mi a kotta?

Jeles nő

  • mi a kotta
  • 2020. augusztus 16.

Zene

„Gaius Pompeius és Quintus Veranius consulsága alatt Claudius és Agrippina házasságát már mind a szóbeszéd, mind a tiltott szerelem jól megalapozta. Mégsem merészelték megülni az ünnepélyes menyegzőt, mivel nem volt példa arra, hogy egy nagybátya a fivére leányát vitte volna a házába; sőt ez vérfertőzés, és ha nem törődnek vele, félős, hogy közbajba torkollik. És nem is szűnt meg a tétovázás, amíg csak Vitellius a maga mesterkedéseivel nem vállalkozott a végrehajtásra. Megkérdezte Caesart, hogy a nép parancsolatának, a senatus kezdeményezésének engedne-e, és mikor Claudius kijelentette, hogy ő csak egy a polgárok közül és a közakarattal nem szállhat szembe, utasítja, várjon a palotában. Ő maga a curiába vonul s fontos államérdekre való hivatkozással, mások előtt kér engedélyt a szólásra, s elkezdi: a princeps nehéz fáradozásának, mellyel a földkerekséget kormányozza, támaszra van szüksége, hogy otthoni gondtól mentesen a közzel törődhessék. […] Miután a tetszéssel fogadott szónoklatban mindezt előrebocsátotta, s az atyák zajos helyeslése követte, újból elölről kezdte: ha már mindenki a princeps megházasítását javasolja, akkor előkelőségével, gyermekek szülésével, szent tisztaságával jeles nőt kell választani. Nincs is szükség hosszas keresésre: Agrippina mindenkit megelőz családjának hírességével, termékenységének is bizonyságát adta, és ezzel egyeznek tisztes jó tulajdonságai.”

Tacitus szerint ilyen simlis manipuláció előzte meg Claudius császár és unokahúga, az ifjabb Agrippina házasságát, s ennek ismeretében igazán nem meglepő, hogy utóbb aztán a frigy egésze is oly dics- és erkölcstelennek bizonyult. A római császárkor botránykrónikájának e közkeletű fejezete úgy 1660 évvel később a fiatal Händel szatirikus operájának kínált alkalmatos sztorit. S hogy mennyire alkalmatost, azt a hétvégén Szegeden megtapasztalhatjuk, hiszen Händel Agrippinája lesz az idei nyári operaprodukció a napfény városában – igaz, nem a Dóm téren, hanem az Újszegedi Szabadtéri Színpadon (július 17. és 18., kilenc óra). A rosszéletű anyacsászárné története Pányik Tamás rendezésében és Pál Tamás vezényletével vár majd ott reánk: Mester Viktóriával a címszerepben, s többek között Cseh Antal Claudiusával és Hanczár György Nerójával.

A véletlen egyébként úgy hozza, hogy az Agrippinát akár pesti karosszékben ülve is élvezhetjük, hiszen kedden este ezt az operát közvetíti a Bartók Rádió (július 21., fél nyolc). Méghozzá a mű legfrissebb lemezfelvételéről, amelynek karmestere a régizenés Il Pomo d’Oro együttesét vezető Maxim Emelyanychev, Agrippinája pedig Joyce DiDonato volt. No és azt se feledjük, hogy a fővárosban maradva szabadtéri program is ígérkezik! A Margitszigeten ugyanis az eredeti szándéknak megfelelően megtartják azt a koncertet, amelynek két sztárja a nagyszerű lengyel tenor, Piotr Beczała (képünkön) és a mi Rost Andreánk lesz (július 17., nyolc óra). Az est karmestereként Halász Péter vezényli majd a Magyar Állami Operaház Zenekarát, a programon pedig az ilyenkor elmaradhatatlan Verdi-, Puccini-, Strauss- és Lehár-slágerek fognak szerepelni. Már persze, ha idén használhatjuk még egyáltalán az elmaradhatatlan jelzőt.

Figyelmébe ajánljuk

Újabb mérföldkő

  • Harci Andor

Mi lett volna, ha 1969-ben, az amougies-i fesztiválon Frank Zappa épp másfelé bolyong, s nem jelentkezik be fellépőnek a színpadon tartózkodó Pink Floyd tagjai mellé?

Vándormozi

  • - turcsányi -

John Maclean nem kapkodja el, az előző filmje, a Slow West (A nyugat útján) 2015-ben jött ki.

Mi, angyalok

Egyesével bukkannak elő a lelátó hátsó részét határoló cserjésből a zenekar tagjai (Tara Khozein – ének, Bartek Zsolt klarinét, szaxofon, Darázs Ádám – gitár, Kertész Endre – cselló) és a táncos pár (Juhász Kata és Déri András).

Új válaszok

A művészet nem verseny, de mégiscsak biennálék, pályázatok, díjak és elismerések rendezik a sorokat. Minden országnak van egy-egy rangos, referenciaként szolgáló díja.

Mintha a földön állva…

Összegyűjtött és új verseket tartalmazó kötete, a 2018-ban megjelent A Vak Remény a költő teljes életművét átfogó könyv volt, ám az új versek jelenlétét is kiemelő alcím a lírai opus folyamatosan „történő” állapotára mutat, arra, hogy még korántsem egy megállapodott vagy kevésbé dinamikus költői nyelvről van szó.

Vegetál, bezárt, költözik

Az elmúlt másfél évtizedben szétfeslett a magyar múzeumi rendszer szövete. Bizonyára vannak olyan intézmények, amelyek érintetlenek maradtak a 2010 óta zajló átalakulásoktól: vidéken egy-egy helytörténeti gyűjtemény, vagy Budapesten a Bélyegmúzeum – de a rendszer a politikai, s ezzel összefüggő gazdasági szándékokból, érdekekből kifolyólag jelentősen átrajzolódott.