mi a kotta?

Jeles nő

  • mi a kotta
  • 2020. augusztus 16.

Zene

„Gaius Pompeius és Quintus Veranius consulsága alatt Claudius és Agrippina házasságát már mind a szóbeszéd, mind a tiltott szerelem jól megalapozta. Mégsem merészelték megülni az ünnepélyes menyegzőt, mivel nem volt példa arra, hogy egy nagybátya a fivére leányát vitte volna a házába; sőt ez vérfertőzés, és ha nem törődnek vele, félős, hogy közbajba torkollik. És nem is szűnt meg a tétovázás, amíg csak Vitellius a maga mesterkedéseivel nem vállalkozott a végrehajtásra. Megkérdezte Caesart, hogy a nép parancsolatának, a senatus kezdeményezésének engedne-e, és mikor Claudius kijelentette, hogy ő csak egy a polgárok közül és a közakarattal nem szállhat szembe, utasítja, várjon a palotában. Ő maga a curiába vonul s fontos államérdekre való hivatkozással, mások előtt kér engedélyt a szólásra, s elkezdi: a princeps nehéz fáradozásának, mellyel a földkerekséget kormányozza, támaszra van szüksége, hogy otthoni gondtól mentesen a közzel törődhessék. […] Miután a tetszéssel fogadott szónoklatban mindezt előrebocsátotta, s az atyák zajos helyeslése követte, újból elölről kezdte: ha már mindenki a princeps megházasítását javasolja, akkor előkelőségével, gyermekek szülésével, szent tisztaságával jeles nőt kell választani. Nincs is szükség hosszas keresésre: Agrippina mindenkit megelőz családjának hírességével, termékenységének is bizonyságát adta, és ezzel egyeznek tisztes jó tulajdonságai.”

Tacitus szerint ilyen simlis manipuláció előzte meg Claudius császár és unokahúga, az ifjabb Agrippina házasságát, s ennek ismeretében igazán nem meglepő, hogy utóbb aztán a frigy egésze is oly dics- és erkölcstelennek bizonyult. A római császárkor botránykrónikájának e közkeletű fejezete úgy 1660 évvel később a fiatal Händel szatirikus operájának kínált alkalmatos sztorit. S hogy mennyire alkalmatost, azt a hétvégén Szegeden megtapasztalhatjuk, hiszen Händel Agrippinája lesz az idei nyári operaprodukció a napfény városában – igaz, nem a Dóm téren, hanem az Újszegedi Szabadtéri Színpadon (július 17. és 18., kilenc óra). A rosszéletű anyacsászárné története Pányik Tamás rendezésében és Pál Tamás vezényletével vár majd ott reánk: Mester Viktóriával a címszerepben, s többek között Cseh Antal Claudiusával és Hanczár György Nerójával.

A véletlen egyébként úgy hozza, hogy az Agrippinát akár pesti karosszékben ülve is élvezhetjük, hiszen kedden este ezt az operát közvetíti a Bartók Rádió (július 21., fél nyolc). Méghozzá a mű legfrissebb lemezfelvételéről, amelynek karmestere a régizenés Il Pomo d’Oro együttesét vezető Maxim Emelyanychev, Agrippinája pedig Joyce DiDonato volt. No és azt se feledjük, hogy a fővárosban maradva szabadtéri program is ígérkezik! A Margitszigeten ugyanis az eredeti szándéknak megfelelően megtartják azt a koncertet, amelynek két sztárja a nagyszerű lengyel tenor, Piotr Beczała (képünkön) és a mi Rost Andreánk lesz (július 17., nyolc óra). Az est karmestereként Halász Péter vezényli majd a Magyar Állami Operaház Zenekarát, a programon pedig az ilyenkor elmaradhatatlan Verdi-, Puccini-, Strauss- és Lehár-slágerek fognak szerepelni. Már persze, ha idén használhatjuk még egyáltalán az elmaradhatatlan jelzőt.

Figyelmébe ajánljuk

Vérző papírhold

  • - ts -

A rendszeresen visszatérő témák veszélyesek: mindig felül kell ütni a tárgyban megfogalmazott utolsó állítást. Az ilyesmi pedig egy filmzsánerbe szorítva a lehetőségek folyamatos korlátozását hozza magával.

Szűznemzés

Jobb pillanatban nem is érkezhetett volna Guillermo del Toro új Frankenstein-adaptációja. Egy istent játszó ifjú titán gondolkodó, tanítható húsgépet alkot – mesterséges intelligenciát, ha úgy tetszik.

Bárhol, kivéve nálunk

Hajléktalan botladozik végig a városon: kukákban turkál; ott vizel, ahol nem szabad (mert a mai, modern városokban szabad még valahol, pláne ingyen?); már azzal is borzolja a kedélyeket, hogy egyáltalán van.

Brahms mint gravitáció

A kamarazenélés közben a játékosok igazán közel kerülnek egymáshoz zeneileg és emberileg is. Az alkalmazkodás, kezdeményezés és követés alapvető emberi kapcsolatokat modellez. Az idei Kamara.hu Fesztivál fókuszában Pablo Casals alakja állt.

Scooter inda Művhaus

„H-P.-t, Ferrist és Ricket, a három technoistent két sarkadi vállalkozó szellemű vállalkozó, Rácz István és Drimba Péter mikrobusszal és személyautóval hozza Sarkadra május 25-én. Ezen persze most mindenki elhűl, mert a hármuk alkotta Scooter együttes mégiscsak az európai toplista élvonalát jelenti. Hogy kerülnének éppen Magyarországra, ezen belül Sarkadra!?” – írta a Békés Megyei Népújság 1995-ben arról a buliról, amelyet legendaként emlegetnek az alig kilencezer fős határ menti kisvárosban.

Who the Fuck Is SpongyaBob?

Bizonyára nem véletlen, hogy az utóbbi években sorra születnek a legfiatalabb felnőtteket, a Z generációt a maga összetettségében megmutató színházi előadások. Elgondolkodtató, hogy ezeket rendre az eggyel idősebb nemzedék (szintén nagyon fiatal) alkotói hozzák létre.