mi a kotta?

Jeles nő

  • mi a kotta
  • 2020. augusztus 16.

Zene

„Gaius Pompeius és Quintus Veranius consulsága alatt Claudius és Agrippina házasságát már mind a szóbeszéd, mind a tiltott szerelem jól megalapozta. Mégsem merészelték megülni az ünnepélyes menyegzőt, mivel nem volt példa arra, hogy egy nagybátya a fivére leányát vitte volna a házába; sőt ez vérfertőzés, és ha nem törődnek vele, félős, hogy közbajba torkollik. És nem is szűnt meg a tétovázás, amíg csak Vitellius a maga mesterkedéseivel nem vállalkozott a végrehajtásra. Megkérdezte Caesart, hogy a nép parancsolatának, a senatus kezdeményezésének engedne-e, és mikor Claudius kijelentette, hogy ő csak egy a polgárok közül és a közakarattal nem szállhat szembe, utasítja, várjon a palotában. Ő maga a curiába vonul s fontos államérdekre való hivatkozással, mások előtt kér engedélyt a szólásra, s elkezdi: a princeps nehéz fáradozásának, mellyel a földkerekséget kormányozza, támaszra van szüksége, hogy otthoni gondtól mentesen a közzel törődhessék. […] Miután a tetszéssel fogadott szónoklatban mindezt előrebocsátotta, s az atyák zajos helyeslése követte, újból elölről kezdte: ha már mindenki a princeps megházasítását javasolja, akkor előkelőségével, gyermekek szülésével, szent tisztaságával jeles nőt kell választani. Nincs is szükség hosszas keresésre: Agrippina mindenkit megelőz családjának hírességével, termékenységének is bizonyságát adta, és ezzel egyeznek tisztes jó tulajdonságai.”

Tacitus szerint ilyen simlis manipuláció előzte meg Claudius császár és unokahúga, az ifjabb Agrippina házasságát, s ennek ismeretében igazán nem meglepő, hogy utóbb aztán a frigy egésze is oly dics- és erkölcstelennek bizonyult. A római császárkor botránykrónikájának e közkeletű fejezete úgy 1660 évvel később a fiatal Händel szatirikus operájának kínált alkalmatos sztorit. S hogy mennyire alkalmatost, azt a hétvégén Szegeden megtapasztalhatjuk, hiszen Händel Agrippinája lesz az idei nyári operaprodukció a napfény városában – igaz, nem a Dóm téren, hanem az Újszegedi Szabadtéri Színpadon (július 17. és 18., kilenc óra). A rosszéletű anyacsászárné története Pányik Tamás rendezésében és Pál Tamás vezényletével vár majd ott reánk: Mester Viktóriával a címszerepben, s többek között Cseh Antal Claudiusával és Hanczár György Nerójával.

A véletlen egyébként úgy hozza, hogy az Agrippinát akár pesti karosszékben ülve is élvezhetjük, hiszen kedden este ezt az operát közvetíti a Bartók Rádió (július 21., fél nyolc). Méghozzá a mű legfrissebb lemezfelvételéről, amelynek karmestere a régizenés Il Pomo d’Oro együttesét vezető Maxim Emelyanychev, Agrippinája pedig Joyce DiDonato volt. No és azt se feledjük, hogy a fővárosban maradva szabadtéri program is ígérkezik! A Margitszigeten ugyanis az eredeti szándéknak megfelelően megtartják azt a koncertet, amelynek két sztárja a nagyszerű lengyel tenor, Piotr Beczała (képünkön) és a mi Rost Andreánk lesz (július 17., nyolc óra). Az est karmestereként Halász Péter vezényli majd a Magyar Állami Operaház Zenekarát, a programon pedig az ilyenkor elmaradhatatlan Verdi-, Puccini-, Strauss- és Lehár-slágerek fognak szerepelni. Már persze, ha idén használhatjuk még egyáltalán az elmaradhatatlan jelzőt.

Figyelmébe ajánljuk

Klasszissal jobban

  • - minek -

Az utóbbi évtizedek egyik legnagyszerűbb poptörténeti fejleménye volt a Saint Etienne 1990-es létrejötte, no meg három és fél évtizedes, nagyjából töretlen, egyenletesen magas színvonalú pályafutása – mindez azonban most lezárulni tűnik.

Közös térben, külön utakon

A gesztusfestészetet helyezi fókuszba a hajdani Corvin Áruház épületében működő Apollo Gallery legújabb kiállítása, amely három figyelemre méltó kortárs absztrakt művész világát hozza össze.

Anyu vigyázó tekintete

Kamasz lánynak lenni sosem könnyű, de talán még nehezebb egy Himalájában fekvő bentlakásos iskolában a 90-es években. Mira (Preeti Panigrahi) eminens tanuló: egyenszoknyája mindig megfelelő hosszúságú (szigo­rúan térd alá ér), jegyei példásak, gondolatait tanulmányai és sikeresnek ígérkező jövője töltik ki.

Éden délen

  • - turcsányi -

Egy évvel a The Highwaymen együttes megalakítása után, 1986-ban kijött egy tévéfilm – nyilván népszerűsítendő az úgynevezett outlaw country muzsika valaha élt négy legnépszerűbb alakjával összerántott truppot.

Hol nem volt

Tökéletesen passzol a két éve Szemle Plusz néven újragondolt Városmajori Színházi Szemle programjához a nagyváradiak Csárdáskirálynője. Már csak azért is, mert tavaly a Színházi Kritikusok Céhének tagjaitól ez a produkció kapta meg a legjobb szórakoztató előadásnak járó szakmai elismerést. Novák Eszter rendezése mégsem működött ezen a vihar utáni, esős nyárestén.

A mókamester

„Mindenki nyugodjon le. Újra jó a víz Fehérváron” – közölte Takács Péter a Facebookon, egy szurikátát ábrázoló mémmel illusztrálva. Ez nagyjából azt jelenti, hogy eleve valami piti ügyről, műbalhéról volt szó.

A lélekkufárok

„Felkérjük Kuminetz Gézát (rektor atya – a szerk.), hogy tartsa fenn a dékán fegyelmi döntését, és szükség esetén követelje meg azon oktatók önkéntes távozását, akik tartósan aláássák az intézmény keresztény identitását” – áll a CitizenGO nevezetű „ultrakonzervatív” (lefordítva: bigott) lobbiszervezet hazai lerakatának augusztus 28-án kelt, Megvédjük a keresztény oktatás szabadságát a Pázmányon! című petíciójában.

Ilyen tényleg nincs Európában

„És jelentem, hogy szeptember elsején be lehet menni a bankba és föl lehet venni a 3 százalékos otthonteremtési hitelt, családi állapottól, lakhelytől függetlenül, és a legfiatalabbak is tulajdonosok lesznek a saját otthonukban. Én nem tudom, hogy ez lelkesítő cél-e bárkinek, de azt biztosan mondhatom, hogy sehol Európában olyan nincs, hogy te barátom, eléred a 18 éves kort, és ha úgy döntesz, hogy saját otthonban akarsz lakni, akkor az lehetséges.”