 21., fél nyolc). Méghozzá a mű legfrissebb lemezfelvételéről, amelynek karmestere a régizenés Il Pomo d’Oro együttesét vezető Maxim Emelyanychev, Agrippinája pedig Joyce DiDonato volt. No és azt se feledjük, hogy a fővárosban maradva szabadtéri program is ígérkezik! A Margitszigeten ugyanis az eredeti szándéknak megfelelően megtartják azt a koncertet, amelynek két sztárja a nagyszerű lengyel tenor, Piotr Beczała (képünkön) és a mi Rost Andreánk lesz (július 17., nyolc óra). Az est karmestereként Halász Péter vezényli majd a Magyar Állami Operaház Zenekarát, a programon pedig az ilyenkor elmaradhatatlan Verdi-, Puccini-, Strauss- és Lehár-slágerek fognak szerepelni. Már persze, ha idén használhatjuk még egyáltalán az elmaradhatatlan jelzőt.

Figyelmébe ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.